Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A2-es autópálya (Szlovénia)

Index A2-es autópálya (Szlovénia)

Az A2-es autópálya (szlovénul: avtocesta A2) gyakran nevezik "Gorenjska" vagy "Dolenjska autópálya", vagy "Ilirikának" egy Szlovéniában található észak-dél irányú autópálya, 175 km hosszú.

34 kapcsolatok: A3-as autópálya (Horvátország), Ausztria, Autópálya, Belgrád, Bled, Brežice, Bregana, Dél, Délkelet-Szlovénia statisztikai régió, Délszláv háború, Európai Unió, Görögország, Gorenjska statisztikai régió, Jesenice (Szlovénia), Jugoszlávia, Karavankák-alagút (közúti), Közép-Szlovénia statisztikai régió, Kranj, Ljubljana, Magyarország, Naklo, Novo mesto, Nyugat-Németország, OMV, Schengeni egyezmény, Száva, Szlovén nyelv, Szlovénia, Vasfüggöny, 1981, 1991, 2005, 2008, 2011.

A3-as autópálya (Horvátország)

250px Az A3 autópálya (horvátul: Autocesta A3) kelet felé haladva köti össze Zágrábot a szerb határral.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és A3-as autópálya (Horvátország) · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Ausztria · Többet látni »

Autópálya

W Az M1-es autópálya Magyarországon Magyarország autópályáinak keresztmetszeti méretei A magyar KRESZ szerint az autópálya "jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út".

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Autópálya · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Belgrád · Többet látni »

Bled

Bled (IPA:, németül Veldes) város és az azonos nevű község központja Északnyugat-Szlovéniában, a Felső-Krajna régióban.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Bled · Többet látni »

Brežice

Brežice város és község (járás) Szlovénia Posavska statisztikai régiójában, közel a horvát határhoz.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Brežice · Többet látni »

Bregana

Bregana falu Horvátországban Zágráb megyében.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Bregana · Többet látni »

Dél

Déli irány egy iránytűn('''S''' - South, azaz „dél”, angolul) Dél a négy fő égtáj egyike.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Dél · Többet látni »

Délkelet-Szlovénia statisztikai régió

Délkelet-Szlovénia (szlovénül Jugovzhodna Slovenija) Szlovénia 12 statisztikai régiójának egyike.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Délkelet-Szlovénia statisztikai régió · Többet látni »

Délszláv háború

A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Délszláv háború · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Európai Unió · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Görögország · Többet látni »

Gorenjska statisztikai régió

Gorenjska statisztikai régió (németül: Oberkrain, olaszul: Alta Carniola, magyarul Felső-Krajna) Szlovénia északi statisztikai régiója.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Gorenjska statisztikai régió · Többet látni »

Jesenice (Szlovénia)

Főtér Jesenice (németül: Aßling) város és község (járás) Szlovéniában, Gorenjska régióban, az osztrák határ közelében, a Karavankák szlovén oldalán.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Jesenice (Szlovénia) · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Jugoszlávia · Többet látni »

Karavankák-alagút (közúti)

A Karavankák-alagút (németül Karawankentunnel, szlovénül Predor Karavanke vagy Karavanški predor) egy autópálya-alagút részben Ausztriában, részben Szlovéniában.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Karavankák-alagút (közúti) · Többet látni »

Közép-Szlovénia statisztikai régió

Közép-Szlovénia (szlovénül: Osrednjeslovenska) Szlovénia 12 statisztikai régiójának egyike.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Közép-Szlovénia statisztikai régió · Többet látni »

Kranj

Kranj város Szlovéniában és egyben a 11 szlovén városi község (mestna občina) egyikének, Kranj városi községnek a székhelye.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Kranj · Többet látni »

Ljubljana

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Ljubljana · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Magyarország · Többet látni »

Naklo

Naklo (IPA:, németül NaklasLeksikon občin kraljestev in dežel zastopanih v državnem zboru, vol. 6: Kranjsko. 1906. Vienna: C. Kr. Dvorna in Državna Tiskarna, p. 54.) város és községközpont Szlovéniában.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Naklo · Többet látni »

Novo mesto

Novo mesto (jelentése magyarul Újhely vagy Újváros, régi szlovén nevén Rudolfovo, németül Rudolfswerth ill. Neustadtl) város Szlovéniában és egyben a Novo mesto városi község nevű alapfokú közigazgatási egység székhelye.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Novo mesto · Többet látni »

Nyugat-Németország

Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Nyugat-Németország · Többet látni »

OMV

OMV töltőllomás Makó belvárosában, a Csanád vezér téren Az Österreichische Mineralölverwaltung Aktiengesellschaft (röviden OMV AG, 1995-ig ÖMV AG) egy ausztriai központú olaj- és gázipari konszern, Ausztria és egyben Közép-Európa legnagyobb forgalmú olajipari társasága.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és OMV · Többet látni »

Schengeni egyezmény

Nem EU-tagállamok nyitott határokkal A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Schengeni egyezmény · Többet látni »

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Száva · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Szlovénia · Többet látni »

Vasfüggöny

el nem kötelezett Jugoszlávia és a keleti blokkból elszigetelődött Albánia. A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között. Légifelvétel a berlini falról (1989) A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, ha bárki hozzáért vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön A vasfüggöny Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája, egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a második világháború során kiterjesztett szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati határai mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és Vasfüggöny · Többet látni »

1981

Nincs leírás.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és 1981 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és 1991 · Többet látni »

2005

* A fizika világéve.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és 2005 · Többet látni »

2008

----.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és 2008 · Többet látni »

2011

---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: A2-es autópálya (Szlovénia) és 2011 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »