Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Alföld, Csongrád-Csanád vármegye, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Hódmezővásárhely, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Kiskunfélegyháza, Kunszentmárton, Kunszentmárton vasútállomás, Magyarország, Marosvásárhely, Mezőváros, Mindszent, Nagytőke, Nyárádtő, Orosháza, Szarvas (település), Szászrégen, Székkutas, Szegvár, Szentes, 44-es főút (Magyarország), 4401-es mellékút (Magyarország), 4405-ös mellékút (Magyarország), 4406-os mellékút (Magyarország), 4445-ös mellékút (Magyarország), 451-es főút (Magyarország), 4516-os mellékút (Magyarország), 4523-as mellékút (Magyarország), 4642-es mellékút (Magyarország), 47-es főút (Magyarország).
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Alföld · Többet látni »
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »
Derekegyház
Derekegyház község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Derekegyház · Többet látni »
Fábiánsebestyén
Fábiánsebestyén község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában, a megye északkeleti részén, Szentestől 16 kilométerre keletre.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Fábiánsebestyén · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Többet látni »
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Kiskunfélegyháza · Többet látni »
Kunszentmárton
Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járás központja.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Kunszentmárton · Többet látni »
Kunszentmárton vasútállomás
Kunszentmárton vasútállomás egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei vasútállomás, Kunszentmárton településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Kunszentmárton vasútállomás · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Magyarország · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Marosvásárhely · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Mezőváros · Többet látni »
Mindszent
Mindszent város Csongrád-Csanád vármegyében, a Hódmezővásárhelyi járásban.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Mindszent · Többet látni »
Nagytőke
Nagytőke község a Szentesi járásban, Csongrád-Csanád vármegye legészakibb települése.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Nagytőke · Többet látni »
Nyárádtő
Nyárádtő (románul Ungheni, korábban Nirașteu, németül Nyaradfluß) város Romániában Maros megyében.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Nyárádtő · Többet látni »
Orosháza
Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Orosháza · Többet látni »
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Szarvas (település) · Többet látni »
Szászrégen
Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Szászrégen · Többet látni »
Székkutas
Székkutas község Csongrád-Csanád vármegye Hódmezővásárhelyi járásában.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Székkutas · Többet látni »
Szegvár
Szegvár nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában, a Kurca és a Kórógy-ér összefolyásánál.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Szegvár · Többet látni »
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és Szentes · Többet látni »
44-es főút (Magyarország)
A 44-es főút egy elsőrendű főútvonal Magyarországon, azon belül is három vármegyét köt össze, Bács-Kiskunt, Jász-Nagykun-Szolnokot és Békés vármegyét.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és 44-es főút (Magyarország) · Többet látni »
4401-es mellékút (Magyarország)
A 4401-es számú mellékút egy közel 30 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Békés vármegye és Csongrád-Csanád vármegye határvidékén; Szarvast köti össze Szentes városával.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és 4401-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4405-ös mellékút (Magyarország)
A 4405-ös számú mellékút egy bő 25 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Csongrád-Csanád vármegye keleti részén; Szentes déli részét köti össze Derekegyház és Nagymágocs települések központjával, illetve Székkutassal.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és 4405-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4406-os mellékút (Magyarország)
A 4406-os számú mellékút egy körülbelül 32 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Békés vármegye és Csongrád-Csanád vármegye határvidékén, Orosháza és Szentes, valamint a két város közt fekvő Nagymágocs összekapcsolását biztosítja.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és 4406-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4445-ös mellékút (Magyarország)
A 4445-ös számú mellékút egy bő 5 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Csongrád-Csanád vármegye északkeleti részén; Fábiánsebestyént köti össze a 45-ös főúttal, Szentes belterületének érintése nélkül.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és 4445-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
451-es főút (Magyarország)
A 451-es út Tisza-hídja A 451-es számú főút Szentestől Kiskunfélegyházáig tart, hossza mintegy 40 kilométer.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és 451-es főút (Magyarország) · Többet látni »
4516-os mellékút (Magyarország)
A 4516-os számú mellékút egy közel 18 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Csongrád-Csanád vármegye területén; Szentest köti össze a nagy kiterjedésű északi külterületei egy részével és Nagytőke községgel.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és 4516-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4523-as mellékút (Magyarország)
A 4523-as számú mellékút egy 9,5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Csongrád-Csanád vármegye területén; Mindszent települést köti össze a térséget feltáró legfontosabb útvonallal, a Kunszentmárton-Szentes-Hódmezővásárhely közt húzódó 45-ös főúttal.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és 4523-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4642-es mellékút (Magyarország)
A 4642-es számú mellékút egy közel 70 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Békés vármegye és Csongrád-Csanád vármegye területén; Gyomaendrőd városát és a 46-os főutat köti össze Szentessel és a 44-es, illetve 45-ös főutakkal.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és 4642-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
47-es főút (Magyarország)
A 47-es főút egy, a Tiszántúlon végighúzódó, másodrendű főút, amely három vármegyét és azok megyei jogú városait köti össze, Hajdú-Bihart, Békést és Csongrád-Csanádot.
Új!!: 45-ös főút (Magyarország) és 47-es főút (Magyarország) · Többet látni »
