Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
16 kapcsolatok: Alemannok, Alexandriai Szent Atanáz, Athanarik nyugati gót király, Államok vezetőinek listája 367-ben, Egyházatyák, Eudoxiosz konstantinápolyi pátriárka, Flavius Iovinus, Gratianus római császár, Hadrianus fala, Hermanarik keleti gót király, I. Valentinianus római császár, Pekcse, Piktek, Poitiers-i Szent Hilár, Ursinus (ellenpápa), Valens római császár.
Alemannok
Az alemannok (alamannok) a Rajna-Majna-Neckar folyók vidékére érkező és ott élő germán törzsek törzsszövetsége az ókorban, később a németek egyik nagy etnikai csoportja.
Új!!: 367 és Alemannok · Többet látni »
Alexandriai Szent Atanáz
ereklyéi a kairói Szent Márk székesegyházban Alexandriai Atanáz görögösen Athanasziosz (latin betűkkel Athanásziosz Alexandríasz), egyházi nevén Alexandriai Szent Atanáz vagy Nagy Szent Atanáz, a Kopt Egyházban Apostoli Szent Atanáz, (Alexandria, 298 körül – Alexandria, 373. május 2.) Alexandria törvényes püspöke 328-tól haláláig, egyháztanító, az arianizmus harcos ellenfele.
Új!!: 367 és Alexandriai Szent Atanáz · Többet látni »
Athanarik nyugati gót király
Athanarik vagy Atanarik (? – 381. január 11.Révai Lexikona, II. kötet (Arány–Beke), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1911, 233. oldal) (latinul Athanaricus) nyugati gót király 365 - 381 között.
Új!!: 367 és Athanarik nyugati gót király · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 367-ben
Ezen az oldalon az i. sz.
Új!!: 367 és Államok vezetőinek listája 367-ben · Többet látni »
Egyházatyák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyházatya.
Új!!: 367 és Egyházatyák · Többet látni »
Eudoxiosz konstantinápolyi pátriárka
Eudoxiosz, (300 körül – 370) antiochiai (359-től) és konstantinápolyi püspök 360-tól haláláig, ókeresztény író, az egyik legjelentősebb arianista.
Új!!: 367 és Eudoxiosz konstantinápolyi pátriárka · Többet látni »
Flavius Iovinus
A szarkofág nagyobb részlete Flavius Iovinus (vagy Valerius Iovinus) római katona, hadvezér.
Új!!: 367 és Flavius Iovinus · Többet látni »
Gratianus római császár
Gratianus, teljes nevén Flavius Gratianus (Sirmium, 359. április 18. vagy május 23. – Lugdunum, 383. augusztus 25.) római császár (367/375 – 383), I. Valentinianus nagyobbik fia, II. Valentinianus bátyja.
Új!!: 367 és Gratianus római császár · Többet látni »
Hadrianus fala
Hadrianus fala az Egyesült Királyságban, Észak-Angliában található: az egyik tengerparttól a másikig húzódó kőfal, melyet a római korban Britannia provincia határára építettek.
Új!!: 367 és Hadrianus fala · Többet látni »
Hermanarik keleti gót király
Hermanarich, más írásmóddal Jörmunrek, Hermanarik,Szabó György: Mitológiai kislexikon II., Trezor Kiadó, Budapest, 1993, 2.
Új!!: 367 és Hermanarik keleti gót király · Többet látni »
I. Valentinianus római császár
I.
Új!!: 367 és I. Valentinianus római császár · Többet látni »
Pekcse
a koreai három királyság néven emlegetett egyik királyság volt Kogurjo és Silla mellett, a Koreai-félsziget délnyugati részén.
Új!!: 367 és Pekcse · Többet látni »
Piktek
A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között.
Új!!: 367 és Piktek · Többet látni »
Poitiers-i Szent Hilár
Poitiers-i Szent Hilár, a nyelvújításkor keletkezett, de ma már nem használt nevén Szent Vidor, (Pictavium, ma Poitiers, Franciaország, kb. 315 – Pictavium, 367. november 1.): latinul alkotó ókeresztény író, egyháztanító az egyházatyák egyike.
Új!!: 367 és Poitiers-i Szent Hilár · Többet látni »
Ursinus (ellenpápa)
Ursinus (? – 384 után) ellenpápaként vonult be az egyháztörténelembe.
Új!!: 367 és Ursinus (ellenpápa) · Többet látni »
Valens római császár
Flavius Iulius Valens (latinul: IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS; 328 – Hadrianopolisz, 378. augusztus 9.) római császár volt 364 és 378 között.
