Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

315

Index 315

Nincs leírás.

14 kapcsolatok: Államok vezetőinek listája 315-ben, Constantinus diadalíve, Csin-dinasztia (265–437), Diocletianus római császár, Galerius római császár, Gótok, Himeriosz, Hszienpejek, Hsziungnuk, I. Constantinus római császár, Kárpok, Licinius római császár, Poitiers-i Szent Hilár, Szarmaták.

Államok vezetőinek listája 315-ben

Ezen az oldalon az i. sz.

Új!!: 315 és Államok vezetőinek listája 315-ben · Többet látni »

Constantinus diadalíve

Constantinus diadalíve 315-ben épült Rómában a szenátus utasítására Constantinus császár trónra lépésének tizedik évfordulójára, és a Maxentius felett aratott győzelem emlékére.

Új!!: 315 és Constantinus diadalíve · Többet látni »

Csin-dinasztia (265–437)

A Csin-dinasztiát Sze-ma Jen alapította.

Új!!: 315 és Csin-dinasztia (265–437) · Többet látni »

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

Új!!: 315 és Diocletianus római császár · Többet látni »

Galerius római császár

Galerius Maximianus, általánosan elterjedt néven Galerius császár (Gamzigrad, 260 körül – Nicomedia, 311. május 5.) teljes nevén Caius Galerius Valerius Maximianus, római császár, azaz augustus 305-től 311-ig.

Új!!: 315 és Galerius római császár · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Új!!: 315 és Gótok · Többet látni »

Himeriosz

Himeriosz, (315 körül – 386 körül) ókori görög szofista filozófus, szónok.

Új!!: 315 és Himeriosz · Többet látni »

Hszienpejek

A hszienpejek (kínaiul: 鮮卑 pinjin átírással: Xiānbēi) protomongol ókori nomád népcsoport volt, amely egykor az eurázsiai sztyeppe keleti részén élt a mai Mongólia, Belső-Mongólia és Északkelet-Kína területén.

Új!!: 315 és Hszienpejek · Többet látni »

Hsziungnuk

A hsziungnuk birodalma az i. e. 1. században Faragott jáde és zsírkő lapocska. Hsziungnu ábrázolásmód A hsziungnuk – kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, egykori feltételezhető kiejtése: hjungno, magyarosan: hsziungnu, törökül: Doğu Hun –, illetve ázsiai hunok elnevezés az i. e.

Új!!: 315 és Hsziungnuk · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

Új!!: 315 és I. Constantinus római császár · Többet látni »

Kárpok

A Római Birodalom és a határai mentén élő népek (125 körül) A kárpok (latinul carpi vagy carpiani) ókori nép volt Délkelet-Európában.

Új!!: 315 és Kárpok · Többet látni »

Licinius római császár

Flavius Galerius Valerius Licinianus Licinius, általánosan elterjedt néven Licinius császár (Moesia Superior, 263 – Thessalonica, 325) 308-tól 324-ig római császár.

Új!!: 315 és Licinius római császár · Többet látni »

Poitiers-i Szent Hilár

Poitiers-i Szent Hilár, a nyelvújításkor keletkezett, de ma már nem használt nevén Szent Vidor, (Pictavium, ma Poitiers, Franciaország, kb. 315 – Pictavium, 367. november 1.): latinul alkotó ókeresztény író, egyháztanító az egyházatyák egyike.

Új!!: 315 és Poitiers-i Szent Hilár · Többet látni »

Szarmaták

II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.

Új!!: 315 és Szarmaták · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »