Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
78 kapcsolatok: Alföld és Észak, Balogh József (politikus, 1946), Baranya megye, Bartha László (politikus, 1961), Bács-Kiskun megye, Békés megye, Békéscsaba, Bencsik János (politikus, 1965), Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest, Csabai Lászlóné, Csongrád megye, Debrecen, Demszky Gábor, Dióssy László, Dunaújváros, Dunántúl, Eger, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fejér megye, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Győr, Győr-Moson-Sopron megye, Gyimesi Endre, Hajdú-Bihar megye, Hódmezővásárhely, Helyi önkormányzati választások, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Kaposvár, Kósa Lajos (politikus), Közép-Magyarország, Kecskemét, Kereszténydemokrata Néppárt, Kobold Tamás, Komárom-Esztergom megye, Kovács Pál (politikus, 1940–2000), Latorcai János, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Demokrata Néppárt, Magyar Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), Miskolc, Nagykanizsa, Nógrád megye, Nyíregyháza, Október 18., Pap János (polgármester), ..., Pécs, Pest megye, Rapcsák András (politikus), Rendszerváltás Magyarországon, Salgótarján, Somogy megye, Sopron, Szabad Demokraták Szövetsége, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Szalay Ferenc (politikus), Szécsi Gábor, Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd, Szita Károly, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Toller László, Tolna megye, Vas megye, Vállalkozók Pártja, Veszprém, Veszprém megye, Warvasovszky Tihamér, Zala megye, Zalaegerszeg, 1998. Bővíteni index (28 több) »
Alföld és Észak
''Alföld és Észak'' országrész Országrészek (NUTS 1) Az Alföld és Észak elnevezésű országrész Magyarországnak a Dunától keletre eső területeit foglalja magába, kivéve Pest vármegyét és Budapestet.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Alföld és Észak · Többet látni »
Balogh József (politikus, 1946)
Balogh József (Nagykanizsa, 1946. április 15. –) magyar közgazdász, politikus, 1994 és 2006 között Győr polgármestere, 2002-től 2010-ig országgyűlési képviselő (MSZP).
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Balogh József (politikus, 1946) · Többet látni »
Baranya megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baranya vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Baranya megye · Többet látni »
Bartha László (politikus, 1961)
Bartha László (Szolnok, 1961. szeptember 24. –) magyar orvos, sebész, politikus, polgármester, országgyűlési képviselő.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Bartha László (politikus, 1961) · Többet látni »
Bács-Kiskun megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács-Kiskun vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Bács-Kiskun megye · Többet látni »
Békés megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Békés vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Békés megye · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Békéscsaba · Többet látni »
Bencsik János (politikus, 1965)
Bencsik János (Szarvas, 1965. július 31. –) teológus, szociológus, mérnök, politikus, 1990 és 2010 között Tatabánya polgármestere.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Bencsik János (politikus, 1965) · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Borsod-Abaúj-Zemplén megye · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Budapest · Többet látni »
Csabai Lászlóné
Csabai Lászlóné (leánykori neve Rácz Judit; Budapest, 1947. március 24.-) politikus (MSZP), 1994 és 2010 között Nyíregyháza polgármestere.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Csabai Lászlóné · Többet látni »
Csongrád megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csongrád-Csanád vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Csongrád megye · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Debrecen · Többet látni »
Demszky Gábor
Demszky Gábor (Budapest, 1952. augusztus 4. –) magyar jogász, szociológus, politikus, a demokratikus ellenzék, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) volt tagja, 1990–2010 között – öt hivatali cikluson át – Budapest főpolgármestere.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Demszky Gábor · Többet látni »
Dióssy László
Dióssy László (Bonyhád, 1957. június 2. –), 1990-2006-ig Veszprém polgármestere, 1994-1998-ig országgyűlési képviselő, 1999-2006-ig a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, 2006-2010-ig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Dióssy László · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Dunaújváros · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Dunántúl · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Eger · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Fejér megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fejér vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Fejér megye · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Győr · Többet látni »
Győr-Moson-Sopron megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Győr-Moson-Sopron vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Győr-Moson-Sopron megye · Többet látni »
Gyimesi Endre
Gyimesi Endre József (Keszthely, 1952. október 20. –) magyar helytörténész, politikus, 1994 és 2010 között Zalaegerszeg polgármestere, 2010 óta a levéltárakért felelős miniszteri biztos, helyettes államtitkári rangban.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Gyimesi Endre · Többet látni »
Hajdú-Bihar megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hajdú-Bihar vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Hajdú-Bihar megye · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Helyi önkormányzati választások
Önkormányzati és polgármester-választásokat Magyarországon a 2012.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Helyi önkormányzati választások · Többet látni »
Heves megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Heves vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Heves megye · Többet látni »
Jász-Nagykun-Szolnok megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Jász-Nagykun-Szolnok megye · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Kaposvár · Többet látni »
Kósa Lajos (politikus)
Kósa Lajos (Debrecen, 1964. március 14. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2010-től 2015-ig és 2019-től a Fidesz alelnöke, 2015 és 2017 között a Fidesz frakcióvezetője, 1998–2014 között Debrecen polgármestere.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Kósa Lajos (politikus) · Többet látni »
Közép-Magyarország
Közép-Magyarországi régió elhelyezkedése Közép-Magyarország a három magyarországi statisztikai nagyrégió egyike.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Közép-Magyarország · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Kecskemét · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Kobold Tamás
Kobold Tamás politikus, az 1994-es önkormányzati választáson nyert, és nyolc éven át, egészen a 2002-es önkormányzati választásig Miskolc polgármestere volt.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Kobold Tamás · Többet látni »
Komárom-Esztergom megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Komárom-Esztergom vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Komárom-Esztergom megye · Többet látni »
Kovács Pál (politikus, 1940–2000)
Kovács Pál (Gyón, 1940. július 14. – 2000. szeptember 1.) magyar politikus, orvos.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Kovács Pál (politikus, 1940–2000) · Többet látni »
Latorcai János
Latorcai János (Békés, 1944. május 9. –) magyar gépészmérnök, politikus.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Latorcai János · Többet látni »
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »
Magyar Demokrata Néppárt
A Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) keresztény–konzervatív párt volt.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Magyar Demokrata Néppárt · Többet látni »
Magyar Munkáspárt
A Magyar Munkáspárt (röviden Munkáspárt, előtte 1989-től 1993-ig Magyar Szocialista Munkáspárt, 1993-tól 2005-ig Munkáspárt, 2005-től 2013-ig Magyar Kommunista Munkáspárt) magyarországi, magát marxista–leninista pártnak definiáló politikai szervezet.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Magyar Munkáspárt · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Magyarország · Többet látni »
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Miskolc · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Nagykanizsa · Többet látni »
Nógrád megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nógrád vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Nógrád megye · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Nyíregyháza · Többet látni »
Október 18.
Névnapok: Lukács + Ambrus, Jusztusz.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Október 18. · Többet látni »
Pap János (polgármester)
Pap János Dániel (Karcag, 1958. november 17-) magyar építész, politikus, 1990 és 2006 között, négy hivatali cikluson át, Békéscsaba polgármestere.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Pap János (polgármester) · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Pécs · Többet látni »
Pest megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Pest megye · Többet látni »
Rapcsák András (politikus)
Rapcsák 'Tróeger' András (Debrecen, 1943. július 14. – Hódmezővásárhely, 2002. február 3.) magyar politikus, Hódmezővásárhely polgármestere, országgyűlési képviselő.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Rapcsák András (politikus) · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Salgótarján · Többet látni »
Somogy megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Somogy vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Somogy megye · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Sopron · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Többet látni »
Szalay Ferenc (politikus)
Szalay Ferenc (Esztergom, 1955. március 30. –) magyar kosárlabdázó, testnevelő tanár, politikus, 1998-tól 2002-ig majd 2006 óta Szolnok polgármestere.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szalay Ferenc (politikus) · Többet látni »
Szécsi Gábor
Szécsi Gábor (Kiskunhalas, 1966. augusztus 18. –) kommunikációkutató, nyelvész, filozófus, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szécsi Gábor · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Székesfehérvár · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szeged · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szekszárd · Többet látni »
Szita Károly
Szita Károly (Kaposvár, 1956. október 27. –) magyar politikus, Kaposvár történetének leghosszabb ideig hivatalban levő polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szita Károly · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szolnok · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Szombathely · Többet látni »
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Tatabánya · Többet látni »
Toller László
Toller László (Budapest, 1950. október 21. – Szigetvár, 2010. május 10.) magyar jogász, politikus.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Toller László · Többet látni »
Tolna megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tolna vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Tolna megye · Többet látni »
Vas megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vas vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Vas megye · Többet látni »
Vállalkozók Pártja
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vállalkozók Pártja Egyesület.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Vállalkozók Pártja · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Veszprém · Többet látni »
Veszprém megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Veszprém vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Veszprém megye · Többet látni »
Warvasovszky Tihamér
Warvasovszky Tihamér (Székesfehérvár, 1950. július 19. –) magyar politikus.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Warvasovszky Tihamér · Többet látni »
Zala megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zala vármegye.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Zala megye · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és Zalaegerszeg · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: 1998-as magyarországi önkormányzati választás és 1998 · Többet látni »
