Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1990-es magyarországi népszavazás

Index 1990-es magyarországi népszavazás

Az 1990-es magyarországi népszavazást Király Zoltán független országgyűlési képviselő kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök megválasztásának jogát ne az Országgyűlés gyakorolja, hanem közvetlen elnökválasztásra kerüljön sor.

34 kapcsolatok: A Magyar Köztársaság elnöke, Augusztus 3., Budapest, Demokrácia, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Göncz Árpád, Hajdú-Bihar megye, Horn Gyula, Jánosi György (politikus), Július 29., Július 8., Június 18., Király Zoltán (politikus), Magyar Demokrata Fórum, Magyar Rádió, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Négyigenes népszavazás, Népszabadság, Népszavazás, Nógrád megye, Országgyűlés, Pozsgay Imre, Szabad Demokraták Szövetsége, Szabad György, Szeged, Szekeres Imre, Taxisblokád, Torgyán József, 1989, 1990, 1990-es magyarországi országgyűlési választás.

A Magyar Köztársaság elnöke

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország köztársasági elnöke.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és A Magyar Köztársaság elnöke · Többet látni »

Augusztus 3.

Névnapok: Hermina + Ágost, Ágosta, Augusztusz, Bennó, Haralda, Harmat, Harmatka, István, Kamélia, Kendra, Kim, Kimberli, Kira, Kirilla, Lida, Lígia, Mirtill, Nikodémia, Nikodémusz, Stefán, Tea, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Thea, Tíria.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Augusztus 3. · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Budapest · Többet látni »

Demokrácia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (politikai rendszer).

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Demokrácia · Többet látni »

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »

Göncz Árpád

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Köztársaság elnöke 1990-től 2000-ig.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Göncz Árpád · Többet látni »

Hajdú-Bihar megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hajdú-Bihar vármegye.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Hajdú-Bihar megye · Többet látni »

Horn Gyula

Horn Gyula János (Budapest, 1932. július 5. – Budapest, 2013. június 19.) politikus, közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere, 1994 és 1998 között a harmadik magyar köztársaság harmadik miniszterelnöke volt.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Horn Gyula · Többet látni »

Jánosi György (politikus)

Jánosi György (Szekszárd, 1954. január 21. –) magyar politikus, író, szociológus.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Jánosi György (politikus) · Többet látni »

Július 29.

Névnapok: Flóra, Márta + Márti, Adelmár, Bea, Beatrix, Csatár, Elmó, Félix, Fiorella, Fioretta, Florica, Florinda, Olaf, Olavi, Oldamur, Trixi, Tűzvirág, Vadvirág, Virág.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Július 29. · Többet látni »

Július 8.

Névnapok: Ellák + Annaliza, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Eperke, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kelli, Kilény, Kilián, Kiliána, Liza, Periklész, Priszcilla, Szabella, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Zsóka.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Július 8. · Többet látni »

Június 18.

Névnapok: Arnold, Levente + Arnó, Arnót, Dezdemóna, Dolóresz, Doloróza, Efraim, Eliz, Eufémia, Evódia, Ilmár, Levéd, Levedi, Levendula, Márk, Markó, Márkó, Márkus, Sudár, Sudárka.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Június 18. · Többet látni »

Király Zoltán (politikus)

Király Zoltán (Kiskunfélegyháza, 1948. május 23. –) magyar újságíró, pedagógus, vállalkozó, országgyűlési képviselő.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Király Zoltán (politikus) · Többet látni »

Magyar Demokrata Fórum

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »

Magyar Rádió

A Magyar Rádió hajdani székháza 2010-ben (Budapest, VIII. ker. Pollack Mihály tér Békésy György és Dohnányi Ernő tesztelik az új 6-os stúdió akusztikáját 1935-ben A Magyar Rádió (MR) 1925 és 2015 között Magyarországon működő magyar nemzeti közszolgálati rádiós intézmény volt.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Magyar Rádió · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi Szociáldemokrata Párt

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Többet látni »

Négyigenes népszavazás

A „négyigenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Négyigenes népszavazás · Többet látni »

Népszabadság

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Népszabadság · Többet látni »

Népszavazás

Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Népszavazás · Többet látni »

Nógrád megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nógrád vármegye.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Nógrád megye · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Országgyűlés · Többet látni »

Pozsgay Imre

Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26. – Budapest, 2016. március 25.) politikus, egyetemi tanár, az MDP (1950–1956), az MSZMP (1956–1989), az MSZP (1989–1991) tagja, a Nemzeti Demokrata Szövetség alapító ügyvezetője, majd elnöke volt a párt feloszlásáig (1991–1996).

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Pozsgay Imre · Többet látni »

Szabad Demokraták Szövetsége

A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Szabad György

Szabad György (Arad, 1924. augusztus 4. – Budapest, 2015. július 3.) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, politikus, 1990 és 1994 között az Országgyűlés elnöke, Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Szabad György · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Szeged · Többet látni »

Szekeres Imre

Szekeres Imre (Szolnok, 1950. szeptember 9. –) magyar politikus.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Szekeres Imre · Többet látni »

Taxisblokád

A taxisblokád a benzináremelés elleni tüntetés volt Magyarországon 1990.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Taxisblokád · Többet látni »

Torgyán József

Torgyán József (Mátészalka, 1932. november 16. – Budapest, 2017. január 22.) magyar politikus és ügyvéd.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és Torgyán József · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és 1989 · Többet látni »

1990

----.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és 1990 · Többet látni »

1990-es magyarországi országgyűlési választás

Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon.

Új!!: 1990-es magyarországi népszavazás és 1990-es magyarországi országgyűlési választás · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »