Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Aba-Novák Vilmos, Aranybulla, Augusztus 18., Augusztus 20-i nemzeti ünnep, Augusztus 20., Hóman Bálint, Horthy Miklós (kormányzó), I. István magyar király, II. András magyar király, Imrédy Béla, Középkor, Magyar Királyság, Magyarországi országgyűlések listája, Mária Terézia magyar királynő, Második Orbán-kormány, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nádor, Országgyűlés, Salamon magyar király, Székesfehérvár, Szekkó, Szerémség, Városháza (Székesfehérvár), XIV. Benedek pápa, 1057, 1938.
Aba-Novák Vilmos
Aba-Novák budapesti otthona és emléktáblája: Zsolt utca 7. Paulikovics Iván alkotása Hősök kapuja, Szeged Aba-Novák Vilmos: Férfiképmás Aba-Novák Vilmos síremléke (''Percz Jenő József''), Farkasréti temető Aba-Novák Vilmos (1912-ig Novák Vilmos) (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) magyar festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Aba-Novák Vilmos · Többet látni »
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Aranybulla · Többet látni »
Augusztus 18.
Névnapok: Ilona + Agenor, Elen, Elena, Eleni, Elin, Ila, Ilka, Illa, Illangó, Ilma, Ilon, Ilonka, Ilus, Jelena, Jelka, Lenke, Rajnald, Rinaldó, Ronald.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Augusztus 18. · Többet látni »
Augusztus 20-i nemzeti ünnep
Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította. Szűz Máriának (Benczúr Gyula festménye) A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja. Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár, „az euró atyja” vehette át 2013-ban.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Augusztus 20-i nemzeti ünnep · Többet látni »
Augusztus 20.
Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Augusztus 20. · Többet látni »
Hóman Bálint
Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Hóman Bálint · Többet látni »
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és I. István magyar király · Többet látni »
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és II. András magyar király · Többet látni »
Imrédy Béla
Vitéz ómoraviczai Imrédy Béla Kornél Kálmán (Budapest, 1891. december 29. – Budapest, 1946. február 28.) gazdasági szakember, politikus, pénzügyminiszter, miniszterelnök, Jászberény és Pécs országgyűlési képviselője.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Imrédy Béla · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Középkor · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarországi országgyűlések listája
A magyarországi országgyűlések listája tartalmazza azon országgyűlések felsorolását, amelyeket nem az 1865 és 1902 között a gyűlések helyszínéül szolgáló pesti ideiglenes képviselőházban, illetve az 1902 óta az országgyűlések állandó helyszínéül szolgáló Országházban tartottak/tartanak.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Magyarországi országgyűlések listája · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Második Orbán-kormány
A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya vagy a Nemzeti Összetartozás Kormánya) az 1989.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Második Orbán-kormány · Többet látni »
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Nádor · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Országgyűlés · Többet látni »
Salamon magyar király
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Salamon magyar király · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Székesfehérvár · Többet látni »
Szekkó
Az egyik leghíresebb szekkó-festmény: „Az utolsó vacsora”, Leonardo da Vinci, 1494–1498 körül A szekkó (az olasz a secco kifejezésből, jelentése „szárazon”) a murális művészetben egy olcsóbb, elterjedtebb falfestési technika, mint a freskó.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Szekkó · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Szerémség · Többet látni »
Városháza (Székesfehérvár)
A székesfehérvári városháza épületei a történelmi belvárosban, a Városház téren állnak.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Városháza (Székesfehérvár) · Többet látni »
XIV. Benedek pápa
XIV.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és XIV. Benedek pápa · Többet látni »
1057
Nincs leírás.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és 1057 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és 1938 · Többet látni »
