42 kapcsolatok: A gőznyomáscsökkenés törvénye, Adolf Erik Nordenskiöld, Alfred Tarski, Atomreaktor, Béta-bomlás, Charles Brenton Huggins, Charles Hermite, D’Hondt-módszer, Emil von Behring, Enrico Fermi, Ernest Lawrence, Fizikai Nobel-díj, Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, Henry Eyring, Jacobus Henricus van ’t Hoff, Jacques Lacan, Kémiai Nobel-díj, Kvantummechanika, Linus Pauling, Margaret Mead, Max von Pettenkofer, Molekuláris biológia, Nobel-díj, Termodinamika, Vincent du Vigneaud, Werner Heisenberg, Wilhelm Conrad Röntgen, 1818 a tudományban, 1822 a tudományban, 1830 a tudományban, 1831 a tudományban, 1832 a tudományban, 1841 a tudományban, 1901, 1954 a tudományban, 1958 a tudományban, 1976 a tudományban, 1978 a tudományban, 1981 a tudományban, 1983 a tudományban, 1994 a tudományban, 1997 a tudományban.
A gőznyomáscsökkenés törvénye
Gyakorlati szempontból fontosak azok a folyékony elegyek, amelyekben az egyik komponens viszonylag nagy mennyiségben van jelen a másikhoz képest.
Új!!: 1901 a tudományban és A gőznyomáscsökkenés törvénye · Többet látni »
Adolf Erik Nordenskiöld
Adolf Erik Nordenskiöld, gyakran röviden A. E. Nordenskiöld (nevének írásváltozata Nordenskjöld; Helsingfors, Finn Nagyhercegség, 1832. november 18. – Dalby, 1901. augusztus 12.) finnországi svéd sarkkutató, geológus, mineralógus.
Új!!: 1901 a tudományban és Adolf Erik Nordenskiöld · Többet látni »
Alfred Tarski
Alfred Tarski (eredeti neve: Teitelbaum,; Varsó, 1901. január 14. – Berkeley, Kalifornia, 1983. október 26.) lengyel matematikus, a varsói matematikai iskola kiemelkedő alakja, akit a négy legnagyobb logikus közé sorolnak Arisztotelész, Frege és Gödel mellett.
Új!!: 1901 a tudományban és Alfred Tarski · Többet látni »
Atomreaktor
Chicagóban építették fel szénpor és urán keverékéből az első atommáglyát 1942-ben, a hatméteres atommáglya 45 000 grafittéglából és a beleágyazott uránlabdacsokból állt https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/szilard-leo Magyar feltalálók és találmányaik Szilárd Leó Enrico Fermi és Walter Henry Zinn Grafit-moderátoros forralóvizes atomreaktor elvi kapcsolása (szovjet RBMK típus) Az atomreaktor az atomerőmű központi része – itt megy végbe a kontrollált láncreakció.
Új!!: 1901 a tudományban és Atomreaktor · Többet látni »
Béta-bomlás
A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.
Új!!: 1901 a tudományban és Béta-bomlás · Többet látni »
Charles Brenton Huggins
Charles Brenton Huggins (Halifax, 1901. szeptember 22. – Chicago, Illinois, 1997. január 12.) kanadai–amerikai orvos, urológus.
Új!!: 1901 a tudományban és Charles Brenton Huggins · Többet látni »
Charles Hermite
Charles Hermite (Dieuze, 1822. december 24. – Párizs, 1901. január 14.) francia matematikus, aki algebrával és analízissel foglalkozott.
Új!!: 1901 a tudományban és Charles Hermite · Többet látni »
D’Hondt-módszer
A D’Hondt-módszer a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja.
Új!!: 1901 a tudományban és D’Hondt-módszer · Többet látni »
Emil von Behring
Emil Adolf von Behring (Hansdorf, 1854. március 15. – Marburg, 1917. március 31.) német bakteriológus, immunológus.
Új!!: 1901 a tudományban és Emil von Behring · Többet látni »
Enrico Fermi
Enrico Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.
Új!!: 1901 a tudományban és Enrico Fermi · Többet látni »
Ernest Lawrence
Rabi Fermi és Lawrence (balról jobbra) Ernest Orlando Lawrence (Canton, Dél-Dakota, 1901. augusztus 8. – Palo Alto, Kalifornia 1958. augusztus 27.) amerikai Nobel-díjas fizikus, aki leginkább a ciklotron feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásának kidolgozásáról ismert.
Új!!: 1901 a tudományban és Ernest Lawrence · Többet látni »
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjasok listája.
Új!!: 1901 a tudományban és Fizikai Nobel-díj · Többet látni »
Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok névsora.
Új!!: 1901 a tudományban és Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj · Többet látni »
Henry Eyring
Henry Eyring (Colonia Juárez, Chihuahua, 1901. február 20. – Salt Lake City, Utah, 1981. december 26.) amerikai elméleti kémikus.
Új!!: 1901 a tudományban és Henry Eyring · Többet látni »
Jacobus Henricus van ’t Hoff
Jacobus Henricus van ’t Hoff (Rotterdam, 1852. augusztus 30. – Berlin, 1911. március 1.) holland fiziko-kémikus.
Új!!: 1901 a tudományban és Jacobus Henricus van ’t Hoff · Többet látni »
Jacques Lacan
Jacques-Marie Émile Lacan, ismert nevén Jacques Lacan (Párizs, 1901. április 13. – Párizs, 1981. szeptember 9.) francia pszichoanalitikus.
Új!!: 1901 a tudományban és Jacques Lacan · Többet látni »
Kémiai Nobel-díj
A kémiai Nobel-díj egyike az Alfred Bernhard Nobel által alapított Nobel-díjnak.
Új!!: 1901 a tudományban és Kémiai Nobel-díj · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: 1901 a tudományban és Kvantummechanika · Többet látni »
Linus Pauling
Linus Carl Pauling (Portland, Oregon, 1901. február 28. – Big Sur, Kalifornia, 1994. augusztus 19.) német származású amerikai kémikus, a modern szerkezeti kémia és a molekuláris biológia egyik megalapozója.
Új!!: 1901 a tudományban és Linus Pauling · Többet látni »
Margaret Mead
Margaret Mead (Philadelplhia, Pennsylvania, 1901. december 16. – New York, 1978. november 15.) amerikai kulturális antropológus, aki az 1960-as és 1970-es évek során meghatározó szerepet töltött be a tömegmédiában mint író és előadó.
Új!!: 1901 a tudományban és Margaret Mead · Többet látni »
Max von Pettenkofer
Max Josef Pettenkofer 1883-tól von Pettenkofer (Lichtenheim (Neuburg an der Donau mellett), 1818. december 3. – München, 1901. február 10.) német természettudós, a kísérleti egészségtan megalapítója.
Új!!: 1901 a tudományban és Max von Pettenkofer · Többet látni »
Molekuláris biológia
DNS szerkezeti képe, a kettős spirál, mint egy megcsavart létra Sematikus kapcsolat a biokémia, a genetika és a molekuláris biológia között A molekuláris biológia az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű tanulmányozása.
Új!!: 1901 a tudományban és Molekuláris biológia · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: 1901 a tudományban és Nobel-díj · Többet látni »
Termodinamika
A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.
Új!!: 1901 a tudományban és Termodinamika · Többet látni »
Vincent du Vigneaud
Vincent du Vigneaud (Chicago, Illinois, 1901. május 18. – White Plains, New York, 1978. december 11.) amerikai biokémikus.
Új!!: 1901 a tudományban és Vincent du Vigneaud · Többet látni »
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Új!!: 1901 a tudományban és Werner Heisenberg · Többet látni »
Wilhelm Conrad Röntgen
Wilhelm Conrad Röntgen (Lennep, ma Remscheid része, 1845. március 27. – München, 1923. február 10.) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője.
Új!!: 1901 a tudományban és Wilhelm Conrad Röntgen · Többet látni »
1818 a tudományban
Az 1818.
Új!!: 1901 a tudományban és 1818 a tudományban · Többet látni »
1822 a tudományban
Az 1822.
Új!!: 1901 a tudományban és 1822 a tudományban · Többet látni »
1830 a tudományban
Az 1830.
Új!!: 1901 a tudományban és 1830 a tudományban · Többet látni »
1831 a tudományban
Az 1831.
Új!!: 1901 a tudományban és 1831 a tudományban · Többet látni »
1832 a tudományban
Az 1832.
Új!!: 1901 a tudományban és 1832 a tudományban · Többet látni »
1841 a tudományban
Az 1841.
Új!!: 1901 a tudományban és 1841 a tudományban · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: 1901 a tudományban és 1901 · Többet látni »
1954 a tudományban
Az 1954.
Új!!: 1901 a tudományban és 1954 a tudományban · Többet látni »
1958 a tudományban
Az 1958.
Új!!: 1901 a tudományban és 1958 a tudományban · Többet látni »
1976 a tudományban
Az 1976.
Új!!: 1901 a tudományban és 1976 a tudományban · Többet látni »
1978 a tudományban
Az 1978.
Új!!: 1901 a tudományban és 1978 a tudományban · Többet látni »
1981 a tudományban
Az 1981 a tudományban és a technikában.
Új!!: 1901 a tudományban és 1981 a tudományban · Többet látni »
1983 a tudományban
Az 1983 a tudományban és a technikában.
Új!!: 1901 a tudományban és 1983 a tudományban · Többet látni »
1994 a tudományban
1994 a tudományban és a technikában.
Új!!: 1901 a tudományban és 1994 a tudományban · Többet látni »
1997 a tudományban
1997 a tudományban és a technikában.
Új!!: 1901 a tudományban és 1997 a tudományban · Többet látni »