Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: A magyarországi nemzetiségek története, Az 1892. évi román memorandum, Ľudovít Štúr, Balázsfalva, Balázsfalvi gyűlés, Barabás Miklós (festő), Borovnyák József, Erdély, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi szászok, Fényes Elek, Habsburg-ház, Horvátok, Horvátország, II. József magyar király, Ján Kollár, Jozef Miloslav Hurban, Katonai határőrvidék, Kossuth Lajos, Magyar Katolikus Rádió, Magyarország, Magyarországi szlovének, Magyarosítás, Nicolae Bălcescu, Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Románok, Stephan Ludwig Roth, Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae, Svájc, Szábor, Széchenyi István, Szeged, Szerbek, Szlovákok, Szlovének, Teleki László (politikus, 1811–1861), Vendvidék, Zsidók, 1790, 1790–91-es országgyűlés, 1791, 18. század, 1841, 1848, 1849.
A magyarországi nemzetiségek története
Magyarországon fennállása során mindig jelentős számban éltek más nemzetiségűek is a magyarok mellett.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és A magyarországi nemzetiségek története · Többet látni »
Az 1892. évi román memorandum
A memorandum-per vádlottjai Felső sor, balról jobbra: Dionisie Roman, Patriciu Barbu, Dr. D.O.Barcianu, Gherasim Domide, Dr. Teodor Mihali, Dr. Aurel Suciu, Mihaiu Veliciu, Rubin Patița Alsó sor, balról jobbra: Niculae Cristea, Iuliu Coroianu, Gheorghe Pop de Băsești, Dr. Ioan Rațiu, Dr. Vasile Lucaciu, Dimitrie Comșa, Septimiu Albini A memorandum aláíróinak emlékműve Kolozsvárott 1892-ben az erdélyi románság vezetői memorandumban fordultak I. Ferenc Józsefhez, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójához, melyben a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Az 1892. évi román memorandum · Többet látni »
Ľudovít Štúr
Ľudovít Štúr (a maga korában Ludevít Velislav Štúr) magyarul Stúr Lajos (Zayugróc, 1815. október 28. – Modor, 1856. január 12.) a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkéntes résztvevőinek toborzója, egy, a Magyar Királyság országgyűlésében is részt vevő politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész volt.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Ľudovít Štúr · Többet látni »
Balázsfalva
Balázsfalva (szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Balázsfalva · Többet látni »
Balázsfalvi gyűlés
#ÁTIRÁNYÍTÁS balázsfalvi gyűlések.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Balázsfalvi gyűlés · Többet látni »
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »
Borovnyák József
Borovnyák József vendül: Jožef Borovnjak, más forrásokban Borovnják (1826. február 9., Ivanóc (Alsószentbenedek) – 1909. szeptember 19., Vashidegkút) magyarországi szlovén római katolikus pap, író, nemzetiségi vezető.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Borovnyák József · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Erdély · Többet látni »
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Erdélyi szászok · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Fényes Elek · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Habsburg-ház · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Horvátország · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és II. József magyar király · Többet látni »
Ján Kollár
Ján Kollár (magyar nevén: Kollár János) (Mosóc, 1793. július 29. – Bécs, 1852. január 24.) cseh nyelven író szlovák származású evangélikus lelkész, költő, esztéta, népdalgyűjtő, „nemzetébresztő”, a pánszláv testvériség ideológusa.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Ján Kollár · Többet látni »
Jozef Miloslav Hurban
Jozef Ľudovít Miloslav Hurban (Beckó, 1817. március 19. – Luboka, 1888. február 21.) evangélikus lelkész, író, újságíró, politikus, a szlovák nemzeti mozgalom szervezője, a Szlovák Nemzetgyűlés első elnöke.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Jozef Miloslav Hurban · Többet látni »
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Katonai határőrvidék · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Kossuth Lajos · Többet látni »
Magyar Katolikus Rádió
A Magyar Katolikus Rádiót 2004-ben hozta létre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Magyar Katolikus Rádió · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Magyarországi szlovének · Többet látni »
Magyarosítás
A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Magyarosítás · Többet látni »
Nicolae Bălcescu
Magazin istoric pentru Dacia első lapja (1845) Nicolae Bălcescu (Bukarest, 1819. június 29. − Palermo, 1852. november 29.) román történész és író, az 1848-as havasalföldi forradalom egyik vezetője.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Nicolae Bălcescu · Többet látni »
Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Románok · Többet látni »
Stephan Ludwig Roth
Stephan Ludwig Roth (Medgyes, 1796. november 24. – Kolozsvár, 1849. május 11.) erdélyi szász író, evangélikus lelkész, pedagógus, politikus és vértanú.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Stephan Ludwig Roth · Többet látni »
Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae
Az 1791-es kolozsvári kiadás címlapja A latin címén Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae (magyarul: „Az erdélyi oláhok kérelme”) két 18.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Svájc · Többet látni »
Szábor
A Szábor (horvátul Sabor, „gyűlés”) a Horvát Köztársaság parlamentje, az ország alkotmánya szerint a törvényhozó hatalmat gyakorló legfelsőbb népképviseleti szerv.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Szábor · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Széchenyi István · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Szeged · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Szerbek · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Szlovákok · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Szlovének · Többet látni »
Teleki László (politikus, 1811–1861)
Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Vendvidék · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és Zsidók · Többet látni »
1790
Nincs leírás.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és 1790 · Többet látni »
1790–91-es országgyűlés
II. Lipót magyar küldöttséget fogad, 1790. augusztus 20. Az 1790–91-es országgyűlés negyed évszázados szünet után összehívott magyar országgyűlés volt, amely felélesztette a rendek és az uralkodó együttműködését.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és 1790–91-es országgyűlés · Többet látni »
1791
Nincs leírás.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és 1791 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és 18. század · Többet látni »
1841
Nincs leírás.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és 1841 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és 1848 · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: 19. századi magyar nemzetiségi politika és 1849 · Többet látni »
