Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

1869 a tudományban

Index 1869 a tudományban

Az 1869.

Tartalomjegyzék

  1. 30 kapcsolatok: Brooklyn híd, Buchböck Gusztáv, Charles Thomson Rees Wilson, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, Fázisváltó, Fritz Pregl, Jan Evangelista Purkyně, John Augustus Roebling, John Campbell Merriam, John Shae Perring, Kandó Kálmán, Kémiai elemek periódusos rendszere, Ködkamra, Kolloid, Magyar Állami Földtani Intézet, Nobel-díj, Nukleinsavak, Szuezi-csatorna, Thomas Graham, 1787 a tudományban, 1805 a tudományban, 1806 a tudományban, 1813 a tudományban, 1930 a tudományban, 1931 a tudományban, 1935 a tudományban, 1940 a tudományban, 1945 a tudományban, 1959 a tudományban, 25 kV-os villamos vontatás.

  2. 1869

Brooklyn híd

A Brooklyn híd az Egyesült Államok egyik legrégibb függőhídja, Manhattan szigetét köti össze Brooklynnal.

Megnézni 1869 a tudományban és Brooklyn híd

Buchböck Gusztáv

Buchböck Gusztáv (Pozsony, 1869. február 15. – Budapest, 1935. október 1.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Megnézni 1869 a tudományban és Buchböck Gusztáv

Charles Thomson Rees Wilson

Charles Thomson Rees Wilson (Glencorse, 1869. február 14. – Carlops (Edinburgh közelében), 1959. november 15.) Nobel-díjas skót fizikus, a ködkamra kifejlesztője.

Megnézni 1869 a tudományban és Charles Thomson Rees Wilson

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (Tobolszk, 1834. január 27.Julián-naptár szerint (korabeli orosz időszámítás)/február 8.Gergely-naptár szerint (mai időszámítás) – Szentpétervár, 1907. január 20./február 2.) orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója.

Megnézni 1869 a tudományban és Dmitrij Ivanovics Mengyelejev

Fázisváltó

Kandó fázisváltója 1933-ban beépítés előtt A nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás sikerének kulcsa a Kandó Kálmán által megtervezett és megvalósított fázisváltó volt.

Megnézni 1869 a tudományban és Fázisváltó

Fritz Pregl

Fritz Pregl (Laibach, 1869. szeptember 3. – Graz, 1930. december 13.) osztrák kémikus, orvos.

Megnézni 1869 a tudományban és Fritz Pregl

Jan Evangelista Purkyně

Jan Evangelista Purkyně, németesen Johann Evangelist Purkinje (Libochovice, Habsburg Birodalom, ma Csehország, 1787. december 17. – Prága, 1868. július 25.) cseh anatómus és fiziológus.

Megnézni 1869 a tudományban és Jan Evangelista Purkyně

John Augustus Roebling

John Augustus Roebling (születési neve: Johann August Röbling), (Mühlhausen, 1806. június 12. – New York, 1869. július 22.) német származású amerikai építőmérnök, hídtervező, a Brooklyn híd tervezője.

Megnézni 1869 a tudományban és John Augustus Roebling

John Campbell Merriam

John Campbell Merriam (Hopkinton, Iowa, 1869. október 20. – Oakland, Kalifornia, 1945. október 30.) amerikai paleontológus.

Megnézni 1869 a tudományban és John Campbell Merriam

John Shae Perring

John Shae Perring (Boston, Lincolnshire, 1813. január 24. – Manchester, 1869. január 16.) brit mérnök, autodidakta felfedező és egyiptológus.

Megnézni 1869 a tudományban és John Shae Perring

Kandó Kálmán

Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 10. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Megnézni 1869 a tudományban és Kandó Kálmán

Kémiai elemek periódusos rendszere

Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.

Megnézni 1869 a tudományban és Kémiai elemek periódusos rendszere

Ködkamra

Wilson-féle ködkamra működés közben A ködkamrában látható nyomvonalak értelmezése A diffúziós ködkamra (másképpen Wilson-kamra) ionizáló sugárzások, töltött részecskék nyomát képes megmutatni.

Megnézni 1869 a tudományban és Ködkamra

Kolloid

A kolloidok olyan többkomponensű rendszerek, amelyekben igen apró, a IUPAC definíciója szerint kb.

Megnézni 1869 a tudományban és Kolloid

Magyar Állami Földtani Intézet

A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Magyarország legrégibb tudományos kutatóintézete volt.

Megnézni 1869 a tudományban és Magyar Állami Földtani Intézet

Nobel-díj

Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.

Megnézni 1869 a tudományban és Nobel-díj

Nukleinsavak

A nukleinsavak monomer nukleotid láncokból álló makromolekulák.

Megnézni 1869 a tudományban és Nukleinsavak

Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna a vörös-tengeri Szuez városánál A csatornán a hajók útvonala a Nagy-Keserű-tavon vezet keresztül A Szuezi-csatorna (arabul: قناة السويس, azaz Kanát asz-Szuvajsz), a Sínai-félsziget nyugati és a Nílus-delta keleti szélén épült tengeri csatorna, a világ egyik legfontosabb víziútja.

Megnézni 1869 a tudományban és Szuezi-csatorna

Thomas Graham

Thomas Graham (Glasgow, 1805. december 20. – London, 1869. szeptember 16.) skót kémikus.

Megnézni 1869 a tudományban és Thomas Graham

1787 a tudományban

Az 1787.

Megnézni 1869 a tudományban és 1787 a tudományban

1805 a tudományban

Az 1805.

Megnézni 1869 a tudományban és 1805 a tudományban

1806 a tudományban

Az 1806.

Megnézni 1869 a tudományban és 1806 a tudományban

1813 a tudományban

Az 1813.

Megnézni 1869 a tudományban és 1813 a tudományban

1930 a tudományban

Az 1930.

Megnézni 1869 a tudományban és 1930 a tudományban

1931 a tudományban

Az 1931.

Megnézni 1869 a tudományban és 1931 a tudományban

1935 a tudományban

Az 1935.

Megnézni 1869 a tudományban és 1935 a tudományban

1940 a tudományban

Az 1940.

Megnézni 1869 a tudományban és 1940 a tudományban

1945 a tudományban

Az 1945.

Megnézni 1869 a tudományban és 1945 a tudományban

1959 a tudományban

Az 1959.

Megnézni 1869 a tudományban és 1959 a tudományban

25 kV-os villamos vontatás

nincs villamosított vonal A nagysebességű vonalak Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban 25 kV rendszerrel vannak villamosítva Villamosított vasutak aránya Európában A világ vasútjain széles körben elterjedt a 25 kV-os ipari feszültségű váltakozó áramú vasúti vontatási rendszer, ugyanis ideális a nagy távolságú vagy intenzív forgalmat lebonyolító vasútvonalakhoz, különösen a nagysebességű vasutakhoz.

Megnézni 1869 a tudományban és 25 kV-os villamos vontatás

Lásd még

1869