Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Arthur Evans, Carl Gustav Jacob Jacobi, Charles Chamberland, Dagerrotípia, Dewey-féle tizedes osztályozás, Elektromágnesség, Elektromosság, Foucault-inga, Göran Wahlenberg, George Francis FitzGerald, Hans Christian Ørsted, Ilosvay Lajos, Knósszosz, Kréta (sziget), Louis Daguerre, Mágnesség, Melvil Dewey, Minószi civilizáció, 1777 a tudományban, 1780 a tudományban, 1787 a tudományban, 1804 a tudományban, 1851, 1901 a tudományban, 1908 a tudományban, 1931 a tudományban, 1936 a tudományban, 1941 a tudományban.
Arthur Evans
Arthur Evans bronzszobra Knósszoszban Sir Arthur John Evans (Nash Mills, 1851. július 8. – Boars Hill, 1941. július 11.) a brit régészet egyik leghíresebb alakja, a régészet történetének Heinrich Schliemannhoz mérhető nagysága.
Új!!: 1851 a tudományban és Arthur Evans · Többet látni »
Carl Gustav Jacob Jacobi
Carl Gustav Jacob Jacobi (Potsdam, 1804. december 10. – Berlin, 1851. február 18.) porosz matematikus, akit korának egyik legkiemelkedőbb képességű tanárának és minden idők egyik legnagyobb matematikusának tekintenek.
Új!!: 1851 a tudományban és Carl Gustav Jacob Jacobi · Többet látni »
Charles Chamberland
Charles Édouard Chamberland (Chilly-le-Vignoble, 1851. március 12. – Párizs, 1908. május 2.) francia mikrobiológus.
Új!!: 1851 a tudományban és Charles Chamberland · Többet látni »
Dagerrotípia
Az első ismert dagerrotípia: Louis Daguerre:''Egy ritkasággyűjtemény darabjai'' (1837) A dagerrotípia a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt, melyet Louis Daguerre és Joseph Nicéphore Niépce fejlesztettek ki.
Új!!: 1851 a tudományban és Dagerrotípia · Többet látni »
Dewey-féle tizedes osztályozás
A Dewey-féle tizedes osztályozás (DDC) a könyvtári besorolás rendszere, amelyet Melvil Dewey alkotott meg 1876-ban, s azóta huszonkét nagyobb felülvizsgálat során nagymértékben módosítottak és bővítettek; 2004-ben volt a legtöbb modernizálás és módosítás.
Új!!: 1851 a tudományban és Dewey-féle tizedes osztályozás · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: 1851 a tudományban és Elektromágnesség · Többet látni »
Elektromosság
A villámlás során energia sugárzódik szét fény és hő formájában, a föld felé a kisülésben erős elektromos áram folyik. Benjamin Franklin sárkányeregetésének helyszínét ez a tábla jelzi (Saint Stephen templom, Philadelphia, USA) Nikola Tesla Az elektromosság szó, ami a villamosság szóval egyenértékű, a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta, borostyánkő).
Új!!: 1851 a tudományban és Elektromosság · Többet látni »
Foucault-inga
Foucault-inga a párizsi Musée des Arts et Métiers-ben Foucault-inga a párizsi Panthéonban Foucault-inga mozgását szemléltető gyorsított animáció. Jól látható, ahogy a lengés síkja elfordul – a valóságban az elfordulás sokkal lassabban következik be, és igazából a Föld fordul el, a lengés síkja nem változik A lőkösházi Vásárhely-Bréda-kastély Foucault-ingája A Foucault-inga (IPA) a Föld forgásának és a Coriolis-erő hatásának szemléltetésére szolgáló kísérleti eszköz, amelyet Léon Foucault (ejtsd: léon fukó) francia fizikus fejlesztett ki.
Új!!: 1851 a tudományban és Foucault-inga · Többet látni »
Göran Wahlenberg
Göran Wahlenberg (Svédország, Värmland megye, Skarphytta k. Filipstad, 1780. október 1. – Svédország, Uppsala, 1851. március 22.) svéd orvos, botanikus, földrajztudós, geológus.
Új!!: 1851 a tudományban és Göran Wahlenberg · Többet látni »
George Francis FitzGerald
Emléktábla az Ely Place 7 alatt Dublinban, ahol FitzGerald élt - „George Francis FitzGerald elméleti fizikus, MRIA FRS”MRIA – Member of the Royal Irish Academy, FRS – Fellow of the Royal Society George Francis FitzGerald (1851.
Új!!: 1851 a tudományban és George Francis FitzGerald · Többet látni »
Hans Christian Ørsted
Hans Christian Ørsted (fonetikusan: (Rudkøbing, Dánia, 1777. augusztus 14. – Koppenhága, 1851. március 9.) dán fizikus és vegyész. A 19. század első felében hozzájárult a természettudomány komoly fejlődéséhez, de érdeklődött a kor filozófiai irányzatai iránt is. Legjelentősebb tudományos eredménye az elektromosság és a mágnesség közötti összefüggés, az elektromágnesség felfedezése az Oersted-kísérlet révén.
Új!!: 1851 a tudományban és Hans Christian Ørsted · Többet látni »
Ilosvay Lajos
Nagyilosvai Ilosvay Lajos (Dés, 1851. október 31. – Budapest, Józsefváros, 1936. szeptember 30.) kémikus, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, országgyűlési képviselő és államtitkár.
Új!!: 1851 a tudományban és Ilosvay Lajos · Többet látni »
Knósszosz
Palotarészlet – a bika szentélyébe vezető északi bástya – Arthur Evans rekonstrukciója Minószi szimbólum Knósszosz (görögül: Κνωσός) Kréta legnagyobb bronzkori épületegyüttese, feltételezhetően az egykori Minószi civilizáció vallási és politikai központja, a mai ''Heraklion'' közelében.
Új!!: 1851 a tudományban és Knósszosz · Többet látni »
Kréta (sziget)
Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.
Új!!: 1851 a tudományban és Kréta (sziget) · Többet látni »
Louis Daguerre
Boulevard du Temple'' (dagerrotípia, 1838) Louis-Jacques-Mandé Daguerre (Cormeilles-en-Parisis, 1787. november 18. – Bry-sur-Marne, 1851. július 10.) francia feltaláló, tájkép- és dekorációfestő, a fényképezés történetének egyik úttörője.
Új!!: 1851 a tudományban és Louis Daguerre · Többet látni »
Mágnesség
A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.
Új!!: 1851 a tudományban és Mágnesség · Többet látni »
Melvil Dewey
Állami Könyvtár, New York (1900 körül) Melvil Dewey (eredetileg: Melville Louis Kossuth Dewey) (Adams Center, New York, 1851. december 10. – Lake Placid, Florida, 1931. december 26.) amerikai könyvtáros és pedagógus, a könyvtári besorolásra szolgáló Dewey decimális rendszer megalkotója és a Lake Placid Club alapítója.
Új!!: 1851 a tudományban és Melvil Dewey · Többet látni »
Minószi civilizáció
A minószi civilizáció a bronzkorban jött létre Kréta szigetén i. e. 2700 körül és az i. e. 15. századig virágzott.
Új!!: 1851 a tudományban és Minószi civilizáció · Többet látni »
1777 a tudományban
Az 1777.
Új!!: 1851 a tudományban és 1777 a tudományban · Többet látni »
1780 a tudományban
Az 1780.
Új!!: 1851 a tudományban és 1780 a tudományban · Többet látni »
1787 a tudományban
Az 1787.
Új!!: 1851 a tudományban és 1787 a tudományban · Többet látni »
1804 a tudományban
Az 1804.
Új!!: 1851 a tudományban és 1804 a tudományban · Többet látni »
1851
Nincs leírás.
Új!!: 1851 a tudományban és 1851 · Többet látni »
1901 a tudományban
Az 1901.
Új!!: 1851 a tudományban és 1901 a tudományban · Többet látni »
1908 a tudományban
Az 1908.
Új!!: 1851 a tudományban és 1908 a tudományban · Többet látni »
1931 a tudományban
Az 1931.
Új!!: 1851 a tudományban és 1931 a tudományban · Többet látni »
1936 a tudományban
Az 1936.
Új!!: 1851 a tudományban és 1936 a tudományban · Többet látni »
1941 a tudományban
Az 1941.
Új!!: 1851 a tudományban és 1941 a tudományban · Többet látni »
