Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: A Földgömb, Bakony, Bakonycsernye, Bakonysárkány, Balaton, Bécs, Bodajk, Boltív, Csákvár, Csókakő, Csókakő vára, Epicentrum, Földrengés, Győri csata, Január 14., Kitaibel Pál, Komárom (Magyarország), Latin nyelv, Magyarország, Mór (település), Mecsér, Nagyveleg, Pest (történelmi település), Pozsony, Tomcsányi Ádám, Vértes (hegység), 1810, 1814, 1857.
A Földgömb
A Földgömb a Magyar Földrajzi Társaság hivatalos kiadványa, tudományos és ismeretterjesztő magazin, mely havonta jelentik meg.
Új!!: 1810-es móri földrengés és A Földgömb · Többet látni »
Bakony
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Bakony · Többet látni »
Bakonycsernye
Bakonycsernye Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Bakonycsernye · Többet látni »
Bakonysárkány
Bakonysárkány (németül Schargan) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban található.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Bakonysárkány · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Balaton · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Bécs · Többet látni »
Bodajk
Bodajk város Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Bodajk · Többet látni »
Boltív
Impost 5. Intrados 6. Boltív emelkedése 7. Átívelt távolság 8. Alátámasztott fal A boltív egy köríves szerkezet, mely képes nagy távolságot átívelni jelentős súlyt alátámasztatva (pl. bejárat egy kőfalon).
Új!!: 1810-es móri földrengés és Boltív · Többet látni »
Csákvár
Csákvár város Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Csákvár · Többet látni »
Csókakő
Csókakő község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Csókakő · Többet látni »
Csókakő vára
Csókakő vára a Fejér vármegyei Csókakő nevezetessége, a megye egyetlen fennmaradt középkori eredetű, a török időkben is használt vára.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Csókakő vára · Többet látni »
Epicentrum
Az epicentrum a földrengés fészke fölött található a felszínen. Az epicentrum (ógörög: επίκεντρον) az a pont a Föld felszínén, amely pontosan a felszín alatt történt földrengés, vagy robbanás felett helyezkedik el.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Epicentrum · Többet látni »
Földrengés
A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Földrengés · Többet látni »
Győri csata
A győri csata vagy kismegyeri csata Kismegyeren 1809.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Győri csata · Többet látni »
Január 14.
Névnapok: Bódog + Ámon, Ámos, Edömér, Félix, Gotfrid, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Ilárion, Larion, Laurent, Malakiás, Oresztész, Orion, Uriás, Uriel, Uros, Vidor.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Január 14. · Többet látni »
Kitaibel Pál
Kitaibel Pál (Nagymarton, 1757. február 3. – Pest, 1817. december 13.) magyar botanikus és kémikus.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Kitaibel Pál · Többet látni »
Komárom (Magyarország)
Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Komárom (Magyarország) · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Latin nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Magyarország · Többet látni »
Mór (település)
Lamberg-kastély Mór város Fejér vármegyében, a Móri járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Mór (település) · Többet látni »
Mecsér
Mecsér község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Mecsér · Többet látni »
Nagyveleg
Nagyveleg község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Nagyveleg · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Pozsony · Többet látni »
Tomcsányi Ádám
Tomcsinyi Tomcsányi Ádám (Kámánfalu, Nyitra vármegye, 1755. december 4. – Pest, 1831. július 24.) filozófiai doktor, természettudós, egyetemi tanár.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Tomcsányi Ádám · Többet látni »
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Új!!: 1810-es móri földrengés és Vértes (hegység) · Többet látni »
1810
Nincs leírás.
Új!!: 1810-es móri földrengés és 1810 · Többet látni »
1814
Nincs leírás.
Új!!: 1810-es móri földrengés és 1814 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: 1810-es móri földrengés és 1857 · Többet látni »
