20 kapcsolatok: Augustus De Morgan, Brooklyn híd, Camera lucida, Charles Augustin de Coulomb, Coulomb-törvény, De Morgan-azonosságok, Isambard Kingdom Brunel, John Augustus Roebling, Kísérleti fizika, Mathurin Jacques Brisson, Michel Adanson, Teljes indukció, William Hyde Wollaston, 1723 a tudományban, 1727 a tudományban, 1736 a tudományban, 1806, 1859 a tudományban, 1869 a tudományban, 1871 a tudományban.
Augustus De Morgan
Augustus De Morgan (Maduráj, 1806. június 27. – London, 1871. március 18.) angol matematikus.
Új!!: 1806 a tudományban és Augustus De Morgan · Többet látni »
Brooklyn híd
A Brooklyn híd az Egyesült Államok egyik legrégibb függőhídja, Manhattan szigetét köti össze Brooklynnal.
Új!!: 1806 a tudományban és Brooklyn híd · Többet látni »
Camera lucida
A camera lucida egy optikai eszköz, amely rajzoláshoz nyújt segítséget művészeknek.
Új!!: 1806 a tudományban és Camera lucida · Többet látni »
Charles Augustin de Coulomb
Coulomb torziós mérlege Charles Augustin Coulomb (ejtsd: sárl ogüszten kulom) (Angoulême, 1736. június 14. – Párizs, 1806. augusztus 23.) francia fizikus, leginkább a Coulomb-törvény megalkotásáról nevezetes.
Új!!: 1806 a tudományban és Charles Augustin de Coulomb · Többet látni »
Coulomb-törvény
A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg.
Új!!: 1806 a tudományban és Coulomb-törvény · Többet látni »
De Morgan-azonosságok
A de Morgan-féle azonosságok logikai kapukkal ábrázolva A De Morgan-azonosságok a matematikai logika, illetve a halmazelmélet két alapvető tételét fogalmazzák meg.
Új!!: 1806 a tudományban és De Morgan-azonosságok · Többet látni »
Isambard Kingdom Brunel
Isambard Kingdom Brunel (Portsmouth, 1806. április 9. – Westminster, 1859. szeptember 15.) brit mérnök,Magyar Nagylexikon IV.: Isambard Kingdom Brunel, 611.
Új!!: 1806 a tudományban és Isambard Kingdom Brunel · Többet látni »
John Augustus Roebling
John Augustus Roebling (születési neve: Johann August Röbling), (Mühlhausen, 1806. június 12. – New York, 1869. július 22.) német származású amerikai építőmérnök, hídtervező, a Brooklyn híd tervezője.
Új!!: 1806 a tudományban és John Augustus Roebling · Többet látni »
Kísérleti fizika
A fizikai tudományok egyik fő ága a kísérleti fizika, melynek célja a fizikai jelenségek megfigyelése, ezzel a Világegyetemről való információk gyűjtése.
Új!!: 1806 a tudományban és Kísérleti fizika · Többet látni »
Mathurin Jacques Brisson
Mathurin Jacques Brisson (Fontenay-le-Comte, 1723. április 30. – Párizs, 1806. június 23.) francia zoológus, kísérleti fizikus és természettudományi filozófus.
Új!!: 1806 a tudományban és Mathurin Jacques Brisson · Többet látni »
Michel Adanson
Michel Adanson (Aix-en-Provence, 1727. április 7. – Párizs, 1806. augusztus 3.) francia természettudós, botanikus.
Új!!: 1806 a tudományban és Michel Adanson · Többet látni »
Teljes indukció
A teljes indukció módszere a dominóeffektusra hasonlít. A teljes indukció (ritkábban: matematikai indukció) a matematika egyik legfontosabb és leggyakrabban használt bizonyítási módszere a természetes számok körében.
Új!!: 1806 a tudományban és Teljes indukció · Többet látni »
William Hyde Wollaston
William Hyde Wollaston — teljes nevén William Hyde Jackson Wollaston (East Dereham (Norfolk), 1766. augusztus 6. – London, 1828. december 22.), brit orvos, kémikus, fizikus, a palládium és a ródium fölfedezője.
Új!!: 1806 a tudományban és William Hyde Wollaston · Többet látni »
1723 a tudományban
Az 1723.
Új!!: 1806 a tudományban és 1723 a tudományban · Többet látni »
1727 a tudományban
Az 1727.
Új!!: 1806 a tudományban és 1727 a tudományban · Többet látni »
1736 a tudományban
Az 1736.
Új!!: 1806 a tudományban és 1736 a tudományban · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
Új!!: 1806 a tudományban és 1806 · Többet látni »
1859 a tudományban
Az 1859.
Új!!: 1806 a tudományban és 1859 a tudományban · Többet látni »
1869 a tudományban
Az 1869.
Új!!: 1806 a tudományban és 1869 a tudományban · Többet látni »
1871 a tudományban
Az 1871.
Új!!: 1806 a tudományban és 1871 a tudományban · Többet látni »