42 kapcsolatok: Ammónia, Autó, Carl Gustav Jacob Jacobi, Charles Messier, Dinitrogén-oxid, Földi mágneses mező, Fluxus, Gőzgép, Gőzmozdony, Hidrogén-klorid, James Parkinson, Johann Friedrich Gmelin, Joseph Louis Gay-Lussac, Joseph Priestley, Karl Ludwig Harding, Kempelen Farkas, Kisbolygó, Mélyégobjektum, Messier-katalógus, Morfin, Nicolas-Joseph Cugnot, Pierre Joseph Bonnaterre, Pierre Méchain, Puhatestűek, Richard Owen, Richard Trevithick, Salomon Müller, Weber (mértékegység), Wilhelm Eduard Weber, 1725 a tudományban, 1733 a tudományban, 1734 a tudományban, 1744 a tudományban, 1748 a tudományban, 1752 a tudományban, 1804, 1851 a tudományban, 1864 a tudományban, 1881 a tudományban, 1891 a tudományban, 1892 a tudományban, 3 Juno.
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: 1804 a tudományban és Ammónia · Többet látni »
Autó
Benz Patent No. 1., az első autó 1886-ból Ford Mustang Az autó (elnevezése az automobile rövidítése, a görög auto-: ön- előtagból és a latin mobilis: mozgó, mozgatható szóból származik) olyan földön közlekedő, kerekeken guruló, emberek közlekedésére alkalmas jármű, amely saját hajtóművel önerőből képes mozogni, nem egy másik jármű, ember vagy állat mozgatja.
Új!!: 1804 a tudományban és Autó · Többet látni »
Carl Gustav Jacob Jacobi
Carl Gustav Jacob Jacobi (Potsdam, 1804. december 10. – Berlin, 1851. február 18.) porosz matematikus, akit korának egyik legkiemelkedőbb képességű tanárának és minden idők egyik legnagyobb matematikusának tekintenek.
Új!!: 1804 a tudományban és Carl Gustav Jacob Jacobi · Többet látni »
Charles Messier
Charles Messier (Badonviller, Lotaringia, 1730. június 26. – Párizs, 1817. április 12.) francia csillagász.
Új!!: 1804 a tudományban és Charles Messier · Többet látni »
Dinitrogén-oxid
A dinitrogén-oxid (dinitrogén-monoxid, N2O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van.
Új!!: 1804 a tudományban és Dinitrogén-oxid · Többet látni »
Földi mágneses mező
mágneses mezeje A földi mágneses mező (és a felszíni mágneses mező) egy mágneses dipólus, melynek északi mágneses pólusa a földrajzi Északi-sark közelében, a déli mágneses pólusa a földrajzi Déli-sark közelében található.
Új!!: 1804 a tudományban és Földi mágneses mező · Többet látni »
Fluxus
A fluxus (átáramlás) általában egy adott \boldsymbol felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi.
Új!!: 1804 a tudományban és Fluxus · Többet látni »
Gőzgép
Gőzgéppel hajtott busz Angliában, 1833 A gőzgép hőerőgép, amely a gőz energiáját mechanikai munkává alakítja.
Új!!: 1804 a tudományban és Gőzgép · Többet látni »
Gőzmozdony
Az első magyarországi gőzmozdonyok egyike A gőzmozdony a vasutakon első ízben használt géperejű vontatójármű, precízebben a gőzmozdony vontatott járművek (vasúti kocsik) továbbítására szolgáló vasúti vontatójármű.
Új!!: 1804 a tudományban és Gőzmozdony · Többet látni »
Hidrogén-klorid
A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl.
Új!!: 1804 a tudományban és Hidrogén-klorid · Többet látni »
James Parkinson
James Parkinson (London, 1755. április 11. – London, 1824. december 21.) angol gyógyszerész és sebész, geológus, paleontológus és politikai aktivista.
Új!!: 1804 a tudományban és James Parkinson · Többet látni »
Johann Friedrich Gmelin
Johann Friedrich Gmelin (Tübingen, 1748. augusztus 8. – Göttingen, 1804. november 1.) német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója.
Új!!: 1804 a tudományban és Johann Friedrich Gmelin · Többet látni »
Joseph Louis Gay-Lussac
260px 260px Joseph Louis Gay-Lussac (Saint-Léonard-de-Noblat, 1778. december 6. – Párizs, 1850. május 9.) francia fizikus, vegyész.
Új!!: 1804 a tudományban és Joseph Louis Gay-Lussac · Többet látni »
Joseph Priestley
A Bastille lerombolása másodikévfordulóján a tömeg elpusztítottaházát, könyvtárát, laboratóriumát. Joseph Priestley (Birstall, West Yorkshire, 1733. március 13. – Northumberland, Pennsylvania, 1804. február 6.) angol lelkész, liberális politikai filozófus, fizikus és kémikus.
Új!!: 1804 a tudományban és Joseph Priestley · Többet látni »
Karl Ludwig Harding
Karl Ludwig Harding (1765. szeptember 29. – 1834. augusztus 31.) német csillagász.
Új!!: 1804 a tudományban és Karl Ludwig Harding · Többet látni »
Kempelen Farkas
Kempelen beszélő gépének rekonstrukciója Kempelen Farkas sakkozógépe: A Török Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) a Habsburg Birodalomban széles körben elismert tudós és feltaláló, a 18.
Új!!: 1804 a tudományban és Kempelen Farkas · Többet látni »
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Új!!: 1804 a tudományban és Kisbolygó · Többet látni »
Mélyégobjektum
Az Orion csillagképben található számos ködöt általában mélyégobjektumnak nevezik A mélyégobjektum kifejezést az amatőrcsillagászok használják a Naprendszeren kívüli, csillagnak nem minősülő égitestek összefoglaló neveként.
Új!!: 1804 a tudományban és Mélyégobjektum · Többet látni »
Messier-katalógus
A Messier-katalógus Charles Messier francia csillagász által 1758 és 1782 között összeállított katalógus, amely a legfényesebb mélyégobjektumokat tartalmazza.
Új!!: 1804 a tudományban és Messier-katalógus · Többet látni »
Morfin
A morfin, más néven morfium (C17H19NO3) a mák (Papaver somniferum) alkaloidja.
Új!!: 1804 a tudományban és Morfin · Többet látni »
Nicolas-Joseph Cugnot
Nicholas Cugnot ''Gőzkocsija'' Nicholas Cugnot gőzkocsija a "Fardier" (metszetrajz) Nicholas-Joseph Cugnot (vagy Nicolas Cugnot) (Void, Lotaringia, 1725. szeptember 25. – Párizs, 1804. október 2.) francia tüzértiszt, mérnök és feltaláló, aki elkészítette az egyik első önjáró, gőzgéppel hajtott kocsit.
Új!!: 1804 a tudományban és Nicolas-Joseph Cugnot · Többet látni »
Pierre Joseph Bonnaterre
Pierre Joseph Bonnaterre (Aveyron, 1752. – Saint-Geniez, 1804. szeptember 20.) francia természettudós, aki jelentős mértékben hozzájárult a „Tableau encyclopédique et méthodique” című enciklopédia cetek, emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és rovarok szakaszok bővítésében.
Új!!: 1804 a tudományban és Pierre Joseph Bonnaterre · Többet látni »
Pierre Méchain
Pierre François André Méchain (Laon, 1744. augusztus 16. – Castellón de la Plana, 1804. szeptember 20.) francia csillagász.
Új!!: 1804 a tudományban és Pierre Méchain · Többet látni »
Puhatestűek
Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.
Új!!: 1804 a tudományban és Puhatestűek · Többet látni »
Richard Owen
Az 1881-ben megnyílt Természetrajzi Múzeum a londoni Dél-Kensingtonban, 2006-ban Sir Richard Owen, a Bath-rend parancsnok-lovagja (Lancaster, 1804. július 20. – Richmond Park, London, 1892. december 18.) angol biológus, összehasonlító anatómus és őslénykutató.
Új!!: 1804 a tudományban és Richard Owen · Többet látni »
Richard Trevithick
Richard Trevithick (Illogan, Cornwall, 1771. április 13. – Dartford, Kent, 1833. április 22.) angol feltaláló, bányamérnök.
Új!!: 1804 a tudományban és Richard Trevithick · Többet látni »
Salomon Müller
Salomon Müller (Heidelberg, 1804. április 7. – Freiburg im Breisgau, 1864. december 29.) német zoológus, ornitológus és tudós.
Új!!: 1804 a tudományban és Salomon Müller · Többet látni »
Weber (mértékegység)
A mágneses fluxus mértékegysége.
Új!!: 1804 a tudományban és Weber (mértékegység) · Többet látni »
Wilhelm Eduard Weber
Wilhelm Eduard Weber (Wittenberg, 1804. október 24. – Göttingen, 1891. június 23.) porosz fizikus és egyetemi tanár.
Új!!: 1804 a tudományban és Wilhelm Eduard Weber · Többet látni »
1725 a tudományban
Az 1725.
Új!!: 1804 a tudományban és 1725 a tudományban · Többet látni »
1733 a tudományban
Az 1733.
Új!!: 1804 a tudományban és 1733 a tudományban · Többet látni »
1734 a tudományban
Az 1734.
Új!!: 1804 a tudományban és 1734 a tudományban · Többet látni »
1744 a tudományban
Az 1744.
Új!!: 1804 a tudományban és 1744 a tudományban · Többet látni »
1748 a tudományban
Az 1748.
Új!!: 1804 a tudományban és 1748 a tudományban · Többet látni »
1752 a tudományban
Az 1752.
Új!!: 1804 a tudományban és 1752 a tudományban · Többet látni »
1804
Nincs leírás.
Új!!: 1804 a tudományban és 1804 · Többet látni »
1851 a tudományban
Az 1851.
Új!!: 1804 a tudományban és 1851 a tudományban · Többet látni »
1864 a tudományban
Az 1864.
Új!!: 1804 a tudományban és 1864 a tudományban · Többet látni »
1881 a tudományban
Az 1881.
Új!!: 1804 a tudományban és 1881 a tudományban · Többet látni »
1891 a tudományban
Az 1891.
Új!!: 1804 a tudományban és 1891 a tudományban · Többet látni »
1892 a tudományban
Az 1892.
Új!!: 1804 a tudományban és 1892 a tudományban · Többet látni »
3 Juno
A 3 Juno (a latin Iūno szóból), a harmadjára felfedezett kisbolygó, amely egyike a legnagyobbaknak a kisbolygóövben, és a második legnehezebb az S-típusúak között.
Új!!: 1804 a tudományban és 3 Juno · Többet látni »