Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
14 kapcsolatok: Dalmát Királyság (1069–1433), Horvátország, II. Ulászló lengyel fejedelem, Invesztitúra, Kálmán magyar király, Magyarország, Március 1., Rab (sziget), Split, Trogir, VII. Alfonz kasztíliai király, Zára, 1157, 1159.
Dalmát Királyság (1069–1433)
Az első vagy középkori Dalmát Királyság vagy Dalmáciai Királyság, dalmátul: Raigno de Dalmazia,,,, illetve egyszerűen Dalmácia egy 1069-től 1433-ig létező állam volt Délkelet-Európában, amely állam 1069-től 1102-ig a Horvát Királysággal, 1105-től pedig a Horvát, illetve Magyar Királysággal állt perszonálunióban, reálunióban, bár olykor a székhelyét, Splitet, illetve Zárát a Velencei Köztársaság elfoglalta közben.
Új!!: 1105 és Dalmát Királyság (1069–1433) · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: 1105 és Horvátország · Többet látni »
II. Ulászló lengyel fejedelem
Száműzött Ulászló (Krakkó, Lengyelország, 1105 körül – Altenburg, Német-római Birodalom, 1159. május 30.), a Piast-dinasztiából való lengyel fejedelem 1138 és 1146 között, valamint sziléziai, sandomierzi, nagy-lengyelországi, kujáviai, wrocławi és pomerániai herceg II.
Új!!: 1105 és II. Ulászló lengyel fejedelem · Többet látni »
Invesztitúra
Az invesztitúra (lat. vestio 'öltöztet') egyházi jogi szakkifejezés.
Új!!: 1105 és Invesztitúra · Többet látni »
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Új!!: 1105 és Kálmán magyar király · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: 1105 és Magyarország · Többet látni »
Március 1.
A római és a Julián naptárban ez az újév napja.
Új!!: 1105 és Március 1. · Többet látni »
Rab (sziget)
A Rab-sziget vagy egyszerűen csak Rab (horvátul Otok Rab vagy Rab, olaszul Isola Arbe vagy Arbe) sziget Horvátország tengerpartjának északi részén, a Kvarner-öböl déli részén, Tengermellék-Hegyvidék megyéhez tartozik.
Új!!: 1105 és Rab (sziget) · Többet látni »
Split
Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: 1105 és Split · Többet látni »
Trogir
Trogir (németül és innen átvéve magyarul Trau, latinul Traqurium) város és község (járás) Horvátországban.
Új!!: 1105 és Trogir · Többet látni »
VII. Alfonz kasztíliai király
VII. (Császár) Alfonz, a Navarrai-házból származó Urraca (1080? 1082? – 1126) kasztíliai és leóni királynő, valamint Burgundiai Rajmund gróf (1050? 1059? – 1107) fia, galíciai király (1111) az első kasztíliai és leóni király (1126 – 1157) a Burgundiai-házból. A történészek által ellentmondásos személyiségként jellemzett VII. Alfonz – aki 1135-ben Leónban egész Hispánia császárává koronáztatta magát – uralkodása alatt fénykorát élte Kasztíliában a birodalmi gondolat. Tény, hogy a király többször is sikeresen vette fel a harcot a mórok ellen, de az is, hogy az ő uralkodása alatt jött létre a Portugál Grófságból az önálló Portugál Királyság. VII. Alfonz halálakor – átmenetileg – Kasztília és León ismét külön vált: Kasztília királya VII. Alfonz elsőszülött fia, III. Sancho (1134 – 1158), León királya pedig III. Sancho öccse, II. Ferdinánd (1137 – 1188) lett. Az utódok édesanyja a király első felesége, Barcelonai Berengária (1105 – 1149) volt; az Urgel – házból származó III. (Nagy) Rajmund Berengár (1082 – 1131), barcelonai gróf és Provence-i Dulcia (1090 körül – 1129 körül) leánya.
Új!!: 1105 és VII. Alfonz kasztíliai király · Többet látni »
Zára
Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
Új!!: 1105 és Zára · Többet látni »
1157
Nincs leírás.
Új!!: 1105 és 1157 · Többet látni »
1159
Nincs leírás.
Új!!: 1105 és 1159 · Többet látni »
