Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

.pl

Index .pl

A.pl Lengyelország internetes legfelső szintű tartomány kódja.

20 kapcsolatok: Łódź, Białystok, Cirill ábécé, COCOM-lista, Görög ábécé, Gdańsk, Héber írás, Internet, Krakkó, Latin ábécé, Legfelső szintű tartomány, Lengyelország, Lublin, Olsztyn, Poznań, Słupsk, Szczecin, Toruń, Varsó, Wrocław.

Łódź

Łódź (IPA:, jelentése csónak, németül Lodz, Lodsch, 1940–1945: Litzmannstadt)), népessége alapján Lengyelország harmadik legnagyobb városa, lakosainak száma 2016-ban 698 688 fő volt. A Łódźi vajdaság központja. Az ország közepén, a łódźi fennsíkon fekszik, amely vízválasztó a Visztula és Odera vízgyűjtő területe között. Nevének eredete nem tisztázott, a számos feltételezés – egyesek szerint a Łodzic nemzetségnévből, mások szerint a łoza (fűzfa) szóból, a Łódka folyó nevéből, a łódź szóból (csónak, ladik) vagy a Włodzisław személynévből ered – a kutatások fényében valótlannak bizonyult. Łódź területén 18 kisebb-nagyobb folyó és patak folyik keresztül: a Ner, a Łódka (régebben Ostroga) és az őket tápláló Bałutka, Dobrzynka, Gadka, Jasień és a belé ömlő Karolewka, Olechówka, Augustówka, Jasieniec, Bzura, Łagiewniczanka, Sokołówka, Brzoza, Aniołówka, Wrząca, Zimna Woda Nowosolna és Miazga.

Új!!: .pl és Łódź · Többet látni »

Białystok

Białystok (IPA:, belaruszul: Беласток / Bielastok, litvánul Balstogė, jiddisül ביאַליסטאָק Byalistok), Lengyelország egyik legnagyobb városa (népesség 291 300 2004-ben), az ország északkeleti részében található, közel a belarusz határhoz, az egykori Białystok, a mai Podlasiei vajdaság központja.

Új!!: .pl és Białystok · Többet látni »

Cirill ábécé

A cirill ábécé egyfajta írásrendszer, mely leginkább Kelet-Európában és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt.

Új!!: .pl és Cirill ábécé · Többet látni »

COCOM-lista

A COCOM-lista embargója a keleti blokk országait sújtotta A COCOM-lista egy, a keleti blokk országait sújtó, multilaterális kereskedelmi embargó volt.

Új!!: .pl és COCOM-lista · Többet látni »

Görög ábécé

A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.

Új!!: .pl és Görög ábécé · Többet látni »

Gdańsk

Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül Danzig; régi magyar neve Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.

Új!!: .pl és Gdańsk · Többet látni »

Héber írás

A héber írás eredeti formájában egy 22 betűt (vagy karaktert) tartalmazó, úgynevezett „abdzsad” (abjad), azaz tisztán mássalhangzóírás, amelyet az ókortól kezdve napjainkig a héber nyelv írására használnak.

Új!!: .pl és Héber írás · Többet látni »

Internet

WWW grafikus bemutatása, az információs struktúra a Wikipédia körül, ami a hiperlinkeket reprezentálja Az internet olyan globális számítógépes hálózat, amelyen a számítógépek az internetprotokoll (IP) segítségével kommunikálnak.

Új!!: .pl és Internet · Többet látni »

Krakkó

Krakkó (IPA:,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb városa.

Új!!: .pl és Krakkó · Többet látni »

Latin ábécé

A latin ábécé, amit a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.

Új!!: .pl és Latin ábécé · Többet látni »

Legfelső szintű tartomány

A legfelső szintű tartomány (angolul top-level domain, TLD) az internetes névfeloldást végző Domain Name System (DNS) hierarchiájának legmagasabb szintjén lévő tartomány.

Új!!: .pl és Legfelső szintű tartomány · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos.

Új!!: .pl és Lengyelország · Többet látni »

Lublin

Lublin (jiddis לובלין, ukrán Люблін, litván Liublinas, orosz Люблин) (IPA) város Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaság székhelye, Lengyelország kilencedik legnépesebb városa.

Új!!: .pl és Lublin · Többet látni »

Olsztyn

Olsztyn (IPA) város Északkelet-Lengyelországban, a Łyna partján.

Új!!: .pl és Olsztyn · Többet látni »

Poznań

Poznań kerületei Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.

Új!!: .pl és Poznań · Többet látni »

Słupsk

Słupsk (IPA:, németül Stolp, kasub nyelven Stôłpsk vagy Słëpsk, svédül Stölpe, latinul: Stolpe) város északnyugat Lengyelországban a Słupia folyó mentén.

Új!!: .pl és Słupsk · Többet látni »

Szczecin

Szczecin, IPA:; kasub nyelven: Sztetëno;, korábban Alten Stettin) Lengyelország 7. legnagyobb városa, kikötő az Odera partján, 60 km-re a Balti-tengertől. A Nyugat-pomerániai vajdaság székhelye. A 2014. évi népszámlálás szerint a lakosság lélekszáma: 408 105.

Új!!: .pl és Szczecin · Többet látni »

Toruń

A toruńi városháza. A Dabski-palota Toruńban. Toruń látképe 1684-ből Kopernikusz toruńi szobra Toruń (IPA:; németül Thorn, kasub nyelven Torń, régi magyar neve: Toronya) város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján.

Új!!: .pl és Toruń · Többet látni »

Varsó

Varsó (lengyelül Warszawa) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.

Új!!: .pl és Varsó · Többet látni »

Wrocław

Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló, németül: Breslau, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) - város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.

Új!!: .pl és Wrocław · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »