Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ógörög nyelv

Index Ógörög nyelv

Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.

35 kapcsolatok: Diakritikus jel, Digamma, Epikus dialektus, Eset, Görög ábécé, Görög nyelv, Glottális hang, Gorgiasz (dialógus), Hellenisztikus nyelvek, I. e. 300, I. e. 5. század, I. e. 800, Ióta, Indoeurópai nyelvcsalád, Koiné (egyértelműsítő lap), Korinthosz, Laterális hang, Latin névszóragozás, Latin nyelv, Ligatúra, Megszólító eset, Névelő, Névszóragozás, Nem (nyelvészet), Nemzetközi fonetikai ábécé, Pergőhang, Platón, Réshang, , Rodosz (sziget), Szám (nyelvészet), Távol-Kelet, Tőhangváltás, Veláris hang, Zárhang.

Diakritikus jel

Diakritikus jelnek (görög διακριτικός a.m. „megkülönböztető”) nevezünk minden olyan, betű fölé vagy alá helyezett mellékjelet, amelynek feladata, hogy az adott betű általános hangértékét – kisebb vagy nagyobb mértékben – módosítsa.

Új!!: Ógörög nyelv és Diakritikus jel · Többet látni »

Digamma

A digamma (Ͷͷ, régies forma: Ϝϝ) a preklasszikus görög ábécé hatodik betűje.

Új!!: Ógörög nyelv és Digamma · Többet látni »

Epikus dialektus

A epikus dialektus (epic dialect vagy homéroszi görög nyelv) az ógörög nyelv egyik nyelvjárása, a homéroszi Iliasz és Odüsszeia nyelvezetének továbbélése és utánzása az irodalomban.

Új!!: Ógörög nyelv és Epikus dialektus · Többet látni »

Eset

Az eset (latinul casus) a nyelvészetben jelenti egyrészt (mondattanilag) az esetviszonyt, ami egy ragozott névszó és a fölérendelt mondatrész között fennáll, másfelől pedig (alaktanilag) azt az esetragot, amivel az illető névszó kifejezi az adott esetviszonyt.

Új!!: Ógörög nyelv és Eset · Többet látni »

Görög ábécé

A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.

Új!!: Ógörög nyelv és Görög ábécé · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen.

Új!!: Ógörög nyelv és Görög nyelv · Többet látni »

Glottális hang

11. glottális 12. epiglottális A glottális olyan mássalhangzó, melynek képzésénél a hangszalagok közötti rés (latinul glottis) az artikuláció helye.

Új!!: Ógörög nyelv és Glottális hang · Többet látni »

Gorgiasz (dialógus)

A dialógus témája: a legfőbb jó meghatározása.

Új!!: Ógörög nyelv és Gorgiasz (dialógus) · Többet látni »

Hellenisztikus nyelvek

A hellenisztikus nyelvek az indoeurópai nyelvcsalád egyik nyugati ága.

Új!!: Ógörög nyelv és Hellenisztikus nyelvek · Többet látni »

I. e. 300

Nincs leírás.

Új!!: Ógörög nyelv és I. e. 300 · Többet látni »

I. e. 5. század

Nincs leírás.

Új!!: Ógörög nyelv és I. e. 5. század · Többet látni »

I. e. 800

Nincs leírás.

Új!!: Ógörög nyelv és I. e. 800 · Többet látni »

Ióta

Az ióta (Ι ι) a görög ábécé kilencedik betűje, az i betű és hang.

Új!!: Ógörög nyelv és Ióta · Többet látni »

Indoeurópai nyelvcsalád

Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.

Új!!: Ógörög nyelv és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »

Koiné (egyértelműsítő lap)

A koiné jelentései az alábbiak.

Új!!: Ógörög nyelv és Koiné (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Korinthosz

Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.

Új!!: Ógörög nyelv és Korinthosz · Többet látni »

Laterális hang

A laterális (a latin laterālis „oldal-,oldalsó“; másként laterális hang) egy beszédhang, melynél az artikuláció nem a szájpadlás közepén meglévő koponya-varraton megy végbe, mint a szagittállis hangoknál, hanem az oldalakon.

Új!!: Ógörög nyelv és Laterális hang · Többet látni »

Latin névszóragozás

Mathias Ringmann 1509-es ''Grammatica figuratá''jának,A cím jelentése: „A megszemélyesített Grammatika”. képes-allegorikus gyerekeknek szánt nyelvtankönyvének első illusztrációja: a mondatrészek megszemélyesítve láthatóak az ábrán: a bal felső sarokban könyöklő király az „Ige” ''(Verbum),'' mellette a királyné a „Határozószó” ''(Adverbium).'' Az ablakon kihajoló udvari bolond alattuk a „Módosítószó” ''(Interjectio).'' Lejjebb, a kolduló barát a „Melléknévi igenév” ''(Participium).'' A kupájába vizet öntő utazó a „Kötőszó” ''(Coniunctio).'' Jobb szélen a harangozó sekrestyés az „Elöljáró” ''(Præpositio),'' a szószékről szónokló pap a „Főnév” ''(Nomen),'' a szertartáskönyvet tartó diakónus a szószék mellett a „Melléknév” ''(Pronomen).'' A kísérleti tankönyv Donatus híres ''Ars Minor''ját volt hivatva megvilágító erővel illusztrálni.Ringmann (~1482–1511) képes tankönyvét sokáig elveszettnek hitték, 1905-ben találták meg és adták ki fakszimilében újra (Strassburg, Heitz Drucke und Holzschnitte des XV. und XVI. Jahrhunderts in getreuer Nachbildung; 11), teljes eredeti címe: ''Grammatica figvrata. Octo partes orationis / secvndum Donati editionem & regulam Remigij ita imaginibus expressæ vt pueri iucudo chartarum ludo faciliora Gramaticæ præludia discere & exercere queant…,'' 1509-ben nyomtatták az északkelet-franciaországi Saint-Dié ''(S. Deodati Fanum)'' híres nyomdájában. A latin név(szó)ragozást (declinatio nominum) alapvetően az határozza meg, hogy a latin hajlító-ragozó (úgynevezett „flektáló”) nyelv, névszóit tehát a tőtípus alapján 5-féle declinatio (deklináció, névszóragozás) szerint, és (az aranykori nyelvben) 6 alapesetben ragozza.

Új!!: Ógörög nyelv és Latin névszóragozás · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: Ógörög nyelv és Latin nyelv · Többet látni »

Ligatúra

ß, ſt, fi, ſſ ligatúrák egy régi magyar szövegben Egy újasszír ligatúra, a KA×GUR7, amelyben a KA alig ismerhető fel, és a GUR7 jel önmaga is ligatúra, a SÍG.AḪ.ME.U jelcsoportból áll. A ligatúra jelentése: „gabonahalmok összehordása/gyűjtése” A ligatúra, magyarul ikerbetű nyomdászati szakkifejezés.

Új!!: Ógörög nyelv és Ligatúra · Többet látni »

Megszólító eset

A megszólító eset (latinul vocativus) bizonyos ragozó nyelvekben az a nyelvtani eset, amelyet megszólításban használnak.

Új!!: Ógörög nyelv és Megszólító eset · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszók osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Új!!: Ógörög nyelv és Névelő · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle nemeket, számokat és eseteket fejezzen ki.

Új!!: Ógörög nyelv és Névszóragozás · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Új!!: Ógörög nyelv és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nemzetközi fonetikai ábécé

Az IPA angol kiejtése IPA jelekkel A nemzetközi fonetikai ábécé diagramos ábrázolása (2015) A nemzetközi fonetikai ábécé (angolul: International Phonetic Alphabet, IPA; franciául: Alphabet Phonétique International, API) célja, hogy a beszélt nyelvek hangjainak (fonémáinak) kiejtését leírja.

Új!!: Ógörög nyelv és Nemzetközi fonetikai ábécé · Többet látni »

Pergőhang

A hangtanban, a pergőhangok (idegen szóval trillárisok vagy tremulánsok) olyan rotacizáló mássalhangzók, amelyeket a hangképző szerv és a hangképzés helye közti vibráció hoz létre.

Új!!: Ógörög nyelv és Pergőhang · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; Kr. e. 427. május 7.Pecz, i. m.,, Athén vagy Aigina – Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Ógörög nyelv és Platón · Többet látni »

Réshang

Alveoláris frikatív hang (pl. magyar „sz”) artikulációja A réshang, más néven frikatíva a fonetikában olyan mássalhangzó-képzési mód, melynek során a hangképző szervek valamilyen rést képeznek, amelyen keresztül a levegő kiáramlása folyamatos.

Új!!: Ógörög nyelv és Réshang · Többet látni »

A ró (Ρ ρ) a görög ábécé 17.

Új!!: Ógörög nyelv és Ró · Többet látni »

Rodosz (sziget)

Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.

Új!!: Ógörög nyelv és Rodosz (sziget) · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A nyelvtani szám a névszókra, névmásokra (bizonyos nyelvekben a névelőkre is), valamint az igékre vonatkozó morfológiai kategória, amely azt mutatja meg, hogy az általuk kifejezett jelentés egy (kettő, három, négy, esetleg néhány) vagy több dologra/személyre utal.

Új!!: Ógörög nyelv és Szám (nyelvészet) · Többet látni »

Távol-Kelet

II. világháborús térképenA tágabb értelemben vett Távol-Kelet A Távol-Kelet gyakran használt, de nem pontos kifejezés Ázsia keleti részének megjelölésére.

Új!!: Ógörög nyelv és Távol-Kelet · Többet látni »

Tőhangváltás

A nyelvészetben a tőhangváltás olyan morfofonológiai jelenség, mely abban nyilvánul meg, hogy a szó tövében beszédhang / beszédhangok csoportja szabályszerűen cserélődik más beszédhangra / beszédhangok csoportjára vagy beszédhang hiányára a flexió vagy a szóképzés során.

Új!!: Ógörög nyelv és Tőhangváltás · Többet látni »

Veláris hang

Veláris hangoknak nevezzük a szájüreg hátsó részében képzett beszédhangokat.

Új!!: Ógörög nyelv és Veláris hang · Többet látni »

Zárhang

A zárhang vagy okkluzíva a fonetikában olyan mássalhangzót jelöl, melynek képzése a hangképző szervek által a kiáramló levegő útjának teljes elzárásával, majd a zár feloldásával történik.

Új!!: Ógörög nyelv és Zárhang · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »