Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Égitestek fényessége

A csillagászat egyik alaptevékenysége az égitestek vizuális, szemmel történő vizsgálata, ami az elektromágneses sugárzás optikai tartománya földfelszínre jutó részének segítségével lehetséges.

60 kapcsolatok: A legfényesebb csillagok listája, Abszolút fényesség, Amatőrcsillagászat, Androméda-galaxis, CCD, Ceres (törpebolygó), Csillag, Csillagászat, Csillagászati egység, Deklináció (csillagászat), Elektromágneses sugárzás, Elektromos áram, Emberi szem, Fotoelektron-sokszorozó, Fotometria a csillagászatban, Friedrich Wilhelm Argelander, Galilei-holdak, Galileo Galilei, Hipparkhosz (csillagász), Hold, Holmes-üstökös, Ibolyántúli sugárzás, Infravörös sugárzás, Jupiter, Kisbolygó, Kisbolygóöv, Látható spektrum, Légkör, Luminozitás, Magnitúdó, Mars (bolygó), Mélyégobjektum, Mértani sorozat, Mel 25, Merkúr, Messier 45, Messier 7, Messier-katalógus, Meteor, Nagy Kutya csillagkép, Nap, Naprendszer, Neptunusz (bolygó), Parszek, Rádióhullám, RR Lyrae, RR Lyrae típusú változócsillag, Standard gyertya, Szaturnusz, Színindex, ..., Szíriusz, Törpebolygó, Uránusz, Változócsillag, Vénusz, Világegyetem, William Henry Pickering, William Herschel, 1781, 3C 273. Bővíteni index (10 több) »

A legfényesebb csillagok listája

A lista a Földről nézve legfényesebb csillagok nevét és legfontosabb adatait tartalmazza a látszólagos fényesség szerinti sorrendben, de a különböző oszlopok szerinti a sorrend tetszőlegesen választható.

Új!!: Égitestek fényessége és A legfényesebb csillagok listája · Többet látni »

Abszolút fényesség

Az abszolút fényesség (M) egy égitest fényessége meghatározott távolságból nézve, melyet magnitúdóban mérünk.

Új!!: Égitestek fényessége és Abszolút fényesség · Többet látni »

Amatőrcsillagászat

Amatőr csillagászok figyelik a Perseidák meteorraj hullását egy nyári estén. Saját gyártású Dobson-távcső, az amatőr csillagászok kedvelt műszere. Az amatőr csillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, illetve a más tudományos területeken szerzett tudását hasznosítja a csillagászat terén és végez kutatásokat, tudományos munkákat.

Új!!: Égitestek fényessége és Amatőrcsillagászat · Többet látni »

Androméda-galaxis

Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben.

Új!!: Égitestek fényessége és Androméda-galaxis · Többet látni »

CCD

Csillagászati célokra kiváló ultraibolya és látható tartományban érzékeny CCD Töltésléptetés a CCD-ben (animáció) A CCD (Charge-coupled Device, azaz töltés-csatolt eszköz) egy analóg jelek továbbítására szolgáló elektronikai alkatrész-lánc (analóg shift regiszter).

Új!!: Égitestek fényessége és CCD · Többet látni »

Ceres (törpebolygó)

A Ceres (latinul Cerēs, más jelöléssel 1 Ceres, (1) Ceres), a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben, és az egyetlen, amely a kisbolygóövben helyezkedik el, így típusának egyedüli képviselője. Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801. január 1-jén, részben Zách János Ferenc hozzájárulásával; nevét Ceres után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a római mitológiában. Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben; olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja.Pitjeva, E. V.;, in Kurtz, D. W. (Ed.), Proceedings of IAU Colloquium No. 196: Transits of Venus: New Views of the Solar System and Galaxy, 2004 A legújabb megfigyelések felfedték, hogy a kisebb, szabálytalan alakú, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben a Ceres gömb alakú. Felszíne vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keverékéből állhat. Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik. Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel. Felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet. A NASA 2007. szeptember 27-én indította a Vesta és a Ceres felderítésére a Dawn űrszondát. A Dawn űrszonda VIR nevű műszere infravörös fényben képes volt nagy területen szerves anyagot kimutatni a Ceres felszínén. A szerves anyagok főleg egy nagyjából 1000 km²-es területen találhatók, például az Ernutet kráter belsejében, annak a déli peremén, továbbá a kráteren kívüli területen onnan délnyugat felé. Egy másik nagy terület, ahol szerves anyagok találhatók, a kráter északnyugati pereme és a kráterből kidobódott anyaggal borított rész. Több más, több kilométer kiterjedésű területeken van még ilyen anyag, a krátertől nyugatra és keletre is. Szerves anyag található még az Inamahari kráter egy kisebb részén, ami az Ernutettől 400 km-re van.

Új!!: Égitestek fényessége és Ceres (törpebolygó) · Többet látni »

Csillag

Mira Ceti változócsillag aszimmetrikus formájú. A Hubble űrtávcső képe A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.

Új!!: Égitestek fényessége és Csillag · Többet látni »

Csillagászat

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy asztronómia az emberiség legrégebbi tudományága.

Új!!: Égitestek fényessége és Csillagászat · Többet látni »

Csillagászati egység

A csillagászati egység egy SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használatos.

Új!!: Égitestek fényessége és Csillagászati egység · Többet látni »

Deklináció (csillagászat)

A II. ekvatoriális koordináta-rendszer A deklináció (latin: declinatio, elhajlás) a csillagászati célokra használt ekvatoriális koordináta-rendszerek egyik koordinátája (szélesség), amely az égi egyenlítő és egy adott pont iránya által bezárt szöget jelenti.

Új!!: Égitestek fényessége és Deklináció (csillagászat) · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Égitestek fényessége és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Elektromos áram

Az elektromos áram (villamos áram) az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (töltéshordozók) sokaságának elektromos mező hatására kialakuló rendezett mozgása.

Új!!: Égitestek fényessége és Elektromos áram · Többet látni »

Emberi szem

dura mater, 20. arteria centralis retinae, 21. vena centralis retinae, 22. látóideg II., 23. elvezető vénák ''(vena vorticosa)'', 24. a szemgolyó kötőszövetes burka, 25. sárgafolt ''(macula lutea)'', 26. fovea centralis, 27. ínhártya, 28. érhártya ''(choroidea)'', 29. felső egyenes szemizom, 30. ideghártya ''(retina)'' Az emberi szem (oculus humanus) a látás érzékszerve az ember szervezetében, amely a környezeti objektumokról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – fénysugarak érzékelésére szolgál, és optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét.

Új!!: Égitestek fényessége és Emberi szem · Többet látni »

Fotoelektron-sokszorozó

A fotoelektron-sokszorozók (fényelektromos sokszorozók, angolul photomultiplier tube, PMT) az ultraibolya, látható vagy közeli infravörös tartományban nagyon érzékeny detektorok.

Új!!: Égitestek fényessége és Fotoelektron-sokszorozó · Többet látni »

Fotometria a csillagászatban

Insturct1.cit.cornell.edu Eclipse A fotometria a csillagászatban egy módszer, a fényességmérés, más néven fotometria tudományának alkalmazása a távoli égitestek tulajdonságainak vizsgálatára.

Új!!: Égitestek fényessége és Fotometria a csillagászatban · Többet látni »

Friedrich Wilhelm Argelander

Friedrich Wilhelm August Argelander (Memel, 1799. március 22. – Bonn, 1875. február 17.) német csillagász.

Új!!: Égitestek fényessége és Friedrich Wilhelm Argelander · Többet látni »

Galilei-holdak

Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganimédesz és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.

Új!!: Égitestek fényessége és Galilei-holdak · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: Égitestek fényessége és Galileo Galilei · Többet látni »

Hipparkhosz (csillagász)

Hipparkhosz (i. e. 160 körül – i. e. 125 körül) görög csillagász; gyakran „a csillagászat atyjának nevezik”.

Új!!: Égitestek fényessége és Hipparkhosz (csillagász) · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdjának neve.

Új!!: Égitestek fényessége és Hold · Többet látni »

Holmes-üstökös

november 11-én, maximuma közelében. Éder Iván felvétele A Holmes-üstökös látszólagos égi pályája csillagtérképen, 2007-2008-ban (a Perseusban) A Holmes-üstökös (hivatalos neve 17P/Holmes) a Naprendszer egyik üstököse, amely 2007.

Új!!: Égitestek fényessége és Holmes-üstökös · Többet látni »

Ibolyántúli sugárzás

Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Új!!: Égitestek fényessége és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »

Infravörös sugárzás

Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.

Új!!: Égitestek fényessége és Infravörös sugárzás · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Égitestek fényessége és Jupiter · Többet látni »

Karácsony

A karácsony latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek.

Új!!: Égitestek fényessége és Karácsony · Többet látni »

Kisbolygó

A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering.

Új!!: Égitestek fényessége és Kisbolygó · Többet látni »

Kisbolygóöv

3 pontban keringő Hilda kisbolygók A Föld-Hold rendszer Lagrange-pontjai 5 pontok stabilak A kisbolygóöv vagy aszteroidaöv a Naprendszerben a Mars és a Jupiter pályája közötti, nagy mennyiségű kisbolygót tartalmazó területe.

Új!!: Égitestek fényessége és Kisbolygóöv · Többet látni »

Látható spektrum

Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.

Új!!: Égitestek fényessége és Látható spektrum · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Új!!: Égitestek fényessége és Légkör · Többet látni »

Luminozitás

A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.

Új!!: Égitestek fényessége és Luminozitás · Többet látni »

Magnitúdó

A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.

Új!!: Égitestek fényessége és Magnitúdó · Többet látni »

Mars (bolygó)

Viking leszállóegység készítette képen A Mars domborzati térképe MOLA adatok alapján Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Égitestek fényessége és Mars (bolygó) · Többet látni »

Mélyégobjektum

A mélyégobjektum kifejezést az amatőrcsillagászok használják a Naprendszeren kívüli, csillagnak nem minősülő égitestek összefoglaló neveként.

Új!!: Égitestek fényessége és Mélyégobjektum · Többet látni »

Mértani sorozat

Mértani sorozatnak nevezzük az olyan sorozatokat, amelyekben (a másodiktól kezdve) bármelyik tag és az azt megelőző tag hányadosa állandó.

Új!!: Égitestek fényessége és Mértani sorozat · Többet látni »

Mel 25

A Melotte 25 (ismertebb nevén Hyadok) egy nyílthalmaz a (Bika) csillagképben.

Új!!: Égitestek fényessége és Mel 25 · Többet látni »

Merkúr

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.

Új!!: Égitestek fényessége és Merkúr · Többet látni »

Messier 45

A Messier 45 vagy M45 (egyéb közismert nevei: Plejádok, Fiastyúk vagy Hetes a legtöbb ember által szabad szemmel látható csillagok száma miatt) a Bika csillagképben található, a Földtől 443 fényévre lévő nyílthalmaz elnevezése.

Új!!: Égitestek fényessége és Messier 45 · Többet látni »

Messier 7

A Messier 7 (más néven M7 vagy NGC 6475) nyílthalmaz a Skorpió csillagképben.

Új!!: Égitestek fényessége és Messier 7 · Többet látni »

Messier-katalógus

A Messier-katalógus Charles Messier francia csillagász által 1758 és 1782 között összeállított katalógus, amely a legfényesebb mélyég-objektumokat tartalmazza.

Új!!: Égitestek fényessége és Messier-katalógus · Többet látni »

Meteor

Egy perseida, a kép közepétől jobbra A kép jobb szélén egy orionida látható, az alsó nagy, fehér paca a Vénusz, ebből ferdén indul ki a halvány, fehér állatövi fény, a kép tetején lévő vízszintes fehér sáv a Tejút Két meteor látható a képen, egy Perseida az alján, kissé ferdén, valamint egy sporadikus meteor közel függőlegesen a jobb alsó sarok közelében. A kép közepén a fényes sáv a Tejút. Helyünk a Földön az éjszaka különböző szakaszaiban A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek (meteoroidok) keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva, ionizálják azt.

Új!!: Égitestek fényessége és Meteor · Többet látni »

Nagy Kutya csillagkép

A Nagy Kutya (latin: Canis Major) egy csillagkép.

Új!!: Égitestek fényessége és Nagy Kutya csillagkép · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Égitestek fényessége és Nap · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolság- és méretarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely a galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Égitestek fényessége és Naprendszer · Többet látni »

Neptunusz (bolygó)

A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Égitestek fényessége és Neptunusz (bolygó) · Többet látni »

Parszek

A parszek definíciója A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége.

Új!!: Égitestek fényessége és Parszek · Többet látni »

Rádióhullám

Az elektromágneses spektrum, benne a rádióhullámok tartományával Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.

Új!!: Égitestek fényessége és Rádióhullám · Többet látni »

RR Lyrae

Az RR Lyrae egy változócsillag a Lyra (Lant) csillagképben.

Új!!: Égitestek fényessége és RR Lyrae · Többet látni »

RR Lyrae típusú változócsillag

Az RR Lyrae típusú változócsillagok, vagy más néven gömbhalmazváltozók másfél napnál rövidebb periódust mutató pulzáló változócsillagok.

Új!!: Égitestek fényessége és RR Lyrae típusú változócsillag · Többet látni »

Standard gyertya

A standard gyertya egy olyan csillagászati objektum, melynek a luminozitása (abszolút fényessége) ismert.

Új!!: Égitestek fényessége és Standard gyertya · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Új!!: Égitestek fényessége és Szaturnusz · Többet látni »

Színindex

A színindex a csillagászatban egy egyszerűsített módszer a csillagok színszűrők alkalmazásával történő osztályozására, a színképeik legjellemzőbb vonásainak feltárásával.

Új!!: Égitestek fényessége és Színindex · Többet látni »

Szíriusz

A Szíriusz A és B a Hubble űrtávcső felvételén. A Szíriusz (α Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga.

Új!!: Égitestek fényessége és Szíriusz · Többet látni »

Törpebolygó

A Ceres törpebolygó a Hubble űrtávcső képén; jól láthatóan gömb alakú A bolygók csillagászati kategóriájának definíciós rendszere A Pluto (törpebolygó) megközelítőleg színazonos felvétele a Hubble űrteleszkóp felvételén Haumea holdjaival, a Hiʻiaka és Namaka (művészi szemmel) Makemake elképzelt látképe (művészi szemmel) Eris, ahogyan a Hubble űrtávcső felvételén látszik A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között.

Új!!: Égitestek fényessége és Törpebolygó · Többet látni »

Uránusz

Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.

Új!!: Égitestek fényessége és Uránusz · Többet látni »

Változócsillag

A T Tauri változócsillag A változócsillagok (röviden változók) olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.

Új!!: Égitestek fényessége és Változócsillag · Többet látni »

Vénusz

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.

Új!!: Égitestek fényessége és Vénusz · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Új!!: Égitestek fényessége és Világegyetem · Többet látni »

William Henry Pickering

William Henry Pickering (Massachusetts, Boston 1858. február 15. – Jamaica, Mandeville 1938. január 16.) amerikai csillagász, Edward Charles Pickering öccse.

Új!!: Égitestek fényessége és William Henry Pickering · Többet látni »

William Herschel

A 40 láb hosszú távcső Sir Frederick William Herschel (német: Friedrich Wilhelm Herschel), (Hannover, 1738. november 15. – Slough, Anglia, 1822. augusztus 25.) német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.

Új!!: Égitestek fényessége és William Herschel · Többet látni »

1781

Nincs leírás.

Új!!: Égitestek fényessége és 1781 · Többet látni »

2018

----.

Új!!: Égitestek fényessége és 2018 · Többet látni »

2019

----.

Új!!: Égitestek fényessége és 2019 · Többet látni »

3C 273

A 3C 273 az első azonosított kvazár, a Szűz csillagképben található.

Új!!: Égitestek fényessége és 3C 273 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Bolometrikus fényesség, Bolometrikus magnitúdó, Látszó fényesség, Látszólagos fényesség.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »