Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: A természetes számok összeadása, Absztrakt algebra, Definíció, Diszjunkció, Egész számok, Esemény (matematika), Halmaz (matematika), Komplex számok, Matematika, Matematikafilozófia, Matematikai analízis, Művelet, Racionális számok, Számosság, Természetes számok, Unió (halmazelmélet), Valós értékű függvény, Valós számok, Vektor.
A természetes számok összeadása
művelettáblája a 10-nél kisebb számokra A természetes számok összeadása a számtani (azaz a természetes vagy egész számok halmazán értelmezett) kétváltozós műveletek egyike, minden bizonnyal a legrégebb óta használt, legalapvetőbb és legfontosabb kétváltozós számtani művelet.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és A természetes számok összeadása · Többet látni »
Absztrakt algebra
Az absztrakt algebra a matematika, és azon belül az algebra egyik ága, amely konkrét algebrai struktúraosztályokat illetve ezek közti viszonyokat vizsgál, így a csoportokat, gyűrűket, testeket, modulusokat, vektortereket.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Absztrakt algebra · Többet látni »
Definíció
Definíciónak nevezzük általában egy fogalomnak vagy egy jel (például egy nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Definíció · Többet látni »
Diszjunkció
Vagy-kapu A matematikai logikában diszjunkció ("szétválasztás, szembeállítás") vagy más néven logikai „vagy” alatt egy olyan kétváltozós logikai műveletet értünk, amelynek a logikai értéke akkor és csak akkor hamis, ha mind a két operandusának hamis a logikai értéke.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Diszjunkció · Többet látni »
Egész számok
Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Egész számok · Többet látni »
Esemény (matematika)
A valószínűségszámításban az esemény egy absztrakt fogalom, amelyhez egy kísérlet kimenetelétől függően hozzárendelhető az az ítélet, hogy az adott esemény bekövetkezett-e vagy sem.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Esemény (matematika) · Többet látni »
Halmaz (matematika)
A halmaz a matematika egyik legalapvetőbb fogalma, melyet leginkább az „összesség”, „sokaság” szavakkal tudunk körülírni (egy Georg Cantor által adott körülírását ld. lentebb); de mivel igazából alapfogalom, így nem tartjuk definiálandónak.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Halmaz (matematika) · Többet látni »
Komplex számok
A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Komplex számok · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Matematika · Többet látni »
Matematikafilozófia
Matematikaszobor Marosvásárhelyen A matematikafilozófia a filozófia azon ága, mely a matematikával foglalkozik (szemben a tudománnyal mint olyannal általában foglalkozó tudományfilozófiával, melynek nem tárgya külön a matematika természete, és ami nem jelenti külön egy-egy tudományág vizsgálatát), a matematikafilozófia az ún.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Matematikafilozófia · Többet látni »
Matematikai analízis
Az analízis vagy függvénytan a matematika egyik részterülete, amely a függvények vizsgálatával (analízisével) foglalkozik.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Matematikai analízis · Többet látni »
Művelet
A művelet a matematikában általában speciális függvényt jelent, mely esetében adott halmaz néhány eleméhez (azaz elemek rendezett véges sorozataihoz) rendelünk ugyanebbe a halmazba eső elemeket.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Művelet · Többet látni »
Racionális számok
A matematikában racionális számnak (hányados- vagy vegyes-törtszámnak) nevezzük két tetszőleges egész szám hányadosát, amelyet többnyire az a/b alakban írunk fel, ahol b nem nulla.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Racionális számok · Többet látni »
Számosság
A halmazelméletben a számosság fogalma a „halmazok elemszámának” az általánosítása a véges (azaz véges számosságú) halmazokról a végtelen (azaz végtelen számosságú) halmazokra.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Számosság · Többet látni »
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Természetes számok · Többet látni »
Unió (halmazelmélet)
Az unió a halmazelmélet egy művelete, ami két vagy több halmazból úgy képez egy új halmazt, hogy az így létrejövő halmaz az eredeti halmazok összes elemét tartalmazza és más elemet ne tartalmazzon.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Unió (halmazelmélet) · Többet látni »
Valós értékű függvény
A valós értékű függvény olyan függvény, amelynek értékkészlete a valós számok halmazának részhalmaza.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Valós értékű függvény · Többet látni »
Valós számok
A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Valós számok · Többet látni »
Vektor
A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.
Új!!: Összeadás (egyértelműsítő lap) és Vektor · Többet látni »
