Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Állam

Index Állam

Politeia'' című művében Az állam az egyik alapvető fogalma számos különböző tudományágnak, mint a jogtudomány és ezen belül a nemzetközi jog, a politikatudomány, a szociológia, a történettudomány, vagy a földrajz.

80 kapcsolatok: A jelenések könyve, Adó, Alkotmánybíróság, Anarchizmus, Anglia, Autokrácia, Állam (dialógus), Állam és forradalom, Államforma, Ügyészség, Észak-Írország, Bürokrácia, Benkő Loránd, De facto, De jure, Demokrácia (politikai rendszer), Despotizmus, Diktatúra, Egészségügy, Egyesült Királyság, Föderáció, Földrajztudomány, Fehéroroszország, Friedrich Engels, Gazdasági rendszer, Georg Jellinek, Hadsereg, Ideológia, Illeték, Indoeurópai nyelvcsalád, Infláció, Jog, Jogtudomány, Jugoszlávia, Közgazdaságtan, Köztársaság, Kiss Lajos (nyelvész), Kizsákmányolás, Konföderáció, Liberalizmus, Marxizmus, Max Weber (szociológus), Monarchia, Montevideói egyezmény, Népszuverenitás, Nemzetközi jog, Nemzetközileg el nem ismert de facto országok, Nemzetközileg elismert független országok listája, Niccolò Machiavelli, Nyelvújítás, ..., Nyugdíj, Oktatás, Oligarchia, Ország, Országgyűlés, Pénzügy, Perszonálunió, Piac, Politikai rendszer, Politikatudomány, Raffaello Sanzio, Reálunió, Rendőrség, Skócia, Sonderbund-háború, Svájc, Szociológia, Szovjetunió, Szuverenitás, Tömegközlekedés, Történettudomány, Törvény (jogszabály), Teokrácia, Területi autonómia, Ukrajna, Vallás, Város, Világnézet, Vlagyimir Iljics Lenin, Wales. Bővíteni index (30 több) »

A jelenések könyve

látomása Patmosz szigetén ''„Én János, a ki néktek atyátokfia is vagyok, társatok is a Jézus Krisztus szenvedésében és királyságában és tűrésében, a szigeten valék, a mely Páthmósnak neveztetik, az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért. Lélekben valék ott az Úrnak napján, és hallék hátam megett nagy szót, mint egy trombitáét”'' Jelenések könyve Tetramorf. ''„és a királyi széknél középen négy élőlény, elöl és hátul szemekkel tele. Az első élőlény oroszlánhoz, a második bikához volt hasonló, a harmadik élőlénynek olyan arca volt, mint egy embernek, a negyedik élőlény pedig repülő sashoz hasonlított. A négy élőlény, amelynek egyenként hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel”''A jelenések könyve, vagy más bibliafordítási neveinː Jelenések könyve vagy János jelenései stb., elterjedt nevén János apokalipszise (Αποκάλυψη τουἸωάννου) a Biblia újszövetségi iratainak utolsó, prófétai igénnyel fellépő könyve, görög nyelvű őskeresztény mű.

Új!!: Állam és A jelenések könyve · Többet látni »

Adó

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.

Új!!: Állam és Adó · Többet látni »

Alkotmánybíróság

Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás.

Új!!: Állam és Alkotmánybíróság · Többet látni »

Anarchizmus

Az anarchizmus (a görög Αναρχος-ból: uralomnélküliség) politikai ideológiája elutasítja az emberek uralmát más emberek felett, bármiféle társadalmi hierarchiát.

Új!!: Állam és Anarchizmus · Többet látni »

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Új!!: Állam és Anglia · Többet látni »

Autokrácia

Az autokrácia (magyarul: egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, ahol a hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul, aminek a döntéseit nem korlátozzák külső jogi megkötések.

Új!!: Állam és Autokrácia · Többet látni »

Állam (dialógus)

Az Állam dialógus 3. századi papírusztöredéken Az Állam (ógörög nyelven: Politeia) című dialógus Platón munkásságának a második korszakában, i. e. 375 körül íródott.

Új!!: Állam és Állam (dialógus) · Többet látni »

Állam és forradalom

Az Állam és forradalom.

Új!!: Állam és Állam és forradalom · Többet látni »

Államforma

Az államforma az államfő hatalmának eredetét, legitimitását, jogállását írja le.

Új!!: Állam és Államforma · Többet látni »

Ügyészség

Az ügyészség a büntetőeljárásban a közvádló szerepét betöltő, nyomozást, büntetés-végrehajtást és a közigazgatási és más intézmények működésének törvényességét felügyelő állami szerv.

Új!!: Állam és Ügyészség · Többet látni »

Észak-Írország

Észak-Írország az Egyesült Királyság része az Ír-sziget északkeleti részén.

Új!!: Állam és Észak-Írország · Többet látni »

Bürokrácia

A bürokrácia kifejezés tartalma jelentősen eltér aszerint, hogy azt a hétköznapi életben, vagy a társadalomtudományban használjuk.

Új!!: Állam és Bürokrácia · Többet látni »

Benkő Loránd

Benkő Loránd (Nagyvárad, 1921. december 19. – Budapest, 2011. január 17.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Állam és Benkő Loránd · Többet látni »

De facto

A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.

Új!!: Állam és De facto · Többet látni »

De jure

A de jure, vagy de iure latin eredetű kifejezés, melynek jelentése: jogilag, jogi értelemben, törvény szerint.

Új!!: Állam és De jure · Többet látni »

Demokrácia (politikai rendszer)

A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.

Új!!: Állam és Demokrácia (politikai rendszer) · Többet látni »

Despotizmus

A despotizmus olyan kormányzati forma, amelyben az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik; olyan hatalomgyakorlási forma, amelyben az uralkodó és az alattvalók viszonya a rabszolgatartó és a rabszolgák közötti kapcsolathoz hasonló.

Új!!: Állam és Despotizmus · Többet látni »

Diktatúra

400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.

Új!!: Állam és Diktatúra · Többet látni »

Egészségügy

Az egészségügy.

Új!!: Állam és Egészségügy · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Új!!: Állam és Egyesült Királyság · Többet látni »

Föderáció

A világ föderációs rendszerű államai (2006) A föderáció vagy federáció (a latin nyelvből: foedus (genitivusa foederis) liga, társulás; magyarul szövetségi állam) két vagy több állam egyesülésével létrejövő állam, amelyben a legfontosabb állami funkciókat (pénzügyek, hadügyek, külügy) közösen, a föderáció erre a célra létrehozott szervei révén gyakorolják.

Új!!: Állam és Föderáció · Többet látni »

Földrajztudomány

A Föld domborzati térképe A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete.

Új!!: Állam és Földrajztudomány · Többet látni »

Fehéroroszország

Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.

Új!!: Állam és Fehéroroszország · Többet látni »

Friedrich Engels

Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.

Új!!: Állam és Friedrich Engels · Többet látni »

Gazdasági rendszer

A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.

Új!!: Állam és Gazdasági rendszer · Többet látni »

Georg Jellinek

Georg Jellinek (magyarosan: Jellinek György) (Lipcse, 1851. június 16. – Heidelberg, 1911. január 12.) német jogász, jogtudós, az államtan, az államelmélet klasszikusa.

Új!!: Állam és Georg Jellinek · Többet látni »

Hadsereg

NATO térképészeti jelzése a baráti hadseregre A hadsereg tágabb értelemben az államok, szervezetek által, saját érdekérvényesítés támogatására létrehozott fegyveres erő összefoglaló neve.

Új!!: Állam és Hadsereg · Többet látni »

Ideológia

Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.

Új!!: Állam és Ideológia · Többet látni »

Illeték

Az illeték egy speciális állami bevétel, amelynek célja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás megteremtése.

Új!!: Állam és Illeték · Többet látni »

Indoeurópai nyelvcsalád

Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.

Új!!: Állam és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »

Infláció

Az infláció mértéke a világban (2019) Az infláció közgazdasági fogalmának jelentése az általános árszínvonal emelkedése.

Új!!: Állam és Infláció · Többet látni »

Jog

mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.

Új!!: Állam és Jog · Többet látni »

Jogtudomány

A jogtudomány a társadalomtudományok egyik legjelentősebb területe.

Új!!: Állam és Jogtudomány · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: Állam és Jugoszlávia · Többet látni »

Közgazdaságtan

Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.

Új!!: Állam és Közgazdaságtan · Többet látni »

Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

Új!!: Állam és Köztársaság · Többet látni »

Kiss Lajos (nyelvész)

Kiss Lajos (Debrecen, 1922. június 2. – Budapest, 2003. február 16.) nyelvész, szlavista, a nyelvtudományok kandidátusa (1960) és doktora (1984), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1998), majd rendes (2001) tagja.

Új!!: Állam és Kiss Lajos (nyelvész) · Többet látni »

Kizsákmányolás

A kizsákmányolás fogalma több, egymástól lényegesen eltérő értelemben használatos.

Új!!: Állam és Kizsákmányolás · Többet látni »

Konföderáció

A Német Szövetség uralkodóinak találkozója Frankfurtban, 1863. A konföderáció államjogi értelemben szuverén államok vagy közösségek olyan együttműködő csoportja, melynek tagjai megőrzik nemzetközi jogalanyiságukat, nem hoznak létre új, a tagállamok felett álló állami szervezetet, csak közös, illetve közössé tett ügyeik intézésére létesítenek közös szervezet(ek)et.

Új!!: Állam és Konföderáció · Többet látni »

Liberalizmus

A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

Új!!: Állam és Liberalizmus · Többet látni »

Marxizmus

Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.

Új!!: Állam és Marxizmus · Többet látni »

Max Weber (szociológus)

Max Weber (teljes nevén: Emil Maximilian Weber; Erfurt, 1864. április 21. – München, 1920. június 14.) német közgazdász, szociológus.

Új!!: Állam és Max Weber (szociológus) · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

Új!!: Állam és Monarchia · Többet látni »

Montevideói egyezmény

Az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló montevideói egyezmény (röviden: montevideói egyezmény, a közjogi szaknyelvi hagyományoknak megfelelő írásmóddal: Montevideói Egyezmény) az amerikai államok hetedik nemzetközi konferenciája (Seventh International Conference of American States) keretében 1933.

Új!!: Állam és Montevideói egyezmény · Többet látni »

Népszuverenitás

A népszuverenitás (vagy népfelség) politikai eszméje szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra.

Új!!: Állam és Népszuverenitás · Többet látni »

Nemzetközi jog

A nemzetközi jog (más néven: nemzetközi közjog) jogága azon magatartási szabályok összessége, amelyek a nemzetközi jog alanyai, elsősorban az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálják, és az államok megegyezésével jönnek létre.

Új!!: Állam és Nemzetközi jog · Többet látni »

Nemzetközileg el nem ismert de facto országok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetközileg el nem ismert de facto államok.

Új!!: Állam és Nemzetközileg el nem ismert de facto országok · Többet látni »

Nemzetközileg elismert független országok listája

Ahhoz, hogy egy államot nemzetközileg elismerjenek, rendelkeznie kell az államiság alapvető ismérveivel.

Új!!: Állam és Nemzetközileg elismert független országok listája · Többet látni »

Niccolò Machiavelli

Niccolò Machiavelli (Firenze, 1469. május 3. – Firenze, 1527. június 21.) itáliai író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású államelméleti gondolkodója.

Új!!: Állam és Niccolò Machiavelli · Többet látni »

Nyelvújítás

Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.

Új!!: Állam és Nyelvújítás · Többet látni »

Nyugdíj

A nyugdíj az a járadék, amelyet egy ország - általában időskorú – polgárai alanyi, tehát nem rászorultsági alapon kapnak.

Új!!: Állam és Nyugdíj · Többet látni »

Oktatás

Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint leggyakrabban valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, esetleg intézményesített – átadását nevezzük.

Új!!: Állam és Oktatás · Többet látni »

Oligarchia

Az oligarchia egy olyan rendszer (gyakran politikai), ahol a hatalom egy viszonylag kicsi csoport kezében összpontosul, akik a saját érdekükben kormányoznak, illetve döntő befolyást gyakorolnak a hatalomra és a döntéshozatalra.

Új!!: Állam és Oligarchia · Többet látni »

Ország

Az ország az a rendszerint összefüggő politikai földrajzi területi egység, amelyet a többi ország önálló, (szuverén) államnak ismer el.

Új!!: Állam és Ország · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Állam és Országgyűlés · Többet látni »

Pénzügy

A pénzügy a gazdaság azon területe, amely a pénz kezelésének és hasznosításának módszereivel, eljárásaival foglalkozik.

Új!!: Állam és Pénzügy · Többet látni »

Perszonálunió

Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.

Új!!: Állam és Perszonálunió · Többet látni »

Piac

#ÁTIRÁNYÍTÁS Piac (egyértelműsítő lap).

Új!!: Állam és Piac · Többet látni »

Politikai rendszer

A politikai rendszer azoknak a struktúráknak és szabályoknak az összessége, amelyen belül a hatalmi cselekvés zajlik, illetve a hatalmi kérdések eldőlnek.

Új!!: Állam és Politikai rendszer · Többet látni »

Politikatudomány

A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.

Új!!: Állam és Politikatudomány · Többet látni »

Raffaello Sanzio

Krisztus feltámadása (1499–1502) Madonna Tóbiással, Raffael arkangyallal és Szent Jeromossal (1509) Galatea diadala (1511) ''Sixtus Madonna'' (1513–14) 265×196cm, olaj ''Trasfigurazione'' (Krisztus színeváltozása) (1519–20)http://www.museivaticani.va/content/museivaticani/it/collezioni/musei/la-pinacoteca/sala-viii---secolo-xvi/raffaello-sanzio--trasfigurazione.html Raffaello Sanzio, Trasfigurazione, museivaticani.va Raffaell Sanzio (gyakran Raffaello, más névváltozatban Raffaello Santi, Raffaello Sanzi, Raffaello da Urbino, Raffaello di Giovanni Santi, latinosan Raphael Sanctius) (Urbino, 1483. március 28. vagy április 6. – Róma, 1520. április 6.) reneszánsz kori olasz festő és építész.

Új!!: Állam és Raffaello Sanzio · Többet látni »

Reálunió

A reálunió az államszerkezet típusa, a definíciója változott az idők alatt.

Új!!: Állam és Reálunió · Többet látni »

Rendőrség

A Magyar Rendőrség által 2009-2013-ig használt Ford Focus rendőrautók egyike A rendőrség olyan rendvédelmi szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása.

Új!!: Állam és Rendőrség · Többet látni »

Skócia

Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.

Új!!: Állam és Skócia · Többet látni »

Sonderbund-háború

A Sonderbund-háború A Sonderbund-háború (németül Sonderbundskrieg) svájci polgárháború volt, amely 1847 novemberében zajlott.

Új!!: Állam és Sonderbund-háború · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Állam és Svájc · Többet látni »

Szociológia

Sorban állás: egy elterjedt társas cselekvés A szociológia (a latin socius, azaz „társ”, „társaság”; valamint a görög λόγος, logosz, azaz „-tudás”, „-tudomány” szavakból) a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, működésének törvényszerűségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.

Új!!: Állam és Szociológia · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: Állam és Szovjetunió · Többet látni »

Szuverenitás

A szuverenitás (a francia nyelvből: souveraineté, végső soron a középkori latin nyelvből, a középlatinban „felső” jelentésű superanus szóból) jelentése (állami) főhatalom, önállóság, függetlenség; képesség a hatalom önálló gyakorlására.

Új!!: Állam és Szuverenitás · Többet látni »

Tömegközlekedés

A tömegközlekedés (vagy közösségi közlekedés, közforgalmú közlekedés, kollektív közlekedés) – az általános értelmezés szerint – magában foglal minden közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járművükkel közlekednek.

Új!!: Állam és Tömegközlekedés · Többet látni »

Történettudomány

A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.

Új!!: Állam és Történettudomány · Többet látni »

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Új!!: Állam és Törvény (jogszabály) · Többet látni »

Teokrácia

A teokrácia (a gör. Theosz, ’Isten’ és krateia, ’uralom’ szavakból: ’istenuralom’) szót általában többféle politikai rendszerre alkalmazzák, ezek.

Új!!: Állam és Teokrácia · Többet látni »

Területi autonómia

Tüntetés Székelyföld autonómiájáért - 2014 Az autonóm terület lényege a hatalommegosztás, mely révén a terület kormányzata megosztott vagy teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap az államtól saját ügyeinek irányítására.

Új!!: Állam és Területi autonómia · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Állam és Ukrajna · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

Új!!: Állam és Vallás · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Új!!: Állam és Város · Többet látni »

Világnézet

A világnézet az emberek és csoportjaik tudásán, hagyományain, tapasztalatain, érzékelésén alapuló, a világ egészére, a társadalomra és azon belül az egyes emberek szerepére, az élet értelmére vonatkozó személyes értékelések, elképzelések, látásmódok összessége.

Új!!: Állam és Világnézet · Többet látni »

Vlagyimir Iljics Lenin

Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.

Új!!: Állam és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »

Wales

Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.

Új!!: Állam és Wales · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »