Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet német-római császárné

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet német-római császárné

IV. Károly német-római császár vs. Pomerániai Erzsébet német-római császárné

IV. Pomerániai Erzsébet (1347 körül – Prága, Cseh Királyság, 1393. február 14.), V. Boguszláv pomerániai herceg és Lengyelországi Erzsébet egyetlen leánya, aki IV. Károly császár negyedik feleségeként német-római császárné, német és cseh királyné 1363-tól hitvese 1378-as haláláig.

Közötti hasonlóságok IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet német-római császárné

IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet német-római császárné 13 közös dolog (a Uniópédia): Świdnicai Anna német-római császárné, Bajor Johanna cseh királyné, Cillei Borbála, I. Lajos magyar király, II. Richárd angol király, III. Kázmér lengyel király, Luxemburgi Anna angol királyné, Mária magyar királynő, Piast Erzsébet pomerániai hercegné, Prága, Római katolikus egyház, Szent Vitus-székesegyház, Zsigmond magyar király.

Świdnicai Anna német-római császárné

Świdnicai Anna (ismert még mint Schweiditzi Anna,,,; Świdnica, Szilézia, 1339 körül – Prága, Cseh Királyság, 362. július 11.), a Piast-ház sziléziai ágából származó lengyel hercegnő, Károly Róbert magyar király unokája, IV. Károly császár és király harmadik hitveseként előbb német és cseh királyné 1353-tól, majd német-római császárné 1355-től 1362-es haláláig.

IV. Károly német-római császár és Świdnicai Anna német-római császárné · Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Świdnicai Anna német-római császárné · Többet látni »

Bajor Johanna cseh királyné

Bajor Johanna (1356–1386. december 31.) német királyné, IV. Vencel cseh király első felesége.

Bajor Johanna cseh királyné és IV. Károly német-római császár · Bajor Johanna cseh királyné és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Többet látni »

Cillei Borbála

Cillei Borbála (1392 – Mělník, Csehország, 1451. július 11.) (németül: Barbara von Cilli; csehül: Barbora Cellská; szlovénül és horvátul: Barbara Celjska) magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense.

Cillei Borbála és IV. Károly német-római császár · Cillei Borbála és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

I. Lajos magyar király és IV. Károly német-római császár · I. Lajos magyar király és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Többet látni »

II. Richárd angol király

II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.

II. Richárd angol király és IV. Károly német-római császár · II. Richárd angol király és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Többet látni »

III. Kázmér lengyel király

III.

III. Kázmér lengyel király és IV. Károly német-római császár · III. Kázmér lengyel király és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Többet látni »

Luxemburgi Anna angol királyné

Luxemburgi Anna (Prága, 1366. május 11. – Richmond-palota (ma London), 1394. június 7.) Anglia királynéja.

IV. Károly német-római császár és Luxemburgi Anna angol királyné · Luxemburgi Anna angol királyné és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Többet látni »

Mária magyar királynő

Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.

IV. Károly német-római császár és Mária magyar királynő · Mária magyar királynő és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Többet látni »

Piast Erzsébet pomerániai hercegné

Piast Erzsébet (1326/30/4 – 1361),,,, lengyel királyi hercegnő, házassága révén pomerániai hercegné.

IV. Károly német-római császár és Piast Erzsébet pomerániai hercegné · Piast Erzsébet pomerániai hercegné és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

IV. Károly német-római császár és Prága · Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Prága · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

IV. Károly német-római császár és Római katolikus egyház · Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Római katolikus egyház · Többet látni »

Szent Vitus-székesegyház

A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.

IV. Károly német-római császár és Szent Vitus-székesegyház · Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

IV. Károly német-római császár és Zsigmond magyar király · Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Zsigmond magyar király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet német-római császárné

IV. Károly német-római császár 167 kapcsolatokat, ugyanakkor Pomerániai Erzsébet német-római császárné 25. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 6.77% = 13 / (167 + 25).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet német-római császárné. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »