Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Reneszánsz építészet Magyarországon
I. Mátyás magyar király és Reneszánsz építészet Magyarországon 46 közös dolog (a Uniópédia): Alvinc, Andrea Mantegna, Antonio Bonfini, Aragóniai Beatrix magyar királyné, Bécs, Beszterce (település), Bibliotheca Corviniana, Corvin János, Epigramma, Erdély, Estei Hippolit, Esztergom, Esztergomi érsek, Fajansz, Farkas utcai református templom, Felvidék, Gótika, Giovanni Dalmata, Győr, Humanizmus, Hunyadi János, Hunyadi-család, I. Ulászló magyar király, Janus Pannonius, Kassa, Kinizsi Pál, Királyi palota (Visegrád), Kolozsvár, Lengyelország, Magyar Királyság, ..., Mohácsi csata, Nagyszeben, Nagyvárad, Németújvár, Oszmán Birodalom, Pécs, Pétervárad, Reneszánsz, Székesfehérvár, Szent Mihály-templom (Kolozsvár), Váradi Péter, Vitéz János, Zsigmond magyar király, 15. század, 16. század, 19. század. Bővíteni index (16 több) »
Alvinc
A Martinuzzi-kastély Dörre Tivadar rajza a kastélyról A kastély egyik reneszánsz ablakkerete A ferences templom A romos református templom Alvinc környéke 1769–1773 között Alvinc (röviden, vagy, szászul Wints vagy Wänts) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Alvinc és I. Mátyás magyar király · Alvinc és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Andrea Mantegna
Andrea Mantegna (Isola di Carturo, 1431 körül – Mantova, 1506. szeptember 13.) padovai festő, a térérzékelés, a perspektíva mestere és a reneszánsz quattrocento szakaszának kiemelkedő művészegyénisége.
Andrea Mantegna és I. Mátyás magyar király · Andrea Mantegna és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Antonio Bonfini
Bonfini könyve a magyar történelemről a sárospataki Rákóczi Múzeumban Antonio Bonfini, magyarosan Bonfini Antal, (1427 vagy 1434 decembere – 1502 tavasza) Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró.
Antonio Bonfini és I. Mátyás magyar király · Antonio Bonfini és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Aragóniai Beatrix magyar királyné
Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.
Aragóniai Beatrix magyar királyné és I. Mátyás magyar király · Aragóniai Beatrix magyar királyné és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Mátyás magyar király · Bécs és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Beszterce (település) és I. Mátyás magyar király · Beszterce (település) és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Bibliotheca Corviniana
A Bibliotheca Corviniana Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára, a reneszánsz kori Európa legjelentősebb gyűjteménye volt a vatikáni állomány után.
Bibliotheca Corviniana és I. Mátyás magyar király · Bibliotheca Corviniana és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Corvin János
Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, bosnyák király, horvát-szlavón bán, I. Mátyás magyar király Edelpeck Borbála nevű ágyasától született törvényesített fia.
Corvin János és I. Mátyás magyar király · Corvin János és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Epigramma
Az epigramma irodalmi műfaj.
Epigramma és I. Mátyás magyar király · Epigramma és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. Mátyás magyar király · Erdély és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Estei Hippolit
Estei Hippolit, (Ferrara, 1479. november 2. – Ferrara, 1520. szeptember 3.) az Este-házból származó bíboros, 1487–1497 között esztergomi érsek, majd 1497-től haláláig egri püspök.
Estei Hippolit és I. Mátyás magyar király · Estei Hippolit és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és I. Mátyás magyar király · Esztergom és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Esztergomi érsek és I. Mátyás magyar király · Esztergomi érsek és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Fajansz
Faenzából A fajansz koronként eltérő jelentésű kerámia.
Fajansz és I. Mátyás magyar király · Fajansz és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Farkas utcai református templom
A Farkas utcai református templom (hivatalos nevén: Belvárosi református templom) Kolozsvár híres gótikus műemléke, a Kolozsvár-Belvárosi református egyházközség temploma.
Farkas utcai református templom és I. Mátyás magyar király · Farkas utcai református templom és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Felvidék és I. Mátyás magyar király · Felvidék és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Gótika és I. Mátyás magyar király · Gótika és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Giovanni Dalmata
A Herkules-kút Visegrádban Giovanni Dalmata (eredetileg Ivan Duknović, ismert még Giovanni Duknovich di Traù és Ioannes Stephani Duknovich de Tragurio néven is) (Vinišće, 1440 körül – 1514 körül), a dalmáciai Trogirból származó szobrász, aki főleg Rómában, Dalmáciában és Magyarországon dolgozott.
Giovanni Dalmata és I. Mátyás magyar király · Giovanni Dalmata és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és I. Mátyás magyar király · Győr és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Humanizmus és I. Mátyás magyar király · Humanizmus és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Hunyadi János és I. Mátyás magyar király · Hunyadi János és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Hunyadi-család
Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.
Hunyadi-család és I. Mátyás magyar király · Hunyadi-család és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
I. Ulászló magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és I. Ulászló magyar király · I. Ulászló magyar király és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Janus Pannonius
Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Janus – János / Pannonius – Pannóniai), (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista.
I. Mátyás magyar király és Janus Pannonius · Janus Pannonius és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
I. Mátyás magyar király és Kassa · Kassa és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Kinizsi Pál
Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.
I. Mátyás magyar király és Kinizsi Pál · Kinizsi Pál és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Királyi palota (Visegrád)
A visegrádi Királyi palota egy a 14. és 15. század között emelt épületkomplexum Visegrádon, amely a középkori Magyar Királyság kortárs uralkodóinak szolgált kezdetben állandó székhelyéül, majd vidéki rezidenciájául, egészen a török hódoltság pusztításáig.
I. Mátyás magyar király és Királyi palota (Visegrád) · Királyi palota (Visegrád) és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
I. Mátyás magyar király és Kolozsvár · Kolozsvár és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. Mátyás magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
I. Mátyás magyar király és Nagyszeben · Nagyszeben és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
I. Mátyás magyar király és Nagyvárad · Nagyvárad és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Németújvár
Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban.
I. Mátyás magyar király és Németújvár · Németújvár és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. Mátyás magyar király és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
I. Mátyás magyar király és Pécs · Pécs és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
I. Mátyás magyar király és Pétervárad · Pétervárad és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
I. Mátyás magyar király és Reneszánsz · Reneszánsz és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. Mátyás magyar király és Székesfehérvár · Reneszánsz építészet Magyarországon és Székesfehérvár ·
Szent Mihály-templom (Kolozsvár)
A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély legkorábbi csarnoktemploma és második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani nagypiacon áll.
I. Mátyás magyar király és Szent Mihály-templom (Kolozsvár) · Reneszánsz építészet Magyarországon és Szent Mihály-templom (Kolozsvár) ·
Váradi Péter
''Petri de Warda, ecclesiarum Colocensis et Bachiensis canonice unitarum archiepiscopi epistulae cum nonnullis Wladislai II. regis Hungariae literis Petri causa scriptis'' (1776) Bács várának mai romjai, háttérben balról a Szent Pál katolikus templom jobbról a ferencesek temploma Váradi Péter (Adorján) (Várad, ? – 1501), kalocsai érsek, humanista író, elsősorban levelezése miatt tartja számon az irodalomtörténet.
I. Mátyás magyar király és Váradi Péter · Reneszánsz építészet Magyarországon és Váradi Péter ·
Vitéz János
Mátyás király nevelője és Janus Pannonius nagybátyja PPKE Vitéz János Kar előtt Esztergomban (Szentirmai Zoltán alkotása) Széchy Dénes és Vitéz János bíborosok sírköve az esztergomi bazilika altemplomában Zrednai Vitéz János (Zredna, Kőrös megye, ma Horvátország, 1408 körül – Esztergom, 1472. augusztus 9.) bíboros, esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja.
I. Mátyás magyar király és Vitéz János · Reneszánsz építészet Magyarországon és Vitéz János ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Reneszánsz építészet Magyarországon és Zsigmond magyar király ·
15. század
A 15.
15. század és I. Mátyás magyar király · 15. század és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
16. század
A 16.
16. század és I. Mátyás magyar király · 16. század és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és I. Mátyás magyar király · 19. század és Reneszánsz építészet Magyarországon ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és Reneszánsz építészet Magyarországon
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és Reneszánsz építészet Magyarországon
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Reneszánsz építészet Magyarországon
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és Reneszánsz építészet Magyarországon
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Reneszánsz építészet Magyarországon 326. Ami közös bennük 46, a Jaccard index 6.29% = 46 / (405 + 326).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és Reneszánsz építészet Magyarországon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
