Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Pápaság a középkorban
I. Mátyás magyar király és Pápaság a középkorban 23 közös dolog (a Uniópédia): Egyházjog, Ferences rend, Francia Királyság, Humanizmus, Hunyadi János, Husziták, II. Mehmed oszmán szultán, II. Piusz pápa, III. Kallixtusz pápa, IV. Szixtusz pápa, Kereszténység, Lorenzo de’ Medici, Német-római Birodalom, Nepotizmus, Oszmán Birodalom, Pápa (egyházfő), Pápai állam, Reneszánsz, Vatikán, Velencei Köztársaság, Zsigmond magyar király, 14. század, 15. század.
Egyházjog
Áldást osztó Jézus, mozaik, Sant’Apollinare Nuovo-bazilika, Ravenna ''Concordia Discordantium Canonum'', 1140 Az egyházjog (jus ecclesiasticum) a foglalata azoknak a jogszabályoknak, melyek az egyházra mint ilyenre, és az egyesekre mint az egyháznak tagjaira irányadók.
Egyházjog és I. Mátyás magyar király · Egyházjog és Pápaság a középkorban ·
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Ferences rend és I. Mátyás magyar király · Ferences rend és Pápaság a középkorban ·
Francia Királyság
A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.
Francia Királyság és I. Mátyás magyar király · Francia Királyság és Pápaság a középkorban ·
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Humanizmus és I. Mátyás magyar király · Humanizmus és Pápaság a középkorban ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Hunyadi János és I. Mátyás magyar király · Hunyadi János és Pápaság a középkorban ·
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Husziták és I. Mátyás magyar király · Husziták és Pápaság a középkorban ·
II. Mehmed oszmán szultán
II.
I. Mátyás magyar király és II. Mehmed oszmán szultán · II. Mehmed oszmán szultán és Pápaság a középkorban ·
II. Piusz pápa
A II.
I. Mátyás magyar király és II. Piusz pápa · II. Piusz pápa és Pápaság a középkorban ·
III. Kallixtusz pápa
A III.
I. Mátyás magyar király és III. Kallixtusz pápa · III. Kallixtusz pápa és Pápaság a középkorban ·
IV. Szixtusz pápa
IV.
I. Mátyás magyar király és IV. Szixtusz pápa · IV. Szixtusz pápa és Pápaság a középkorban ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
I. Mátyás magyar király és Kereszténység · Kereszténység és Pápaság a középkorban ·
Lorenzo de’ Medici
Lorenzo di Piero de’ Medici, közkeletű nevén Lorenzo il Magnifico – magyarul: „a nagyszerű” vagy „a tündöklő”, (Firenze, 1449. január 1. – Careggi, 1492. április 9.) firenzei államférfi, a művészetek és a tudomány patrónusa, a Medici-család legkiemelkedőbb alakja.
I. Mátyás magyar király és Lorenzo de’ Medici · Lorenzo de’ Medici és Pápaság a középkorban ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
I. Mátyás magyar király és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Pápaság a középkorban ·
Nepotizmus
A nepotizmus a hatalmi pozíciók és a vele járó előnyök (vagyon, befolyás stb.) olyan elosztása, mikor a döntéshozók a rokonaikat, barátaikat részesítik előnyben a szakmai szempontok szerint alkalmasabb, felkészültebb, kompetensebb jelentkezőkkel szemben.
I. Mátyás magyar király és Nepotizmus · Nepotizmus és Pápaság a középkorban ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. Mátyás magyar király és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Pápaság a középkorban ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
I. Mátyás magyar király és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és Pápaság a középkorban ·
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
I. Mátyás magyar király és Pápai állam · Pápai állam és Pápaság a középkorban ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
I. Mátyás magyar király és Reneszánsz · Pápaság a középkorban és Reneszánsz ·
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
I. Mátyás magyar király és Vatikán · Pápaság a középkorban és Vatikán ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
I. Mátyás magyar király és Velencei Köztársaság · Pápaság a középkorban és Velencei Köztársaság ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Pápaság a középkorban és Zsigmond magyar király ·
14. század
A 14.
14. század és I. Mátyás magyar király · 14. század és Pápaság a középkorban ·
15. század
A 15.
15. század és I. Mátyás magyar király · 15. század és Pápaság a középkorban ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és Pápaság a középkorban
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és Pápaság a középkorban
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Pápaság a középkorban
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és Pápaság a középkorban
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Pápaság a középkorban 682. Ami közös bennük 23, a Jaccard index 2.12% = 23 / (405 + 682).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és Pápaság a középkorban. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
