I. Mátyás magyar király és Országgyűlések Tordán

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Mátyás magyar király és Országgyűlések Tordán

I. Mátyás magyar király vs. Országgyűlések Tordán

I. Tordán 1288-ban tartották az első dokumentált országgyűlést.

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és I. Mátyás magyar király · Erdély és Országgyűlések Tordán · Többet látni »

III. Vlad havasalföldi fejedelem

Vlad III Tepes III.

I. Mátyás magyar király és III. Vlad havasalföldi fejedelem · III. Vlad havasalföldi fejedelem és Országgyűlések Tordán · Többet látni »

Kolozsmonostor

A Monostori negyed 1975-ben Monostor negyedi panoráma Az épülő Szent Péter-Pál ortodox templom Kolozsmonostor (románul: Cluj-Mănăștur, németül: Abtsdorf) hajdan önálló falu Kolozsvár mellett, jelenleg Monostori negyed néven Kolozsvár legnagyobb tömbháznegyede.

I. Mátyás magyar király és Kolozsmonostor · Kolozsmonostor és Országgyűlések Tordán · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

I. Mátyás magyar király és Kolozsvár · Kolozsvár és Országgyűlések Tordán · Többet látni »

Lippa

Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.

I. Mátyás magyar király és Lippa · Lippa és Országgyűlések Tordán · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Országgyűlések Tordán · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

I. Mátyás magyar király és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Országgyűlések Tordán · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

I. Mátyás magyar király és Nagyszeben · Nagyszeben és Országgyűlések Tordán · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

I. Mátyás magyar király és Nagyvárad · Nagyvárad és Országgyűlések Tordán · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

I. Mátyás magyar király és Szeged · Országgyűlések Tordán és Szeged · Többet látni »