Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Magyar történelem
I. Mátyás magyar király és Magyar történelem 60 közös dolog (a Uniópédia): Aragóniai Beatrix magyar királyné, Árpád-ház, Bácska, Bécs, Bej, Buda (történelmi település), Budapest, Cseh Királyság, Csehek, Erdély, Erdélyi vajda, Esztergom, Esztergomi érsek, Fekete sereg, Felvidék, Győr, Hunyadi János, Husziták, I. Ferdinánd nápolyi király, I. Lajos magyar király, I. Ulászló magyar király, II. Mehmed oszmán szultán, II. Ulászló magyar király, Kassa, Kenyérmezei csata, Kereszténység, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarország uralkodóinak listája, ..., Mohácsi csata, Morvák, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagyvárad, Nádor, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Podjebrád Katalin magyar királyné, Prága, Reneszánsz, Szász Választófejedelemség, Székesfehérvár, Szűz Mária, Szent Korona, Szerémség, Szilágyi Mihály (kormányzó), Szilágyi Sándor (történész), Temesköz, Temesvár, Thuróczi-krónika, V. László magyar király, Velencei Köztársaság, Zrínyi Miklós (költő), Zsidók, Zsigmond magyar király, 16. század, 19. század. Bővíteni index (30 több) »
Aragóniai Beatrix magyar királyné
Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.
Aragóniai Beatrix magyar királyné és I. Mátyás magyar király · Aragóniai Beatrix magyar királyné és Magyar történelem ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és I. Mátyás magyar király · Árpád-ház és Magyar történelem ·
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Bácska és I. Mátyás magyar király · Bácska és Magyar történelem ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Mátyás magyar király · Bécs és Magyar történelem ·
Bej
Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.
Bej és I. Mátyás magyar király · Bej és Magyar történelem ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és I. Mátyás magyar király · Buda (történelmi település) és Magyar történelem ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és I. Mátyás magyar király · Budapest és Magyar történelem ·
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Cseh Királyság és I. Mátyás magyar király · Cseh Királyság és Magyar történelem ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Csehek és I. Mátyás magyar király · Csehek és Magyar történelem ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. Mátyás magyar király · Erdély és Magyar történelem ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi vajda és I. Mátyás magyar király · Erdélyi vajda és Magyar történelem ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és I. Mátyás magyar király · Esztergom és Magyar történelem ·
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Esztergomi érsek és I. Mátyás magyar király · Esztergomi érsek és Magyar történelem ·
Fekete sereg
A fekete sereg katonája Márkusfalvi Máriássy István II. Ulászlótól kapott címereslevelén A fekete sereg Mátyás király állandó zsoldoshadseregének a király halála után kialakult elnevezése.
Fekete sereg és I. Mátyás magyar király · Fekete sereg és Magyar történelem ·
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Felvidék és I. Mátyás magyar király · Felvidék és Magyar történelem ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és I. Mátyás magyar király · Győr és Magyar történelem ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Hunyadi János és I. Mátyás magyar király · Hunyadi János és Magyar történelem ·
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Husziták és I. Mátyás magyar király · Husziták és Magyar történelem ·
I. Ferdinánd nápolyi király
I.
I. Ferdinánd nápolyi király és I. Mátyás magyar király · I. Ferdinánd nápolyi király és Magyar történelem ·
I. Lajos magyar király
I.
I. Lajos magyar király és I. Mátyás magyar király · I. Lajos magyar király és Magyar történelem ·
I. Ulászló magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és I. Ulászló magyar király · I. Ulászló magyar király és Magyar történelem ·
II. Mehmed oszmán szultán
II.
I. Mátyás magyar király és II. Mehmed oszmán szultán · II. Mehmed oszmán szultán és Magyar történelem ·
II. Ulászló magyar király
II.
I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király · II. Ulászló magyar király és Magyar történelem ·
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
I. Mátyás magyar király és Kassa · Kassa és Magyar történelem ·
Kenyérmezei csata
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.
I. Mátyás magyar király és Kenyérmezei csata · Kenyérmezei csata és Magyar történelem ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
I. Mátyás magyar király és Kereszténység · Kereszténység és Magyar történelem ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. Mátyás magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Magyar történelem ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyar történelem ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
I. Mátyás magyar király és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Magyar történelem ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
I. Mátyás magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Magyar történelem és Magyarország uralkodóinak listája ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata · Magyar történelem és Mohácsi csata ·
Morvák
Morvaország Csehországon belül A morvák (régi magyar nevükön marótok) szláv népcsoport.
I. Mátyás magyar király és Morvák · Magyar történelem és Morvák ·
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
I. Mátyás magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Magyar történelem és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
I. Mátyás magyar király és Nagyvárad · Magyar történelem és Nagyvárad ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
I. Mátyás magyar király és Nádor · Magyar történelem és Nádor ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
I. Mátyás magyar király és Német nyelv · Magyar történelem és Német nyelv ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
I. Mátyás magyar király és Német-római Birodalom · Magyar történelem és Német-római Birodalom ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
I. Mátyás magyar király és Németek · Magyar történelem és Németek ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
I. Mátyás magyar király és Országgyűlés · Magyar történelem és Országgyűlés ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. Mátyás magyar király és Oszmán Birodalom · Magyar történelem és Oszmán Birodalom ·
Podjebrád Katalin magyar királyné
Podjebrád Katalin, születési nevén Kunigunda (Prága, 1449. november 11. – Buda, 1464. március 8.) kunštáti (kunstadti) bárónő, cseh királyi hercegnő, magyar és horvát királyné, Podjebrád György cseh király leánya, Hunyadi Mátyás magyar király első felesége.
I. Mátyás magyar király és Podjebrád Katalin magyar királyné · Magyar történelem és Podjebrád Katalin magyar királyné ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
I. Mátyás magyar király és Prága · Magyar történelem és Prága ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
I. Mátyás magyar király és Reneszánsz · Magyar történelem és Reneszánsz ·
Szász Választófejedelemség
A Szász Választófejedelemség a 14.-19.
I. Mátyás magyar király és Szász Választófejedelemség · Magyar történelem és Szász Választófejedelemség ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
I. Mátyás magyar király és Székesfehérvár · Magyar történelem és Székesfehérvár ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
I. Mátyás magyar király és Szűz Mária · Magyar történelem és Szűz Mária ·
Szent Korona
date.
I. Mátyás magyar király és Szent Korona · Magyar történelem és Szent Korona ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
I. Mátyás magyar király és Szerémség · Magyar történelem és Szerémség ·
Szilágyi Mihály (kormányzó)
Horogszegi Szilágyi Mihály (1400 körül – Isztambul, 1460. december 28.) magyar gróf, hadvezér, torontáli alispán, temesi főispán, macsói bán, erdélyi vajda, a Magyar Királyság kormányzója, az alsó részek főkapitánya, Hunyadi Mátyás nagybátyja.
I. Mátyás magyar király és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Magyar történelem és Szilágyi Mihály (kormányzó) ·
Szilágyi Sándor (történész)
Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.
I. Mátyás magyar király és Szilágyi Sándor (történész) · Magyar történelem és Szilágyi Sándor (történész) ·
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
I. Mátyás magyar király és Temesköz · Magyar történelem és Temesköz ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
I. Mátyás magyar király és Temesvár · Magyar történelem és Temesvár ·
Thuróczi-krónika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Thuróczy-krónika.
I. Mátyás magyar király és Thuróczi-krónika · Magyar történelem és Thuróczi-krónika ·
V. László magyar király
V.
I. Mátyás magyar király és V. László magyar király · Magyar történelem és V. László magyar király ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
I. Mátyás magyar király és Velencei Köztársaság · Magyar történelem és Velencei Köztársaság ·
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
I. Mátyás magyar király és Zrínyi Miklós (költő) · Magyar történelem és Zrínyi Miklós (költő) ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
I. Mátyás magyar király és Zsidók · Magyar történelem és Zsidók ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Magyar történelem és Zsigmond magyar király ·
16. század
A 16.
16. század és I. Mátyás magyar király · 16. század és Magyar történelem ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és I. Mátyás magyar király · 19. század és Magyar történelem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és Magyar történelem
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és Magyar történelem
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Magyar történelem
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és Magyar történelem
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar történelem 701. Ami közös bennük 60, a Jaccard index 5.42% = 60 / (405 + 701).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és Magyar történelem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
