Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és I. Mátyás magyar király
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Mátyás magyar király 44 közös dolog (a Uniópédia): Agyi érkatasztrófa, Augusztus 10., Augusztus 22., Bécs, Bej, Bejler-bej, Brandenburgi Választófejedelemség, Buda (történelmi település), Budapest, Cseh Királyság, Csehek, Erdély, Esztergom, Francia Királyság, Győr, Habsburg-család, Havasalföld, II. Ulászló magyar király, Janicsár, Kereszténység, Királyföld, Lengyelország, Magyar Királyság, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Morvaország, Nagyvárad, Német-római Birodalom, Németek, Olaszország történelme, ..., Oszmán Birodalom, Pápa (egyházfő), Pápai állam, Pécs, Perszonálunió, Rumélia, Szász Választófejedelemség, Székesfehérvár, Szendrő (Szerbia), Szerémség, Végvár, Velencei Köztársaság, Zsigmond magyar király, 15. század. Bővíteni index (14 több) »
Agyi érkatasztrófa
Szentágothai & Réthelyi 1989 Sztrók MRI felvételen CT kép az agy egyik szeletéről, amelyen a jobb agyfélteke ''ischemiás'' károsodása látható (a képen a bal oldalon) Agykamrákra is kiterjedő intracerebrális vérzés CT képe Agyi vénás szinuszok Az akut agyi érkatasztrófa, a köznapi nyelvben gutaütés, szélütés, sztrók az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő.
Agyi érkatasztrófa és Habsburg–török háború (1540–47) · Agyi érkatasztrófa és I. Mátyás magyar király ·
Augusztus 10.
Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.
Augusztus 10. és Habsburg–török háború (1540–47) · Augusztus 10. és I. Mátyás magyar király ·
Augusztus 22.
Névnapok: Menyhért, Mirjam + Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.
Augusztus 22. és Habsburg–török háború (1540–47) · Augusztus 22. és I. Mátyás magyar király ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Habsburg–török háború (1540–47) · Bécs és I. Mátyás magyar király ·
Bej
Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.
Bej és Habsburg–török háború (1540–47) · Bej és I. Mátyás magyar király ·
Bejler-bej
A bejler-bej (helyesebben bejler beji; régiesen beglerbég, jelentése szerint: „a bejek beje”) egyes vezíri rangon álló katonák magas hivatallal járó külön rangja volt az Oszmán Birodalomban.
Bejler-bej és Habsburg–török háború (1540–47) · Bejler-bej és I. Mátyás magyar király ·
Brandenburgi Választófejedelemség
A Brandenburgi Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 1356 és 1806 között állt fenn, (1157 és 1815 között mint Brandenburgi Őrgrófság. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Brandenburgi választófejedelm állt, aki egyúttal az birodalmi főkamarás címet is viselte.
Brandenburgi Választófejedelemség és Habsburg–török háború (1540–47) · Brandenburgi Választófejedelemség és I. Mátyás magyar király ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1540–47) · Buda (történelmi település) és I. Mátyás magyar király ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Habsburg–török háború (1540–47) · Budapest és I. Mátyás magyar király ·
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Cseh Királyság és Habsburg–török háború (1540–47) · Cseh Királyság és I. Mátyás magyar király ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Csehek és Habsburg–török háború (1540–47) · Csehek és I. Mátyás magyar király ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Habsburg–török háború (1540–47) · Erdély és I. Mátyás magyar király ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Habsburg–török háború (1540–47) · Esztergom és I. Mátyás magyar király ·
Francia Királyság
A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.
Francia Királyság és Habsburg–török háború (1540–47) · Francia Királyság és I. Mátyás magyar király ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és Habsburg–török háború (1540–47) · Győr és I. Mátyás magyar király ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Habsburg–török háború (1540–47) és Habsburg-család · Habsburg-család és I. Mátyás magyar király ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Habsburg–török háború (1540–47) és Havasalföld · Havasalföld és I. Mátyás magyar király ·
II. Ulászló magyar király
II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Ulászló magyar király · I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király ·
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Habsburg–török háború (1540–47) és Janicsár · I. Mátyás magyar király és Janicsár ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Habsburg–török háború (1540–47) és Kereszténység · I. Mátyás magyar király és Kereszténység ·
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Habsburg–török háború (1540–47) és Királyföld · I. Mátyás magyar király és Királyföld ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Habsburg–török háború (1540–47) és Lengyelország · I. Mátyás magyar király és Lengyelország ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg–török háború (1540–47) és Magyar Királyság · I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata · I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Habsburg–török háború (1540–47) és Moldva (fejedelemség) · I. Mátyás magyar király és Moldva (fejedelemség) ·
Morvaország
Európai Unióban id.
Habsburg–török háború (1540–47) és Morvaország · I. Mátyás magyar király és Morvaország ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Habsburg–török háború (1540–47) és Nagyvárad · I. Mátyás magyar király és Nagyvárad ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Habsburg–török háború (1540–47) és Német-római Birodalom · I. Mátyás magyar király és Német-római Birodalom ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Habsburg–török háború (1540–47) és Németek · I. Mátyás magyar király és Németek ·
Olaszország történelme
keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.
Habsburg–török háború (1540–47) és Olaszország történelme · I. Mátyás magyar király és Olaszország történelme ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg–török háború (1540–47) és Oszmán Birodalom · I. Mátyás magyar király és Oszmán Birodalom ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pápa (egyházfő) · I. Mátyás magyar király és Pápa (egyházfő) ·
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pápai állam · I. Mátyás magyar király és Pápai állam ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pécs · I. Mátyás magyar király és Pécs ·
Perszonálunió
Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.
Habsburg–török háború (1540–47) és Perszonálunió · I. Mátyás magyar király és Perszonálunió ·
Rumélia
Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.
Habsburg–török háború (1540–47) és Rumélia · I. Mátyás magyar király és Rumélia ·
Szász Választófejedelemség
A Szász Választófejedelemség a 14.-19.
Habsburg–török háború (1540–47) és Szász Választófejedelemség · I. Mátyás magyar király és Szász Választófejedelemség ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Habsburg–török háború (1540–47) és Székesfehérvár · I. Mátyás magyar király és Székesfehérvár ·
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Habsburg–török háború (1540–47) és Szendrő (Szerbia) · I. Mátyás magyar király és Szendrő (Szerbia) ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Habsburg–török háború (1540–47) és Szerémség · I. Mátyás magyar király és Szerémség ·
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Habsburg–török háború (1540–47) és Végvár · I. Mátyás magyar király és Végvár ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Habsburg–török háború (1540–47) és Velencei Köztársaság · I. Mátyás magyar király és Velencei Köztársaság ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Habsburg–török háború (1540–47) és Zsigmond magyar király · I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király ·
15. század
A 15.
15. század és Habsburg–török háború (1540–47) · 15. század és I. Mátyás magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–török háború (1540–47) és I. Mátyás magyar király
- Mi van a közös Habsburg–török háború (1540–47) és I. Mátyás magyar király
- Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és I. Mátyás magyar király
Összehasonlítását Habsburg–török háború (1540–47) és I. Mátyás magyar király
Habsburg–török háború (1540–47) 204 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Mátyás magyar király 405. Ami közös bennük 44, a Jaccard index 7.22% = 44 / (204 + 405).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1540–47) és I. Mátyás magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
