Kommunikáció

391 kapcsolatok: Abrudbánya, Agmánd nemzetség, Ajtony vezér, Alsó-Fehér vármegye, Andreanum, Anonymus, Apafi család, Aranyos, Aranyosbánya, Aranyosszék, Asszonynépe, Atzél család, Augsburgi csata, Ákos Ernye, Ákos nemzetség, Álmos vezér, Árpád-ház, Óradna, Balk moldvai fejedelem, Barót, Barcaság, Barcsay család, Bálványos, Bálványos vára, Bálványosváralja, Bánffy család, Báránykút, Báró, Bölény, Bebek család, Becsegergely nemzetség, Belényesszentmiklós, Belső-Szolnok vármegye, Besenyők, Beszterce (település), Beszterce-Naszód vármegye, Bethlen család, Bihar (település), Bizánci Birodalom, Bodonkút, Bogát (hadvezér), Bogátpuszta, Bolgárcserged, Bolgárszeg, Bonchida, Borgói-hágó, Borosbenedek, Boroskrakkó, Borsa nemzetség, Budai Nagy Antal, ..., Budatelke, Céh, Comes Saxonum, Csanád (nemzetségős), Csáky Miklós (erdélyi vajda), Császár (rang), Cserhalmi csata, Csernáton, Csicsóújfalu, Csicsógyörgyfalva, Csomafája, Csongva, Déli-Kárpátok, Dés, Désakna, Déva, Dézna, Dózsa György, Dózsa György-féle parasztfelkelés, Dengelegi Pongrác János, Doboka (ispán), Doboka vármegye, Doborka, Drassó, Drágffy család, Dukátus, Enklávé és exklávé, Erdély, Erdély történelme, Erdély története, Erdély története a magyar honfoglalásig, Erdélyi parasztfelkelés, Erdélyi szász univerzitás, Erdélyi szászok, Erdélyi települések német elnevezése, Erdélyi vajda, Erdélyi-medence, Eresztevény, Esperes, Falicsi magyar fejedelem, Familiaritás, Fehér vármegye, Felmér, Flandria, Friesach, Fugad, Géza magyar fejedelem, Gógánváralja, Görgényszentimre, Geréb (tisztség), Gertrúd magyar királyné, Gyalu (Románia), Gyula (Magyarország), Gyula (méltóság), Gyulafehérvár, Gyulafehérvári érseki székesegyház, Gyulafehérvári főegyházmegye, Gyulatelke, Hadművészet, Halmágy, Halmos, Harka (méltóság), Havasalföld, Háporton, Háromszék, Hátszeg, Hermann nemzetség, Hermelin, Heves és Külső-Szolnok vármegye, Hierotheosz, Homoród (Brassó megye), Honfoglalás, Hun–magyar rokonság, Hunok, Hunyad megye, Hunyad vármegye, Hunyadi János, Husziták, I. András magyar király, I. Berengár itáliai király, I. Bogdán moldvai fejedelem, I. Boleszláv lengyel király, I. Géza magyar király, I. Ióannész bizánci császár, I. István magyar király, I. János magyar király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Mircea havasalföldi fejedelem, I. Ottó német-római császár, I. Simeon bolgár cár, I. Ulászló magyar király, II. András magyar király, II. Béla magyar király, II. Géza magyar király, II. Niképhorosz bizánci császár, III. András magyar király, III. Béla magyar király, Illyéd, Isztambul, IV. Béla magyar király, IV. László magyar király, IX. Kónsztantinosz bizánci császár, Jászok, Jobbágy, Kacsics nemzetség, Kapjon, Kaplony, Karintia, Karoling-ház, Kavarok, Kán László, Kán nemzetség, Képes krónika, Kézdialmás, Kézdiszék, Kézdivásárhely, Kóbor, Kökényes-Radnót nemzetség, Köpec, Köpeczi Béla, Körösök, Kövesd (település), Küküllő, Küküllő vármegye, Küküllőfajsz, Küküllővár, Kőhalomszék, Kővár vára, Kővárvidék, Kecsed, Kecskekő (vár), Keleti-Kárpátok, Kelnek, Kemény család, Kenéz (tisztség), Kendi család, Kentelke, Kenyérmezei csata, Keresztes háborúk, Kerlés, Kide, Kijevi Rusz, Király-erdő, Király-hágó, Királyföld, Kis-Küküllő, Kis-Szamos, Kisakna, Kiss Gábor (régész), Kizsákmányolás, Kolozs (település), Kolozs vármegye, Kolozsgyula, Kolozsmonostor, Kolozsvár, Konstantinápolyi ortodox egyház, Koppánd, Koppány vezér, Krassó-Szörény vármegye, Kraszna vármegye, Kunok, Kunország, Lackfi család, Lándor, Lápos (folyó), Lápos-hegység, Lépes György (püspök), Léta vára, Lövér, Litvánok, Liudprand, Magyaró, Magyarbénye, Magyardécse, Magyarigen, Magyarlapád, Magyarmacskás, Magyarszarvaskend, Makkai László (történész), Malomfalva, Maros, Marosbogát, Marosdécse, Marosgombás, Maroskarna, Maroskoppánd, Maylád család, Máramaros, Mócsy András, Medgyes, Menyét, Merseburgi Thietmar, Meszesi kapu, Mezőerked, Mezőkecsed, Mezőkeszü, Mezőség, Miháld, Miklósvár, Miriszló, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Monoszlói Csupor Miklós, Mosel, Nagy egyházszakadás, Nagy-Küküllő (folyó), Nagy-Szamos, Nagyesküllő, Nagysink, Nagyszeben, Nagytalmács, Nagyvárad, Nazális hang, Nándor, Néma (Románia), Német Lovagrend, Nemesség, Nyírbogát, Nyírség, Obolus, Ojtozi-szoros, Oláhpéntek, Oláhtordos, Olt, Oltbogát, Oltszakadát, Orbaiszék, Oroszcsűr, Pankota, Partium, Péter magyar király, Pergamen, Posztó, Prokuj gyula, Querfurti Brúnó, Rabszolgaság, Rajna, Réten, Réty, Rogerius mester, Románok, Romosz, Sajó (folyó, Románia), Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Salamon magyar király, Salgó, Sarolt fejedelemasszony, Sámuel magyar király, Sárkány (település), Sáros (település), Sólyomkővár, Sebes (Brassó megye), Sebes-Körös, Sebesvár, Sepsiszék, Sepsiszentgyörgy, Stiborici Stibor, Szalacs, Szalók nemzetség, Szamos, Szamosjenő, Szatmár vármegye, Szász Zoltán (történész), Szászcsór, Szászkézd, Szászok, Szászorbó, Szászpéntek, Szászsáros, Szászsebes, Szásztörpény, Szászváros, Szászvárosszék, Szászvessződ, Szászzsombor, Szávaszentdemeter, Szécsényi Tamás, Szék (település), Szék (terület), Székelyderzs, Székelyek, Székelyföld, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szörényi bánság, Szekerestörpény, Szentgyörgyi János, Szepes vármegye, Szerdahely (Románia), Szilágy vármegye, Szilágyi Mihály (kormányzó), Szolnok, Taksony magyar fejedelem, Tarkacsu, Tatárjárás, Tatárok, Tétény vezér, Tótvárad, Törökök, Törcsvár, Termecsü, Tinód, Tomaj nemzetség, Torda, Torda vármegye, Torockó, Transzhumáló pásztorkodás, Turnu Măgurele, Uzdiszentgyörgy, Uzdiszentpéter, V. István magyar király, Vadverem, Vajdahunyad, Vajdahunyadi vár, Valkó, Vallonok, Várbirtok, Várfalva, Várjobbágy, Vármegye, Várnai csata, Vöröstoronyi-szoros, Vidin, VII. Kónsztantinosz bizánci császár, Világos, Wass család, Zalatna, Zaránd vármegye, Zemplén vármegye, Zichy család, Zsidóvár, Zsigmond magyar király, Zsombor nemzetség, 1111, 13. század, 1366, 1526. Bővíteni index (341 több) » « Shrink index

Abrudbánya

Abrudbánya (románul Abrud, németül Gross-Schlatten vagy Altenburg, római neve Abrutus, majd Auraria Maior, szászul Grissa) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Abrudbánya · Többet látni »

Agmánd nemzetség

Az Agmánd nemzetség (Ogmand) a Zsombor nemzetséggel együtt családi hagyomány alapján ősfoglalóknak tartotta magát Erdélyben, a Kis-Szamos völgyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Agmánd nemzetség · Többet látni »

Ajtony vezér

Ajtony vezér (? – 1028?)Az Ajtony elleni hadjárat időpontja, amelynek során életét vesztette, vitatott.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Ajtony vezér · Többet látni »

Alsó-Fehér vármegye

Mátyás király halálakor 260px Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Alsó-Fehér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Alsó-Fehér vármegye (Albensis Inferior, Albensis Transylvanensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Alsó-Fehér vármegye · Többet látni »

Andreanum

A Károly Róbert-féle megerősítés Andreanum a neve annak a kiváltságlevélnek, amelyet II. András király 1224-ben adott a Szászváros és Barót közötti területen lakó erdélyi szászoknak, akik addig különböző ispánok fennhatósága alá tartoztak.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Andreanum · Többet látni »

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Anonymus · Többet látni »

Apafi család

Az Apafiak címere Az Apafi család nevezetes erdélyi család.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Apafi család · Többet látni »

Aranyos

Aranyos (latinul Aureus) folyó Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Aranyos · Többet látni »

Aranyosbánya

Veres Ferenc felvétele) Aranyosbánya, 1911-ig Offenbánya (régen Baia, Ofenbaia) város a romániai Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Aranyosbánya · Többet látni »

Aranyosszék

az első katonai felmérés térképének részletén Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Aranyosszék · Többet látni »

Asszonynépe

Asszonynépe (románul Asinip, németül Frauenvolk) település Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Asszonynépe · Többet látni »

Atzél család

A borosjenői nemes és báró Atzél család egy újabb kori magyar nemesi család.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Atzél család · Többet látni »

Augsburgi csata

#ÁTIRÁNYÍTÁS Augsburgi csata (egyértelműsítő lap).

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Augsburgi csata · Többet látni »

Ákos Ernye

IV. Béla 1250 júliusában Ernye főlovászmester számára kiállított oklevelében ez áll: ''„a saját menekülésére szánt lovat személyünk megmentése érdekében átadta nekünk”'' (illusztráció, ''Képes krónika'' 125. oldal) Ákos Ernye vagy Erne (? – 1275. január után) országbíró háromszor is (1267. január–1270. május; 1274. június; 1274. szeptember–1275. január), ezenkívül még több tisztséget is betöltött élete során.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Ákos Ernye · Többet látni »

Ákos nemzetség

Az Ákos nemzetség középkori címere Az Ákos nemzetség monostorának temploma, utóbb református templomhttp://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/akos1.htm Ákos, egykori bencés (?) apátsági templom.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Ákos nemzetség · Többet látni »

Álmos vezér

Álmos és a másik hat vezér, a Képes krónika illusztrációja Álmos nagyfejedelem egy későkori ábrázoláson Álmos vezér (819 – 895) a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád nagyfejedelem apja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Álmos vezér · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Árpád-ház · Többet látni »

Óradna

A főtér – jobbról balra a volt főszolgabírói hivatal, a Florian Porcius nyolc osztályos iskola (volt állami elemi népiskola), bal szélen a római katolikus templom A görög katolikus templom Sírok a zsidó temetőben Óradna környéke 1769–1773 között Óradna (Radna, románul Rodna, Rodna Veche, régen Rogna és Rocna is, németül Altrodenau, Roden vagy Rodenau, szászul Rodne vagy Rudne) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Óradna · Többet látni »

Balk moldvai fejedelem

Balk vagy Bélteki Balk (? – 1402 k.) 1359-ben uralkodott Moldva területén Sas (Bélteki Szász) gyermekeként, Dragoș (Bélteki Drágfi) unokájaként.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Balk moldvai fejedelem · Többet látni »

Barót

Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Barót · Többet látni »

Barcaság

A Barcaság térképe (1959) ro Barcaság (régen: Borzaföld, Borzaság, németül Burzenland) egy földrajzi-kulturális terület Erdély délkeleti részén, Romániában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Barcaság · Többet látni »

Barcsay család

A nagybarcsai nemes és báró Barcsay család Erdély egyik legrégebbi családja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Barcsay család · Többet látni »

Bálványos

Bálványos község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bálványos · Többet látni »

Bálványos vára

Bálványos várának romjai Bálványosváralja falu (románul Unguraș, németül Schlosswall) melletti magaslaton találhatók, a mai Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bálványos vára · Többet látni »

Bálványosváralja

Bálványosváralja (románul Unguraș, németül Schlosswall) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bálványosváralja · Többet látni »

Bánffy család

Magyarország történelmében Bánffy néven hat különböző család szerepel.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bánffy család · Többet látni »

Báránykút

Báránykút (vagy Brigittenau, helyi nyelvjárásban Bekuoten) falu Romániában, Brassó megye északnyugati határán.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Báránykút · Többet látni »

Báró

A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Báró · Többet látni »

Bölény

A bölény (Bison) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bölény · Többet látni »

Bebek család

Az Ákos nemzetség középkori címere Bebek-címer Pelsőci Bebek-címer A Bebek család az Ákos nemzetségből származó, történelmi család volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bebek család · Többet látni »

Becsegergely nemzetség

(Bechagergorium, Bechegregor, Beche et Gregorii, Bechegerger) Becsegergely nemzetség hazánk legnevezetesebb nemzetségeinek egyike.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Becsegergely nemzetség · Többet látni »

Belényesszentmiklós

Belényesszentmiklós település Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Belényesszentmiklós · Többet látni »

Belső-Szolnok vármegye

Belső-Szolnok vármegye (latinul Comitatus Szolnok Interior, németül Innere Szolnoker Gespanschaft, románul: Comitatul Solnocul Interior) Magyarország egyik történelmi vármegyéje volt Erdélyben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Belső-Szolnok vármegye · Többet látni »

Besenyők

A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Besenyők · Többet látni »

Beszterce (település)

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Beszterce (település) · Többet látni »

Beszterce-Naszód vármegye

Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen, latinul: Comitatus Bistriciensis et Nasodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Beszterce-Naszód vármegye · Többet látni »

Bethlen család

A 12. században élt Lőrinc fia Betlen, a Bethlenek és az Apafiak közös őse.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bethlen család · Többet látni »

Bihar (település)

Bihar (románul Biharia) községközpont Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bihar (település) · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bodonkút

Bodonkút, 1891-ig Burjánosoláhbuda (Burjánosbuda, románul Vechea, korábban Budaveche, németül Budendorf) falu Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bodonkút · Többet látni »

Bogát (hadvezér)

Bogát 10. századi magyar hadvezér volt, Liudprand szerint a 921–922-es itáliai hadjárat egyik vezetője Busak néven, Makkai László szerint ezután ő lett az első erdélyi gyula.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bogát (hadvezér) · Többet látni »

Bogátpuszta

Bogátpuszta (románul Bogata) település Romániába, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bogátpuszta · Többet látni »

Bolgárcserged

Kiscserged környéke 1769-1773 között Bolgárcserged, 1911-ig Kiscserged (románul Cergău Mic, népiesen Cergău Șcheiesc, németül Kleinschergied, szászul Schergit) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bolgárcserged · Többet látni »

Bolgárszeg

Bolgárszeg (vagy Șcheii Brașovului, vagy Wallachische Vorstadt, szászul Belgerei) Brassó városrésze.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bolgárszeg · Többet látni »

Bonchida

Bonchida (románul Bonțida, németül Bonisbruck) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bonchida · Többet látni »

Borgói-hágó

A Borgói-hágó (időnként, helyenként „Radnai-hágó”; románul Pasul Tihuța) a Borgói-hegység keleti részében található 1201 m-es tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Borgói-hágó · Többet látni »

Borosbenedek

Borosbenedek, 1911-ig Benedek (vagy Benedic) falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Borosbenedek · Többet látni »

Boroskrakkó

250px 250px Boroskrakkó, 1911-ig Krakkó település Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Boroskrakkó · Többet látni »

Borsa nemzetség

A Borsa vagy Barsa, Borsay nemzetség ősi fészke a Sebes-Körös és Berettyó vidéke volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Borsa nemzetség · Többet látni »

Budai Nagy Antal

Budai Nagy Antal (? – 1437. december 10-14. k. Kolozsvár) erdélyi kisnemes, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Budai Nagy Antal · Többet látni »

Budatelke

Budatelke egy 1700-as évkből való térképen Budatelke (románul Budești) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Budatelke · Többet látni »

Céh

Frans Floris: Céhlegény (1563–1566 táján) A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig (Magyarországon 1872-ig) éltek.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Céh · Többet látni »

Comes Saxonum

A comes Saxonum, vagyis szászok ispánja illetve szászok grófja (rövidebben szászgróf) az erdélyi szász univerzitás elnöke volt, egyúttal nagyszebeni királybíró.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Comes Saxonum · Többet látni »

Csanád (nemzetségős)

Csanád, Doboka ispán fia, Ajtony vezér katonai vazallusa volt, majd legyőzésével vált híressé 1028-ban.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csanád (nemzetségős) · Többet látni »

Csáky Miklós (erdélyi vajda)

Körösszegi Csáky Miklós (? – Kőrös, 1426) főúr, erdélyi vajda, számos vármegye főispánja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csáky Miklós (erdélyi vajda) · Többet látni »

Császár (rang)

A császár a legmagasabb világi uralkodói cím, magyar elnevezése Julius Caesar nevéből ered.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Császár (rang) · Többet látni »

Cserhalmi csata

László herceg a cserhalmi ütközetben A cserhalmi csatában az Ozul vagy Oslu vezetése alatt betörő besenyőkkel Salamon király ütközött meg 1068-ban Kerlés mellett, az egykori Belső-Szolnok vármegye területén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Cserhalmi csata · Többet látni »

Csernáton

Csernáton (románul Cernat) falu Romániában, Kovászna megyében, Csernáton község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csernáton · Többet látni »

Csicsóújfalu

Csicsóújfalu környéke 1769-1773 között Csicsóújfalu (vagy Corabia, német Neudorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csicsóújfalu · Többet látni »

Csicsógyörgyfalva

Csicsógyörgyfalva környéke 1769–1773 között Csicsógyörgyfalva (románul Ciceu-Giurgești, németül Gergesdorf) falu Romániában Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csicsógyörgyfalva · Többet látni »

Csomafája

Csomafája falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csomafája · Többet látni »

Csongva

Csongva település Romániában, Fehér megye északi részén, Marosújvárhoz közel.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csongva · Többet látni »

Déli-Kárpátok

A Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Déli-Kárpátok · Többet látni »

Dés

Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dés · Többet látni »

Désakna

Désakna falu Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Désakna · Többet látni »

Déva

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Déva · Többet látni »

Dézna

Dézna (románul Dezna) falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dézna · Többet látni »

Dózsa György

Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dózsa György · Többet látni »

Dózsa György-féle parasztfelkelés

A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dózsa György-féle parasztfelkelés · Többet látni »

Dengelegi Pongrác János

Dengelegi Pongrác János pecsétje Dengelegi Pongrác János (1436 előtt – 1476. december 28.) erdélyi vajda 1462–1465, 1468–1472, illetve 1475–1476 között, Hunyadi Mátyás idején.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dengelegi Pongrác János · Többet látni »

Doboka (ispán)

Doboka ispán Anonymus gesztája szerint Csanád vezér apja, aki ismeretlen fokú rokonságban állt Szent István királlyal.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Doboka (ispán) · Többet látni »

Doboka vármegye

Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Doboka vármegye · Többet látni »

Doborka

Az erődtemplom Doborka (szászul Dobrenk) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Doborka · Többet látni »

Drassó

Drassó (románul Drașov) falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Drassó · Többet látni »

Drágffy család

''I. Drágos, Moldva fejedelme'', egy 19. századbeli festményen bélyeg bélyeg A bélteki Drágffy-család Oláhországból származik, ahol tekintélyes bojárok voltak.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Drágffy család · Többet látni »

Dukátus

A dukátus (a latin dux „herceg, vezér” szóból képzett ducatus, „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból) Magyarországon a trónörökös kormányzása alatt álló terület a honfoglalástól körülbelül 1110-ig.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dukátus · Többet látni »

Enklávé és exklávé

C enklávéja A-nak és exklávéja B-nek. C exklávéja B-nek, de nem enklávéja A-nak. Az enklávé és az exklávé a politikai földrajzban használatos, alapvetően geometriai természetű fogalmak.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Enklávé és exklávé · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély · Többet látni »

Erdély történelme

Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély történelme · Többet látni »

Erdély története

Az Erdély története című három kötetes mű az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg 1986-ban összesen 1945 oldalon.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története · Többet látni »

Erdély története a magyar honfoglalásig

A magyarság számára oly fontos Erdély történelme a honfoglalás előtt is rendkívül mozgalmas volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története a magyar honfoglalásig · Többet látni »

Erdélyi parasztfelkelés

Az erdélyi parasztfelkelés, korábbi formában erdélyi parasztháború, a románoknál răscoala de la Bobâlna (bábolnai felkelés) 1437 kora nyarán kiütött nagyszabású megmozdulás az erdélyi parasztság részéről, melyhez a helyi románság is csatlakozott.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi parasztfelkelés · Többet látni »

Erdélyi szász univerzitás

Az erdélyi szász univerzitás vagy szász universitas vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi szász univerzitás · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi szászok · Többet látni »

Erdélyi települések német elnevezése

Az alábbi lista azokat az erdélyi településeket tartalmazza, amelyeknek a Szabó M. Attila-féle háromnyelvű helységnévtár szerint létezik német elnevezése.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi települések német elnevezése · Többet látni »

Erdélyi vajda

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi vajda · Többet látni »

Erdélyi-medence

Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi-medence · Többet látni »

Eresztevény

200px Eresztevény (románul Eresteghin) falu Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Eresztevény · Többet látni »

Esperes

Az esperes papi, lelkészi tisztség a keresztény egyházszervezetben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Esperes · Többet látni »

Falicsi magyar fejedelem

Falicsi vagy Fajsz (10. század eleje – 955. augusztus 10.) magyar nagyfejedelem, Árpád fejedelem unokája.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Falicsi magyar fejedelem · Többet látni »

Familiaritás

A familiaritás a hűbéri függés magyarországi változataként a 13.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Familiaritás · Többet látni »

Fehér vármegye

Mátyás király halálakor 260px Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Fehér vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Gyula–Fehérvár központtal.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Fehér vármegye · Többet látni »

Felmér

Felmér (románul Felmer, németül Felmern, szászul Fälmern) falu Romániában, Brassó megye északnyugati részén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Felmér · Többet látni »

Flandria

A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója 274x274px Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Flandria · Többet látni »

Friesach

Friesach osztrák város Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Friesach · Többet látni »

Fugad

Fugad falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Fugad · Többet látni »

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Géza magyar fejedelem · Többet látni »

Gógánváralja

Gógánváralja (románul Gogan Varolea) egykor önálló település Erdélyben, Maros megyében, jelenleg Gógán településrésze.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gógánváralja · Többet látni »

Görgényszentimre

Görgényszentimre (vagy Sankt-Emrich) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Görgényszentimre · Többet látni »

Geréb (tisztség)

A geréb tisztség, német nyelven Gräve (Graf.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Geréb (tisztség) · Többet látni »

Gertrúd magyar királyné

Meráni Gertrúd (vagy Merániai Gertrudis,; Andechs, 1185. szeptember 24. – Pilis hegység, 1213. szeptember 28., vagy szeptember 8.) az Andechs-házból származó meráni hercegnő, IV. Bertold és Rochlitzi Ágnes hatodik gyermeke, II. András magyar királlyal kötött házassága révén a középkori Magyarország királynéja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gertrúd magyar királyné · Többet látni »

Gyalu (Románia)

200px 200px Gyalu (románul Gilău, németül Julmarkt) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyalu (Románia) · Többet látni »

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyula (Magyarország) · Többet látni »

Gyula (méltóság)

Képes krónikában (1358) A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyula (méltóság) · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyulafehérvár · Többet látni »

Gyulafehérvári érseki székesegyház

A Szent Mihály székesegyház Gyulafehérváron A Gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyulafehérvári érseki székesegyház · Többet látni »

Gyulafehérvári főegyházmegye

A Gyulafehérvári főegyházmegye a történelmi Erdély területét magába foglaló római katolikus részegyház Romániában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyulafehérvári főegyházmegye · Többet látni »

Gyulatelke

Gyulatelke település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyulatelke · Többet látni »

Hadművészet

A hadművészet, egyes forrásokban hadvezetés, a fegyveres küzdelem előkészítésének, megvívásának és mindenoldalú biztosításának elmélete és gyakorlata, a hadtudomány legfőbb kutatási területe.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hadművészet · Többet látni »

Halmágy

Halmágy (románul Hălmeag, németül Halmagen, szászul Halmajen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 18 km-re kelet-északkeletre, az Olt jobb partján.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Halmágy · Többet látni »

Halmos

Halmos (szlovákul Jablonec, korábban Halmeš, németül Halmesch) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Halmos · Többet látni »

Harka (méltóság)

A harka vagy horka, esetleg karha – Bíborbanszületett Konstantinnál karkhasz (καρχας) – az államalapítás előtt a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt a nagyfejedelem és a gyula után.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Harka (méltóság) · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Havasalföld · Többet látni »

Háporton

Háporton (románul Hopârta, németül Meeport) település Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Háporton · Többet látni »

Háromszék

Háromszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Háromszék · Többet látni »

Hátszeg

right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hátszeg · Többet látni »

Hermann nemzetség

A Hermann nemzetség címere A Hermann (Hermán, Hermány, Hermani) nemzetség évszázadokon át vezérlő férfiakat, harcosokat, egyházi személyeket adott Magyarországnak.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hermann nemzetség · Többet látni »

Hermelin

Hermelin augusztusban, Himalája, India A hermelin (Mustela erminea) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hermelin · Többet látni »

Heves és Külső-Szolnok vármegye

Heves és Külső-Szolnok vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Heves és Külső-Szolnok vármegye · Többet látni »

Hierotheosz

Hierotheosz (görög Ἱερόθεος) ortodox szerzetes.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hierotheosz · Többet látni »

Homoród (Brassó megye)

Homoród (románul Homorod, németül Hamruden vagy Homoroden, szászul Hamruden) község Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Homoród (Brassó megye) · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Honfoglalás · Többet látni »

Hun–magyar rokonság

A hun–magyar rokonság kérdése számos szempontból értelmezhető.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hun–magyar rokonság · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hunok · Többet látni »

Hunyad megye

Hunyad megye Románia nyugati részén helyezkedik el, Erdélyben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hunyad megye · Többet látni »

Hunyad vármegye

Hunyad vármegye határainak kiterjesztése 1876-ban Hunyad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hunyad vármegye · Többet látni »

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hunyadi János · Többet látni »

Husziták

Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Husziták · Többet látni »

I. András magyar király

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. András magyar király · Többet látni »

I. Berengár itáliai király

Friuli Berengár Friuli őrgrófja 874-től legalább 890-ig, de nem tovább 896-nál, itáliai király (mint I. Berengár) 887-től haláláig, 915-től haláláig római császár.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Berengár itáliai király · Többet látni »

I. Bogdán moldvai fejedelem

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Bogdán moldvai fejedelem · Többet látni »

I. Boleszláv lengyel király

I. Boleszláv, ismertebb nevén Bátor Boleszláv vagy Nagy Boleszláv, régiesen Boleszló (967 – 1025. június 17.) lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott. Országának fennhatóságát kiterjesztette Pomeránia, Lausitz (Luzsica, Lusatia) és egy ideig a cseh fejedelemség területére. Lengyelországot Európa egyik fontos országává tette, létrehozta a német irányítástól független lengyel egyházat.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Boleszláv lengyel király · Többet látni »

I. Géza magyar király

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Géza magyar király · Többet látni »

I. Ióannész bizánci császár

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Ióannész bizánci császár · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. István magyar király · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. János magyar király · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Károly magyar király · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Lajos magyar király · Többet látni »

I. László magyar király

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. László magyar király · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

I. Mircea havasalföldi fejedelem

Havasalföld térképe (1406) I. Mircea vagy más néven Öreg Mircea (fonetikusan), (1358 – 1418. január 31.Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály,, 135. oldal) havasalföldi fejedelem 1386.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mircea havasalföldi fejedelem · Többet látni »

I. Ottó német-római császár

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Ottó német-római császár · Többet látni »

I. Simeon bolgár cár

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Simeon bolgár cár · Többet látni »

I. Ulászló magyar király

I.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Ulászló magyar király · Többet látni »

II. András magyar király

Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és II. András magyar király · Többet látni »

II. Béla magyar király

II.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és II. Béla magyar király · Többet látni »

II. Géza magyar király

II.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és II. Géza magyar király · Többet látni »

II. Niképhorosz bizánci császár

II.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és II. Niképhorosz bizánci császár · Többet látni »

III. András magyar király

III.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és III. András magyar király · Többet látni »

III. Béla magyar király

III.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és III. Béla magyar király · Többet látni »

Illyéd

Illyéd (1899-ig Illadia, románul Ilidia) falu Romániában Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Illyéd · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Isztambul · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és IV. Béla magyar király · Többet látni »

IV. László magyar király

IV.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és IV. László magyar király · Többet látni »

IX. Kónsztantinosz bizánci császár

Az úgynevezett Monomakhosz-korona a budapesti Nemzeti Múzeumban, valószínűleg női fejék IX.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és IX. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

Jászok

A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Jászok · Többet látni »

Jobbágy

II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Jobbágy · Többet látni »

Kacsics nemzetség

A Kacsics nemzetség ősi horvát nemzetség, az egyik legbefolyásosabb horvát nemesi család volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kacsics nemzetség · Többet látni »

Kapjon

A kastély 1900 körül Kapjon (Kaplyon) falu Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kapjon · Többet látni »

Kaplony

Kaplony (románul Căpleni, németül Kaplau) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kaplony · Többet látni »

Karintia

Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Karintia · Többet látni »

Karoling-ház

A Karoling dinasztia irányította a Frank Birodalmat és utódállamait a 8.-tól a 10. századig, miután 751-ben megdöntötték a Merovingok uralmát.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Karoling-ház · Többet látni »

Kavarok

alsószentmihályfalvai kazáriai rovásírással készült felirat A kavarok (középgörög καβαροι, hibás olvasata kabarok) a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kavarok · Többet látni »

Kán László

Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Kán nembeli III.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kán László · Többet látni »

Kán nemzetség

A Kán nemzetség az Árpád-kori magyar nemzetségek egyike, melyről jelentőségéhez mérten a forrásokban, oklevelekben nagyon kevés adat maradt csak ránk.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kán nemzetség · Többet látni »

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Képes krónika · Többet látni »

Kézdialmás

Kézdialmás (románul Mereni) falu Romániában, Kovászna megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kézdialmás · Többet látni »

Kézdiszék

Kézdiszék a hét ősi székely szék egyike volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kézdiszék · Többet látni »

Kézdivásárhely

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében, az egykori Kézdiszék központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kézdivásárhely · Többet látni »

Kóbor

Kóbor (szász nyelven: Kivern) falu Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kóbor · Többet látni »

Kökényes-Radnót nemzetség

A Kökényes-Radnót (Kukenus-Rennolth, Kukenus-Renold, Kukenes-Rodnold) nemzetség ősi birtokai a Nógrád vármegye délkeleti sarkában fekvő Nagy-Kökényes és a tőle északra eső Palotás falu lehetett, amelyet 1260-ban Mikod-Hatvana és Kökényes-Hatvana néven említettek az oklevelek, így a Kökényes-Radnót nem két régi tagjának nevét tartotta fenn.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kökényes-Radnót nemzetség · Többet látni »

Köpec

Köpec (románul Căpeni) falu Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Köpec · Többet látni »

Köpeczi Béla

Köpeczi Béla és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Köpeczi Béla · Többet látni »

Körösök

Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Körösök · Többet látni »

Kövesd (település)

Kövesd (Cuieșd), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kövesd (település) · Többet látni »

Küküllő

Küküllő folyó Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Küküllő · Többet látni »

Küküllő vármegye

Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképművének részletén Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Küküllő Székelykeresztúrnál Küküllő vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Küküllővár központtal.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Küküllő vármegye · Többet látni »

Küküllőfajsz

Küküllőfajsz, 1910-ig Fajsz (szászul Faiss) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Küküllőfajsz · Többet látni »

Küküllővár

Küküllővár környéke 1769–1773 között Küküllővár (románul Cetatea de Baltă, németül Kokelburg, szászul Kakelbrich) falu Romániában Fehér megyében, Küküllővár község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Küküllővár · Többet látni »

Kőhalomszék

Kőhalomszék (másként Kőhalom szék, Kőhalom-szék vagy Kosd szék, németül Stuhl Reps, erdélyi szász nyelven Stuhl Räppes) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike volt a 14. századtól 1876-ig.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kőhalomszék · Többet látni »

Kővár vára

Kővár egy régi metszeten, a Lápos folyóval Kővár vára, mely egykor a róla elnevezett Kővárvidék központja is volt, az erdélyi Berkeszpataka község területén található.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kővár vára · Többet látni »

Kővárvidék

az első katonai felmérésen A kovási fatemplom Teleki-kastély kertjében Csernefalva Groppa A nyárfási fatemplom Drágavilma Kővárvidék (Kővár vidéke, Kővár-vidék, vagy) a vármegyerendszertől különálló közigazgatási egység volt a történeti Partiumban.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kővárvidék · Többet látni »

Kecsed

Kecsed (románul Aluniș, németül Pergelinsdorf) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kecsed · Többet látni »

Kecskekő (vár)

Kecskekő egy egykori vár Romániában, a jelenlegi Fehér megye területén, melynek ma már csak romjai láthatóak.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kecskekő (vár) · Többet látni »

Keleti-Kárpátok

A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Keleti-Kárpátok · Többet látni »

Kelnek

Kelnek (románul Câlnic, németül Kelling, szászul Kellenk) falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kelnek · Többet látni »

Kemény család

A magyargyerőmonostori báró és gróf Kemény család Erdély egyik legrégebbi nemesi családjainak egyike.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kemény család · Többet látni »

Kenéz (tisztség)

A kenéz a betelepítést irányító román közösségi vezető volt a középkori Magyarországon, aki arra kapott jogot, hogy a neki kiutalt királyi földre – mely általában egy-két patakvölgy volt – vlachokat vagy vlach jogon telepeseket telepítsen.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kenéz (tisztség) · Többet látni »

Kendi család

A 16.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kendi család · Többet látni »

Kentelke

Kentelke (románul Chintelnic, németül Kinteln) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kentelke · Többet látni »

Kenyérmezei csata

A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kenyérmezei csata · Többet látni »

Keresztes háborúk

A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Keresztes háborúk · Többet látni »

Kerlés

Evangélikus templom Kerlés falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kerlés · Többet látni »

Kide

Kide Romániában, Kolozs megyében, a Dobokai-dombvidéken, a Borsa-patak mellékvölgyében található, a Dobokai-dombvidék egyetlen mindmáig magyar többségű faluja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kide · Többet látni »

Kijevi Rusz

mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kijevi Rusz · Többet látni »

Király-erdő

A Király-erdő vagy Király-erdő-hegység középhegység a romániai Bihar megye keleti részén, a Partiumban, az Erdélyi-középhegység északnyugati területén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Király-erdő · Többet látni »

Király-hágó

A Király-hágó egy régi fényképen A Király-hágó 2007-ben A Király-hágó (más néven Erdély kapuja, románul Pasul Craiului, németül Königssteig) Romániában, a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Király-hágó · Többet látni »

Királyföld

Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Királyföld · Többet látni »

Kis-Küküllő

A Kis-Küküllő folyó Erdélyben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kis-Küküllő · Többet látni »

Kis-Szamos

A Kis-Szamos folyó Romániában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kis-Szamos · Többet látni »

Kisakna

Kisakna falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kisakna · Többet látni »

Kiss Gábor (régész)

Kiss Gábor (Szeged, 1958. március 21. –) régész, muzeológus.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kiss Gábor (régész) · Többet látni »

Kizsákmányolás

A kizsákmányolás fogalma több, egymástól lényegesen eltérő értelemben használatos.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kizsákmányolás · Többet látni »

Kolozs (település)

Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozs (település) · Többet látni »

Kolozs vármegye

Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozs vármegye · Többet látni »

Kolozsgyula

Kolozsgyula falu Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozsgyula · Többet látni »

Kolozsmonostor

A Monostori negyed 1975-ben Monostor negyedi panoráma Az épülő Szent Péter-Pál ortodox templom Kolozsmonostor (románul: Cluj-Mănăștur, németül: Abtsdorf) hajdan önálló falu Kolozsvár mellett, jelenleg Monostori negyed néven Kolozsvár legnagyobb tömbháznegyede.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozsmonostor · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozsvár · Többet látni »

Konstantinápolyi ortodox egyház

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus más néven Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus vagy konstantinápolyi ortodox egyház az öt eredeti patriarkátus egyike, ami tiszteletbeli elsőséget élvez az ortodox egyházak között.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Konstantinápolyi ortodox egyház · Többet látni »

Koppánd

A koppándi Kőcsorgó Koppánd (korábban Copand) falu Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Koppánd · Többet látni »

Koppány vezér

Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Koppány vezér · Többet látni »

Krassó-Szörény vármegye

Krassó-Szörény vármegye (latinul Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Krassó-Szörény vármegye · Többet látni »

Kraszna vármegye

Mátyás király halálakor Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Elhelyezkedése egy 1862-es térképen Kraszna vármegye a Magyar Királyság tiszántúli kerületének egyik vármegyéje volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kraszna vármegye · Többet látni »

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kunok · Többet látni »

Kunország

Kun-kipcsák területek a 13. század elején Kipcsak sisak (13. század) Kunország vagy Kumánia (latinul Cumania) a középkori kun szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a Balkas-tótól az Al-Dunáig terjedtek.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kunország · Többet látni »

Lackfi család

A Lackfi család a Hermann nemzetségbeli Dénes fia Lacktól eredő család, amelyik az Anjou-korban emelkedett országos méltóságokra.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lackfi család · Többet látni »

Lándor

Lándor falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lándor · Többet látni »

Lápos (folyó)

A Lápos a Szamos jobb oldali mellékfolyója Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lápos (folyó) · Többet látni »

Lápos-hegység

A Lápos-hegység a Vihorlát–Gutin-hegyvidék egyik legkeletibb tagja, több oldalággal.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lápos-hegység · Többet látni »

Lépes György (püspök)

Lépes György (1375 körül – Marosszentimre, 1442. március 18.) erdélyi katolikus püspök.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lépes György (püspök) · Többet látni »

Léta vára

350px Léta vára (a Géczi-vár) Kalotaszeg legdélebbi vára, Magyarléta falu határában, a romániai Kolozs megyében található.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Léta vára · Többet látni »

Lövér

Lövér falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lövér · Többet látni »

Litvánok

A litván (litvánul lietuviai, lietuvis) egy balti népcsoport Észak-Európában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Litvánok · Többet látni »

Liudprand

Liutprand vagy Liudprand (Pavia, 922 – 972?) latin nyelven író középkori longobárd krónikaíró, Cremona püspöke volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Liudprand · Többet látni »

Magyaró

Magyaró falu Romániában, Maros megyében, Magyaró község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyaró · Többet látni »

Magyarbénye

Magyarbénye egy régi térképen Magyarbénye, település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyarbénye · Többet látni »

Magyardécse

Magyardécse (románul Cireșoaia, németül Bellsdorf) Beszterce-Naszód megye Árpástó községéhez tartozó falu; főleg a cseresznyetermesztéséről híres.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyardécse · Többet látni »

Magyarigen

A református parókia Magyarigeni román női viselet a 20. század elején Magyarigen falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyarigen · Többet látni »

Magyarlapád

Magyarlapád (románul Lopadea Nouă, németül Schaufeldorf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, Magyarlapád község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyarlapád · Többet látni »

Magyarmacskás

Magyarmacskás település Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyarmacskás · Többet látni »

Magyarszarvaskend

Magyarszarvaskend, 1910-ig Szarvaskend (korábban Chendu) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyarszarvaskend · Többet látni »

Makkai László (történész)

Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Makkai László (történész) · Többet látni »

Malomfalva

Malomfalva (románul Morești, korábban Malomfalău, németül Mühlendorf) falu Romániában Maros megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Malomfalva · Többet látni »

Maros

Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Maros · Többet látni »

Marosbogát

Marosbogát (románul Bogata) falu Romániában Maros megyében, Marosbogát község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Marosbogát · Többet látni »

Marosdécse

Marosdécse település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Marosdécse · Többet látni »

Marosgombás

Marosgombás (Gâmbaș), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Marosgombás · Többet látni »

Maroskarna

Maroskarna (1910-ig Karna,, 1920-ig Cârna) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Maroskarna · Többet látni »

Maroskoppánd

Maroskoppánd (románul Copand) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Maroskoppánd · Többet látni »

Maylád család

A szunyogszeghi nemes és báró Maylád család egy 14. századi román bojár eredetű és a 16. század végén kihalt magyar nemesi család.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Maylád család · Többet látni »

Máramaros

A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Máramaros · Többet látni »

Mócsy András

Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) magyar régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982).

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mócsy András · Többet látni »

Medgyes

Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Medgyes · Többet látni »

Menyét

A menyét (Mustela nivalis) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Menyét · Többet látni »

Merseburgi Thietmar

Merseburgi Thietmar (975. július 25. – 1018. december 1.), német (szász) krónikaíró.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Merseburgi Thietmar · Többet látni »

Meszesi kapu

A meszesi kapu látképe Porolissumból nézve A Meszesi kapu, vagy Meszesi-szoros egy szűk völgy a Meszes-hegységben, Romániában, Erdélyben, Zilahtól mintegy 3,5 km-re keletre, és mintegy 10,5 km hosszúságban húzódik egészen Karikáig.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Meszesi kapu · Többet látni »

Mezőerked

Faragás a tornác egyik oszlopán Mezőerked (1890-ig Szászerked) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mezőerked · Többet látni »

Mezőkecsed

Mezőkecsed település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mezőkecsed · Többet látni »

Mezőkeszü

Mezőkeszü település Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mezőkeszü · Többet látni »

Mezőség

A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mezőség · Többet látni »

Miháld

Miháld község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Miháld · Többet látni »

Miklósvár

Miklósvár (románul Micloșoara) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Miklósvár · Többet látni »

Miriszló

Miriszló környéke 1770 körül Miriszló (románul Mirăslău, németül Mireslau) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján, Miriszló község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Miriszló · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mohácsi csata · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Monoszlói Csupor Miklós

Monoszlói Csupor Miklós (? – 1474) erdélyi vajda 1468–1472 között, Hunyadi Mátyás korában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Monoszlói Csupor Miklós · Többet látni »

Mosel

A Mosel (franciául Moselle, hollandul Moezel) folyó Franciaország, Luxemburg és Németország területén, a Rajna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mosel · Többet látni »

Nagy egyházszakadás

A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Nagy-Küküllő (folyó)

A Nagy-Küküllő folyó Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagy-Küküllő (folyó) · Többet látni »

Nagy-Szamos

A Nagy-Szamos folyó Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagy-Szamos · Többet látni »

Nagyesküllő

Nagyesküllő falu Romániában, Kolozs megyében, Esküllő község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagyesküllő · Többet látni »

Nagysink

Nagysink (korábban Cincul Mare,, szászul Gruissschoingk) falu Romániában, Brassó megye nyugati részén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagysink · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagyszeben · Többet látni »

Nagytalmács

260px Az evangélikus templom Nagytalmács (románul Tălmaciu, németül Talmesch) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagytalmács · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagyvárad · Többet látni »

Nazális hang

A nazális hang (esetleg „orrhang”) a fonetikában olyan beszédhang, melynek képzése során a levegő részben vagy teljes egészében az orron át áramlik ki.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nazális hang · Többet látni »

Nándor

A NándorA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név régi magyar személynév, a nándor népnévből származik, a jelentése dunai bolgár.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nándor · Többet látni »

Néma (Románia)

260px diadalívének egyik féloszlopfője 260px Néma falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Néma (Románia) · Többet látni »

Német Lovagrend

Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Német Lovagrend · Többet látni »

Nemesség

A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nemesség · Többet látni »

Nyírbogát

Nyírbogát város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nyírbogát · Többet látni »

Nyírség

A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nyírség · Többet látni »

Obolus

Az obolus (egyéb névváltozat: obolosz vagy obol, ógörögül ὀβολός, latinul gyakran obulus is) különféle érmék elnevezése.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Obolus · Többet látni »

Ojtozi-szoros

Az Ojtozi-szoros (románul pasul Oituz) hegyszoros a Keleti-Kárpátokban, Romániában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Ojtozi-szoros · Többet látni »

Oláhpéntek

Oláhpéntek (románul Pintic) település Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oláhpéntek · Többet látni »

Oláhtordos

Oláhtordos falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oláhtordos · Többet látni »

Olt

Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Olt · Többet látni »

Oltbogát

Oltbogát falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oltbogát · Többet látni »

Oltszakadát

Oltszakadát (erdélyi szász nyelven Seck) egy szórványmagyarság által lakott kis falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oltszakadát · Többet látni »

Orbaiszék

A szék (sedes) a vármegyeszervezettől független területi, bíráskodási, közigazgatási és katonai egység, amelyre az önkormányzatiság szintjére eljutott privilegizált népelemek (a székelyeken kívül például az erdélyi szászok vagy a kunok és jászok) rendelkeztek.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Orbaiszék · Többet látni »

Oroszcsűr

Oroszcsűr, (románul Rusciori; németül Reußdörfchen) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oroszcsűr · Többet látni »

Pankota

Az egykori vár és monostor romjainak helye Pankota (románul Pâncota) város Romániában, Arad megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Pankota · Többet látni »

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Partium · Többet látni »

Péter magyar király

Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Péter magyar király · Többet látni »

Pergamen

Kecskebőrből készült pergamen Pergamenkészítő, Nürnberger Hausbücher, 1425 A pergamen (latinul membrana, magyarul hártya) az ókor óta az írás rögzítésére használt cserzetlen, szőrtelenített állati bőrből készült fehérített, vékonyított, általában kétoldalas írásra alkalmas lap.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Pergamen · Többet látni »

Posztó

A posztó kártolt gyapjúfonalból készült, vastag szövet.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Posztó · Többet látni »

Prokuj gyula

Prokuj gyula (Geula, Gyla, a krónikákban a fiatalabbik Gyula) – magyar törzsfő, a korabeli magyar politikai hierarchiában a második legjelentősebb vezető.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Prokuj gyula · Többet látni »

Querfurti Brúnó

Querfurti Szent Brúnó (Querfurt, 974 körül – Poroszország, 1009. március 14.) szentté avatott érsek, hittérítő, vértanú.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Querfurti Brúnó · Többet látni »

Rabszolgaság

Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Rabszolgaság · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Rajna · Többet látni »

Réten

Réten, település Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Réten · Többet látni »

Réty

Réty (románul Reci) falu Romániában, Kovászna megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Réty · Többet látni »

Rogerius mester

Rogerius mester vagy Rogerius de Apulia (Torremaggiore, 1200-as évek – Spalato, 1266. április 14.) apuliai származású krónikaíró, váradi kanonok, spalatói érsek.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Rogerius mester · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Románok · Többet látni »

Romosz

Romosz falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Romosz · Többet látni »

Sajó (folyó, Románia)

Az erdélyi Sajó folyó a Nagy-Szamos baloldali mellékfolyója Romániában, hossza 71 kilométer, vízgyűjtő területe 1780 km².

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sajó (folyó, Románia) · Többet látni »

Sajószentandrás

Sajószentandrás (románul Șieu-Sfântu, németül Leresdorf, az erdélyi szász nyelven Leresderf) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sajószentandrás · Többet látni »

Sajóudvarhely

Sajóudvarhely (románul Șieu-Odorhei, németül Dienesdorf, szász nyelven Dînesdref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sajóudvarhely · Többet látni »

Salamon magyar király

Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Salamon magyar király · Többet látni »

Salgó

Salgó (szlovákul Svätoplukovo, korábban Šalgov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Salgó · Többet látni »

Sarolt fejedelemasszony

Sarolt (bolgár-török: "fehér hölgymenyét"), (950 k. – 1008 k.) Géza nagyfejedelem felesége, az erdélyi Zombor gyula leánya, Szent István anyja, Anonymus szerint Tétény vezér ("Töhötöm") dédunokája.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sarolt fejedelemasszony · Többet látni »

Sámuel magyar király

(Aba) Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sámuel magyar király · Többet látni »

Sárkány (település)

250px Az evangélikus templom belseje 220px Sárkány (románul Șercaia, németül Schirkanyen, szászul Schirkonjen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 12 km-re keletre.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sárkány (település) · Többet látni »

Sáros (település)

Sáros (vagy egyszerűen Scharosch, szászul Schuarsch) falu és községközpont Romániában, Brassó megye nyugati részén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sáros (település) · Többet látni »

Sólyomkővár

Sólyomkővár (románul Șinteu, szlovákul Nová Huta) falu Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sólyomkővár · Többet látni »

Sebes (Brassó megye)

Sebes Herszény községhez tartozó falu Romániában, Brassó megyében,.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sebes (Brassó megye) · Többet látni »

Sebes-Körös

A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sebes-Körös · Többet látni »

Sebesvár

A vár Sebesvár (más néven Sebesváralja, románul Bologa, latinul Resculum) falu Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sebesvár · Többet látni »

Sepsiszék

Sepsiszék a Magyar Királyság egykori közigazgatási területe volt Székelyföldön, mely a Tusnádi-szoros és a Barcaság között, az Olt völgyében alakult ki.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sepsiszék · Többet látni »

Sepsiszentgyörgy

Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sepsiszentgyörgy · Többet látni »

Stiborici Stibor

Stiborici Stibor (1347 – 1414) lengyel nemesi családban született.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Stiborici Stibor · Többet látni »

Szalacs

Szalacs (románul Sălacea) település Bihar megyében, Romániában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szalacs · Többet látni »

Szalók nemzetség

Szalók nemzetség nevének változatai: Zlouk, Zolouku, Zalouk, Zolok, Zolohc, Soloch.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szalók nemzetség · Többet látni »

Szamos

A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szamos · Többet látni »

Szamosjenő

Szamosjenő (máskképp Kisjenő, románul Fundătura) település Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szamosjenő · Többet látni »

Szatmár vármegye

Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szatmár vármegye · Többet látni »

Szász Zoltán (történész)

Szász Zoltán (Kolozsvár, 1940. október 26.-) magyar történész, az MTA köztestületi tagja, címzetes egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa (1988).

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szász Zoltán (történész) · Többet látni »

Szászcsór

Szászcsór (szász nyelven Schiewes) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászcsór · Többet látni »

Szászkézd

Szászkézd (románul Saschiz, németül Keisd, szászul Kisd) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászkézd · Többet látni »

Szászok

A szász a németség egyik legnagyobb létszámú etnikai csoportja, amely a mai Németország három szövetségi tartományában, Szászországban, Szász-Anhaltban és Alsó-Szászországban él.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászok · Többet látni »

Szászorbó

A gerébi vár A „hegyi templom” Szászorbó környéke 1770 körül Szászorbó (románul Gârbova vagy Gârbova Săsească, németül Urwegen, szászul Urbijen vagy Ausendref) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászorbó · Többet látni »

Szászpéntek

Szászpéntek (Névváltozat: Péntek, románul: Pinticu, német és szászul Pintak) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászpéntek · Többet látni »

Szászsáros

Szászsáros (korábban Șaroșul Săsesc) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászsáros · Többet látni »

Szászsebes

A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászsebes · Többet látni »

Szásztörpény

Szásztörpény (románul Tărpiu, németül Treppen) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szásztörpény · Többet látni »

Szászváros

A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászváros · Többet látni »

Szászvárosszék

Szászvárosszék egykori címere Szászvárosszék 1769 és 1773 között Szászvárosszék közigazgatási egység Erdélyben, 1334 és 1876 között.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászvárosszék · Többet látni »

Szászvessződ

Szászvessződ,, falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászvessződ · Többet látni »

Szászzsombor

Szászzsombor (románul Jimbor, németül Sommer) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászzsombor · Többet látni »

Szávaszentdemeter

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szávaszentdemeter · Többet látni »

Szécsényi Tamás

Szécsényi Tamás (? – 1354?) országbíró, erdélyi vajda, tárnokmester és számos vármegye ispánja Károly Róbert és fia Nagy Lajos magyar király idején.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szécsényi Tamás · Többet látni »

Szék (település)

Szék (korábban Székakna, románul Sic, németül Secken) falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szék (település) · Többet látni »

Szék (terület)

A Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjai a 13. században A szék a magyar közigazgatás egyik alapvető területi egysége volt az 1876-os megyerendezésig a Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjainál: a székelyeknél, szászoknál, kunoknál, jászoknál, a szepesi gömörőröknél és az egyházi nemeseknél.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szék (terület) · Többet látni »

Székelyderzs

Székelyderzs (románul Dârjiu, korábban Dârj, helyi népies nyelven Dözs) falu Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelyderzs · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelyek · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelyföld · Többet látni »

Székelykeresztúr

Régi Városház Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc) város Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelykeresztúr · Többet látni »

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelyudvarhely · Többet látni »

Szörényi bánság

A Szörényi bánság a középkorban A Szörényi bánság a középkori Magyar Királyság délkeleti tartománya volt, amely a jelenleg Romániához tartozó Olténia nyugati, és a Bánság egy kis keleti részét foglalta magába.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szörényi bánság · Többet látni »

Szekerestörpény

Szekerestörpény település Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szekerestörpény · Többet látni »

Szentgyörgyi János

Szentgyörgyi János (? – 1467 után) középkori magyar főúr, erdélyi vajda, akit Mátyás király rendszerint egyszerűen csak Gróf (comes) Jánosnak nevezett.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szentgyörgyi János · Többet látni »

Szepes vármegye

Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szepes vármegye · Többet látni »

Szerdahely (Románia)

Az evangélikus erődtemplom A görög (korábban római) katolikus templom Az evangélikus templom belső tere Szerdahely (korábban Mercurea,, szászul Reismuert) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szerdahely (Románia) · Többet látni »

Szilágy vármegye

Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szilágy vármegye · Többet látni »

Szilágyi Mihály (kormányzó)

Horogszegi Szilágyi Mihály (1400 körül – Isztambul, 1460. december 28.) magyar gróf, hadvezér, torontáli alispán, temesi főispán, macsói bán, erdélyi vajda, a Magyar Királyság kormányzója, az alsó részek főkapitánya, Hunyadi Mátyás nagybátyja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szolnok · Többet látni »

Taksony magyar fejedelem

Taksony (931? – 973?) magyar fejedelem a 10. század közepén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Taksony magyar fejedelem · Többet látni »

Tarkacsu

Tarkacsu, Tarhacsi vagy Tarhos (középgörög nyelven Tarkatzusz) Árpád fejedelem második legidősebb fia.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tarkacsu · Többet látni »

Tatárjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tatárjárás · Többet látni »

Tatárok

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tatárok · Többet látni »

Tétény vezér

Töhötöm, Tühütüm vagy mai helynévalakban Tétény Anonymus szerint a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tétény vezér · Többet látni »

Tótvárad

Tótvárad (románul Vărădia de Mureș) falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tótvárad · Többet látni »

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Törökök · Többet látni »

Törcsvár

Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg) falu Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Törcsvár · Többet látni »

Termecsü

Termecsü – vagy Tarmacsu, Termacsu, Tormás – (középgörög nyelven Termadzusz, Tερματζους) Teveli fia, Tarkacsu unokája, Árpád fejedelem dédunokája volt.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Termecsü · Többet látni »

Tinód

Tinód falu Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tinód · Többet látni »

Tomaj nemzetség

A Tomaj nemzetség Anonymus Tonuzoba besenyő vezér leszármazottjának tartotta.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tomaj nemzetség · Többet látni »

Torda

Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Torda · Többet látni »

Torda vármegye

Mátyás király halálakor Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Torda vármegye · Többet látni »

Torockó

Torockó (románul Rimetea, újabban Râmetea alakban is előfordul, korábban Trascău, németül Eisenburg) falu Romániában Fehér megyében, Torockó község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Torockó · Többet látni »

Transzhumáló pásztorkodás

Telelni tartó nyáj a francia Pireneusokban A Cañada Real Soriana Occidental részlete Segovia tartományban (a juhhajtó út 75 m széles és 800 km hosszú) A transzhumáló, magyarosan váltólegeltető, legelőváltó pásztorkodás vagy (francia eredetű szóval) transhumance (Constantin Iordachi, Citizenship, Nation-and State-Building (The Carl Beck Papers, 1607) (Pittsburgh, 2002), 35. o. 1879-ben Bulgáriában megtiltották nekik a legeltetést. 1884-ben még 615 ezer juh legelt a Kárpátokon túl, az 1886-ban kitört osztrák–magyar–román vámháború azonban véget vetett az erdélyiek regáti transzhumálásának. A transzhumáló román pásztorok között életformájuknál fogva elterjedtek voltak az írni–olvasni tudás és a bonyolultabb számolási műveletek. A Nagyszeben vidéki románok körében korán kifejlődtek a polgárosodás olyan jegyei, mint a piacra termelő kézműipar és a rendszeres iskolalátogatás. A transzhumálás hanyatlásával ismereteik és készségeik révén könnyedén átálltak más, mobilitást igénylő tevékenységekre, például nagy hírnévre tettek szert szekerező kereskedőkként. A Dorna vidéke és a moldvai síkság közötti transzhumálás balladai erejű ábrázolása található Mihail Sadoveanu A balta című regényében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Transzhumáló pásztorkodás · Többet látni »

Turnu Măgurele

Sétány Turnu Măgureleben Turnu Măgurele (magyarul: Kisnikápoly) város Romániában, Teleorman megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Turnu Măgurele · Többet látni »

Uzdiszentgyörgy

Uzdiszentgyörgy, németül Sankt Görgen, más néven Mezőszentgyörgy, Oláhszentgyörgy, Szentgyörgy; falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Uzdiszentgyörgy · Többet látni »

Uzdiszentpéter

Uzdiszentpéter (románul Sânpetru de Câmpie, németül Petersdorf) falu Romániában, Maros megyében, Uzdiszentpéter község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Uzdiszentpéter · Többet látni »

V. István magyar király

V.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és V. István magyar király · Többet látni »

Vadverem

Vadverem falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vadverem · Többet látni »

Vajdahunyad

Vajdahunyad (románul Hunedoara, németül Eisenmarkt vagy Hunnedeng) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vajdahunyad · Többet látni »

Vajdahunyadi vár

A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár a romániai (erdélyi) Vajdahunyadon.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vajdahunyadi vár · Többet látni »

Valkó

Valkó nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Valkó · Többet látni »

Vallonok

Walloons in Belgium A vallonok vagy vallónok (franciául: Wallons, vallonul: Walons, angolul: Walloons) általános szóhasználatban a Belgium déli részén, Vallóniában élő, francia anyanyelvű lakosok megnevezése.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vallonok · Többet látni »

Várbirtok

A várbirtok vagy várföld az Árpád-korban a királyi, királynői és hercegi (l. dukátus) birtok (uradalom) egyik része – a másik az udvarbirtok – volt, amelyik a királyi vármegye szervezetét, élén az ispánnal és az ispáni várral eltartotta.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Várbirtok · Többet látni »

Várfalva

Várfalva (románul Moldovenești, korábban Varfalău, németül Burgdorf) falu Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Várfalva · Többet látni »

Várjobbágy

Az edelényi földvár rekonstruált képe Várjobbágynak (latinul: iobagiones castri) hívták a Szent István-i államszervezés idején a királyi vármegyék egyik katonaelemét, akik csak hadiszolgálattal tartoztak a várbirtokból kapott szolgálati birtokukért, és az ispán vezetésével vonultak hadba.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Várjobbágy · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vármegye · Többet látni »

Várnai csata

A várnai csata során 1444.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Várnai csata · Többet látni »

Vöröstoronyi-szoros

Fogarasi-medencéből befut a szorosba. Előtérben Vöröstorony vára Vöröstorony-hágó Az Olt Vöröstoronynál A Vöröstoronyi-szoros a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vöröstoronyi-szoros · Többet látni »

Vidin

Vidin (magyarul: Bodony) város Bulgária északnyugati részén, Vidin megyében, a Duna jobb partján.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vidin · Többet látni »

VII. Kónsztantinosz bizánci császár

VII.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és VII. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

Világos

Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Világos · Többet látni »

Wass család

260px A czegei és szentegyedi nemes és gróf Wass család az egyik legrégebbi eredetű erdélyi magyar család.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Wass család · Többet látni »

Zalatna

Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zalatna · Többet látni »

Zaránd vármegye

Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zaránd vármegye · Többet látni »

Zemplén vármegye

Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zemplén vármegye · Többet látni »

Zichy család

Gróf '''Zichy Domonkos''' veszprémi püspök címere, amely azonos a családi címerrel A '''Zichy család''' cimere a Siebmacher féle címeres könyvből A gróf zicsi és vázsonykői Zichy család egy ősi magyar főnemesi család, amely a mai napig él.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zichy család · Többet látni »

Zsidóvár

Zsidóvár (románul Jdioara, szerbül Židovar) falu Romániában Temes megyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zsidóvár · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zsigmond magyar király · Többet látni »

Zsombor nemzetség

A Zsombor nemzetség és az Agmánd nemzetségek családi hagyomány alapján ősfoglalóknak tartották magukat Erdélyben, a Kis-Szamos völgyében.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zsombor nemzetség · Többet látni »

1111

Nincs leírás.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és 1111 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és 13. század · Többet látni »

1366

Nincs leírás.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és 1366 · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és 1526 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező