Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mátyás magyar király
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mátyás magyar király 24 közös dolog (a Uniópédia): Árpád-ház, Báró, Beszterce (település), Erdély, Erdélyi vajda, Hadművészet, Havasalföld, Hun–magyar rokonság, Hunyadi János, Husziták, I. Lajos magyar király, I. Ulászló magyar király, Karintia, Kenyérmezei csata, Királyföld, Kolozsmonostor, Kolozsvár, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Nagyszeben, Nagyvárad, Szászváros, Szilágyi Mihály (kormányzó), Zsigmond magyar király.
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Árpád-ház és I. Mátyás magyar király ·
Báró
A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.
Báró és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Báró és I. Mátyás magyar király ·
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Beszterce (település) és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Beszterce (település) és I. Mátyás magyar király ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Erdély és I. Mátyás magyar király ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi vajda · Erdélyi vajda és I. Mátyás magyar király ·
Hadművészet
A hadművészet, egyes forrásokban hadvezetés, a fegyveres küzdelem előkészítésének, megvívásának és mindenoldalú biztosításának elmélete és gyakorlata, a hadtudomány legfőbb kutatási területe.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hadművészet · Hadművészet és I. Mátyás magyar király ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Havasalföld · Havasalföld és I. Mátyás magyar király ·
Hun–magyar rokonság
A hun–magyar rokonság kérdése számos szempontból értelmezhető.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hun–magyar rokonság · Hun–magyar rokonság és I. Mátyás magyar király ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hunyadi János · Hunyadi János és I. Mátyás magyar király ·
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Husziták · Husziták és I. Mátyás magyar király ·
I. Lajos magyar király
I.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Lajos magyar király · I. Lajos magyar király és I. Mátyás magyar király ·
I. Ulászló magyar király
I.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Ulászló magyar király · I. Mátyás magyar király és I. Ulászló magyar király ·
Karintia
Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Karintia · I. Mátyás magyar király és Karintia ·
Kenyérmezei csata
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kenyérmezei csata · I. Mátyás magyar király és Kenyérmezei csata ·
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Királyföld · I. Mátyás magyar király és Királyföld ·
Kolozsmonostor
A Monostori negyed 1975-ben Monostor negyedi panoráma Az épülő Szent Péter-Pál ortodox templom Kolozsmonostor (románul: Cluj-Mănăștur, németül: Abtsdorf) hajdan önálló falu Kolozsvár mellett, jelenleg Monostori negyed néven Kolozsvár legnagyobb tömbháznegyede.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozsmonostor · I. Mátyás magyar király és Kolozsmonostor ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozsvár · I. Mátyás magyar király és Kolozsvár ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mohácsi csata · I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Moldva (fejedelemség) · I. Mátyás magyar király és Moldva (fejedelemség) ·
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagyszeben · I. Mátyás magyar király és Nagyszeben ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagyvárad · I. Mátyás magyar király és Nagyvárad ·
Szászváros
A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászváros · I. Mátyás magyar király és Szászváros ·
Szilágyi Mihály (kormányzó)
Horogszegi Szilágyi Mihály (1400 körül – Isztambul, 1460. december 28.) magyar gróf, hadvezér, torontáli alispán, temesi főispán, macsói bán, erdélyi vajda, a Magyar Királyság kormányzója, az alsó részek főkapitánya, Hunyadi Mátyás nagybátyja.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szilágyi Mihály (kormányzó) · I. Mátyás magyar király és Szilágyi Mihály (kormányzó) ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zsigmond magyar király · I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mátyás magyar király
- Mi van a közös Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mátyás magyar király
- Közötti hasonlóságok Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mátyás magyar király
Összehasonlítását Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mátyás magyar király
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig 391 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Mátyás magyar király 405. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 3.02% = 24 / (391 + 405).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mátyás magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
