Tartalomjegyzék
235 kapcsolatok: Abaliget, Abért-tó, Ajka, Alföld, Amfiteátrum, Aquincum (történelmi település), Aranybulla, Arisztokrácia, Atomerőmű, Audi AG, Augustus római császár, Ausztria, Avarok, Őrségi Nemzeti Park, Öreg-tó, Óbuda (városrész), Érd, Északi-középhegység, Bajorország, Bakony, Balaton, Balaton turisztikai régió, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút, Baranya vármegye, Barokk, Bábolna (Magyarország), Bíboros, Belváros (Kaposvár), Bencések, Bor (ital), Borostyánút, Buda (történelmi település), Buda (városrész), Budaörs, Budapest, Budapest I. kerülete, Budapest II. kerülete, Budapest III. kerülete, Budapest XI. kerülete, Budapest XII. kerülete, Budapest XXII. kerülete, Cseszneki vár, Dél-Dunántúl, Dél-Dunántúl turisztikai régió, Dráva, Duna, Dunaújváros, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, ... Bővíteni index (185 több) »
- Magyarország közigazgatása
- Magyarország történelmi tájai
Abaliget
Abaliget község a Dél-Dunántúl régióban, Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Megnézni Dunántúl és Abaliget
Abért-tó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőszeg–Lukácsháza-víztározó.
Megnézni Dunántúl és Abért-tó
Ajka
Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben Ajka város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Dunántúl és Ajka
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Dunántúl és Alföld
Amfiteátrum
Az amfiteátrum (a görög ἀμφί 'két oldalt' és θέατρον 'színház' szavakból, latinul amphitheatrum) kör vagy ovális alakú, különféle rendezvények tartására használt tér, amelyet nézőközönség befogadására alkalmas fedetlen lelátó vesz körül.
Megnézni Dunántúl és Amfiteátrum
Aquincum (történelmi település)
Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképenhttp://mek.oszk.hu/03400/03410/html/724.html Aquincum Aquincum római katonai tábor és polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén.
Megnézni Dunántúl és Aquincum (történelmi település)
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Megnézni Dunántúl és Aranybulla
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Megnézni Dunántúl és Arisztokrácia
Atomerőmű
Atomerőmű látképe, Nogent-sur-Seine, Aube, Franciaország Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára.
Megnézni Dunántúl és Atomerőmű
Audi AG
Az Audi AG általában Audiként ismert német autógyártó vállalat, melynek székhelye a németországi Ingolstadtban található.
Megnézni Dunántúl és Audi AG
Augustus római császár
gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14.
Megnézni Dunántúl és Augustus római császár
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Megnézni Dunántúl és Ausztria
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok).
Megnézni Dunántúl és Avarok
Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002.
Megnézni Dunántúl és Őrségi Nemzeti Park
Öreg-tó
Az Öreg-tó Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, Tata városban található.
Megnézni Dunántúl és Öreg-tó
Óbuda (városrész)
Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.
Megnézni Dunántúl és Óbuda (városrész)
Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Megnézni Dunántúl és Érd
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Megnézni Dunántúl és Északi-középhegység
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Megnézni Dunántúl és Bajorország
Bakony
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Megnézni Dunántúl és Bakony
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Megnézni Dunántúl és Balaton
Balaton turisztikai régió
A Balaton Közép-Európa (és egyben Magyarország) legnagyobb tava, amely három régió (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl) és három vármegye (Somogy, Veszprém, Zala) határán fekszik.
Megnézni Dunántúl és Balaton turisztikai régió
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet (Badacsonyi-, Káli-medence-, Keszthelyi-, Kis-Balaton-, Pécselyi-medence- és a Tihanyi-félsziget Tájvédelmi körzet) összevonásával.
Megnézni Dunántúl és Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
| A Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. utolsó keskeny nyomtávolságú gazdasági vasútja.
Megnézni Dunántúl és Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Megnézni Dunántúl és Baranya vármegye
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Megnézni Dunántúl és Barokk
Bábolna (Magyarország)
Bábolna város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.
Megnézni Dunántúl és Bábolna (Magyarország)
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
Megnézni Dunántúl és Bíboros
Belváros (Kaposvár)
A Belváros Kaposvár kereskedelmi, idegenforgalmi, oktatási és államigazgatási központja, a városon és a vármegyén túlnyúló vonzáskörzettel.
Megnézni Dunántúl és Belváros (Kaposvár)
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
Megnézni Dunántúl és Bencések
Bor (ital)
A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.
Megnézni Dunántúl és Bor (ital)
Borostyánút
A Borostyánkő út Borostyánkőút ma Szombathelyen a Romkertben 87-es főút felől, jól látszik az előbukkanó bazaltterítés Borostyánkőút útkereszteződése Szombathelyen, a Fő tér alatt, megtekinthető az OTP Bank fiókjából Borostyánkövek A borostyánút vagy borostyánkőút (litvánul: Gintaro kelias, lengyelül: Szlak Bursztynowy, Jantarowy Szlak; cseh/szlovák nyelven: Jantarová/Jantárová cesta; németül: Bernsteinstraße; oroszul: Янтарный путь; olaszul: Via dell'Ambra, latinul: Via Sucinaria) a Baltikum és a Mediterráneum közötti ókori kereskedelmi útvonalak hálózata volt.
Megnézni Dunántúl és Borostyánút
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni Dunántúl és Buda (történelmi település)
Buda (városrész)
Buda Budapest Dunától nyugatra eső dombos, hegyvidékes része, annak összefoglaló elnevezése, olykor ideértve Óbudát is.
Megnézni Dunántúl és Buda (városrész)
Budaörs
Budaörs város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése.
Megnézni Dunántúl és Budaörs
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Dunántúl és Budapest
Budapest I. kerülete
Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik.
Megnézni Dunántúl és Budapest I. kerülete
Budapest II. kerülete
Budapest II.
Megnézni Dunántúl és Budapest II. kerülete
Budapest III. kerülete
Budapest III.
Megnézni Dunántúl és Budapest III. kerülete
Budapest XI. kerülete
Budapest XI.
Megnézni Dunántúl és Budapest XI. kerülete
Budapest XII. kerülete
Az Úti Madonna kápolna a Farkas-völgyben A Libegő télen XII. kerületi (MOM Kulturális Központ) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem A fogaskerekű vasút városkút Budapest XII.
Megnézni Dunántúl és Budapest XII. kerülete
Budapest XXII. kerülete
Budapest XXII.
Megnézni Dunántúl és Budapest XXII. kerülete
Cseszneki vár
A cseszneki vár a Bakony hegységben, a Győr és Zirc közötti 82-es főút mellett, Csesznek község felett található középkori vár.
Megnézni Dunántúl és Cseszneki vár
Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el.
Megnézni Dunántúl és Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl turisztikai régió
Dél-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A dél-dunántúli régió területe megegyezik a Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy vármegye északi, Balaton-menti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.
Megnézni Dunántúl és Dél-Dunántúl turisztikai régió
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Megnézni Dunántúl és Dráva
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Dunántúl és Duna
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Megnézni Dunántúl és Dunaújváros
Duna–Dráva Nemzeti Park
Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.
Megnézni Dunántúl és Duna–Dráva Nemzeti Park
Duna–Ipoly Nemzeti Park
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.
Megnézni Dunántúl és Duna–Ipoly Nemzeti Park
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Megnézni Dunántúl és Dunántúli-dombság
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Megnézni Dunántúl és Dunántúli-középhegység
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Megnézni Dunántúl és Ellenreformáció
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Megnézni Dunántúl és Erdő
Esterházy család
A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17.
Megnézni Dunántúl és Esterházy család
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Megnézni Dunántúl és Esztergom
Esztergom vármegye
Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Dunántúl és Esztergom vármegye
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Dunántúl és Európa
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Megnézni Dunántúl és Falu
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Megnézni Dunántúl és Fejér vármegye
Fertő
Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.
Megnézni Dunántúl és Fertő
Fertő–Hanság Nemzeti Park
A Fertő tó a NASA műholdas felvételén A „Sziki őszirózsa” tanösvény táblája Fertő-Hanság Nemzeti Park, Rév-Kócsagvár A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik.
Megnézni Dunántúl és Fertő–Hanság Nemzeti Park
Fertőd
Fertőd (horvátul: Herceško) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Megnézni Dunántúl és Fertőd
Fertőrákos
A községháza Hosszúházas beépítés A püspöki kastély Az egykori várfal részlete Fertőrákos (horvátul: Krojspuh, régies németül: Krewspach) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban, a járásszékelytől mintegy tíz kilométerre északkeletre, közvetlenül az osztrák határ mellett.
Megnézni Dunántúl és Fertőrákos
Festetics család
A Festetics család címere Festetics György (1755–1819) Széchényi Ferencné tolnai Festetics Julianna (1753–1824) grófnő Herceg tolnai Festetics Tasziló (1850–1933). A tolnai gróf, illetve herceg Festetics család szláv eredetű régi magyar nemesi család.
Megnézni Dunántúl és Festetics család
Frankok
A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.
Megnézni Dunántúl és Frankok
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Megnézni Dunántúl és Gótok
Göcsej
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.
Megnézni Dunántúl és Göcsej
Gemenc
Sió csatornán A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.
Megnézni Dunántúl és Gemenc
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Megnézni Dunántúl és Gepidák
Gerecse
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon.
Megnézni Dunántúl és Gerecse
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
Megnézni Dunántúl és Germánok
Gorsium
Gorsium romterülete Decumanus Maximus, főutca Gorsium-Herculia Magyarország egyik legjelentősebb római kori romterülete, amely a mai Tác település közigazgatási területén található, Székesfehérvártól körülbelül 10 kilométerre délre.
Megnézni Dunántúl és Gorsium
Gyöngyös (Rába)
Gyöngyös-patak (németül Güns, horvátul Kiseški potok) egy Ausztriában eredő, Sárvárnál a Rábába torkolló patak.
Megnézni Dunántúl és Gyöngyös (Rába)
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Megnézni Dunántúl és Győr
Győr vármegye
Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Dunántúl és Győr vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Megnézni Dunántúl és Győr-Moson-Sopron vármegye
Gyulaj
Gyulaj község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Megnézni Dunántúl és Gyulaj
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Megnézni Dunántúl és Habsburg-család
Hévízi-tó
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó.
Megnézni Dunántúl és Hévízi-tó
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Megnézni Dunántúl és Horvátok
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Megnézni Dunántúl és Horvátország
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Megnézni Dunántúl és Hunok
I. András magyar király
I.
Megnézni Dunántúl és I. András magyar király
I. István magyar király
I.
Megnézni Dunántúl és I. István magyar király
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Megnézni Dunántúl és II. András magyar király
Ikarus
Az Ikarus egyike a magyar ipar egy időben legsikeresebb, valóban világhírű márkaneveinek.
Megnézni Dunántúl és Ikarus
Ikva
Az Ikva-patak (németül Ikwa, Eicha, Spitalbach) vízfolyás Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Megnézni Dunántúl és Ikva
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Megnézni Dunántúl és IV. Béla magyar király
Ják
Ják község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban, nem messze az osztrák határtól, Burgenland tartománytól.
Megnézni Dunántúl és Ják
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Megnézni Dunántúl és Kapitalizmus
Kapos
A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének.
Megnézni Dunántúl és Kapos
Kaposmérő
Kaposmérő egy község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Dunántúl és Kaposmérő
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Megnézni Dunántúl és Kaposvár
Kaszói Állami Erdei Vasút
| A Kaszói Állami Erdei Vasút Magyarország egyik legfiatalabb kisvasútja, csak a második világháború után létesült.
Megnézni Dunántúl és Kaszói Állami Erdei Vasút
Kám (település)
Kám község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Megnézni Dunántúl és Kám (település)
Közép-Dunántúl
|terület.
Megnézni Dunántúl és Közép-Dunántúl
Közép-Dunántúl turisztikai régió
A Közép-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A Közép-Dunántúl turisztikai régiót Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye alkotja, leszámítva a Balaton környékét, ami egy önálló idegenforgalmi régió, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.
Megnézni Dunántúl és Közép-Dunántúl turisztikai régió
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Megnézni Dunántúl és Közép-Európa
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni Dunántúl és Középkor
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Megnézni Dunántúl és Kőszeg
Keleti gótok
lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A Római Birodalom területe A keleti gótok (avagy osztrogótok) a Kr.
Megnézni Dunántúl és Keleti gótok
Keszthely
Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.
Megnézni Dunántúl és Keszthely
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Megnézni Dunántúl és Királyi Magyarország
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Megnézni Dunántúl és Kisalföld
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Dunántúl és Komárom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Megnézni Dunántúl és Komárom-Esztergom vármegye
Komáromi erődrendszer
Az Újvár kapuja a 17. század második feléből – Komárom (Szlovákia) A monostori erőd udvara – Komárom (Magyarország) A Nádor-vonal 6. bástyája – ma múzeum, Komárom (Szlovákia) A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén.
Megnézni Dunántúl és Komáromi erődrendszer
Komló (település)
Komló város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja.
Megnézni Dunántúl és Komló (település)
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Dunántúl és Latin nyelv
Lébény
Lébény város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.
Megnézni Dunántúl és Lébény
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Dunántúl és Lengyelek
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Megnézni Dunántúl és Lengyelország
Limes
Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez Rekonstruált római őrtorony (Németország) A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is).
Megnézni Dunántúl és Limes
Longobárdok
A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.
Megnézni Dunántúl és Longobárdok
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Dunántúl és Magyar Királyság
Magyar Népköztársaság
A Magyar Népköztársaság Magyarország államneve volt 1949.
Megnézni Dunántúl és Magyar Népköztársaság
Magyaregregy
Magyaregregy község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Megnézni Dunántúl és Magyaregregy
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Dunántúl és Magyarország
Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.
Megnézni Dunántúl és Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország megyéi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország vármegyéi (2023–).
Megnézni Dunántúl és Magyarország megyéi
Magyarország régiói
Magyarország régiói (NUTS 2) Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999.
Megnézni Dunántúl és Magyarország régiói
Magyarország turisztikai régiói
400px Magyarország turisztikai régiói azt a kilenc területet jelenti, amelyek önálló turisztikai egységet képeznek.
Megnézni Dunántúl és Magyarország turisztikai régiói
Majki műemlékegyüttes
A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban.
Megnézni Dunántúl és Majki műemlékegyüttes
Marcal
A Marcal a Rába jobb oldali mellékfolyója, röviddel Győr előtt torkollik bele.
Megnézni Dunántúl és Marcal
Művészetek Völgye
A Művészetek Völgye egyedülálló összművészeti fesztivál, amelyet 1989.
Megnézni Dunántúl és Művészetek Völgye
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Megnézni Dunántúl és Mecsek
Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
Fával rakott belső mozgatást szolgáló kéttengelyes kocsik a mesztegnyői fatelepen Búsvári halastó a vasút pályája mellett Pályarészlet 200px A Mesztegnyői Állami Erdei Vasút korábbi menetrend alapján Mesztegnyő és Felsőkak között szállította az utasokat április elejétől november végéig a hétvégi napokon, illetve nyáron szerdai és pénteki napokon is.
Megnézni Dunántúl és Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
Mezőföld
A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.
Megnézni Dunántúl és Mezőföld
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Dunántúl és Mohács
Moson vármegye
Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Dunántúl és Moson vármegye
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Megnézni Dunántúl és Mosonmagyaróvár
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Megnézni Dunántúl és Mura (Dráva)
Nagycenk
Nagycenk nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Megnézni Dunántúl és Nagycenk
Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút egy keskeny nyomtávolságú vasút Magyarország nyugati határán, ami a Győr–Sopron-vasútvonal fertőbozi vasútállomását köti össze a nagycenki Széchenyi-kastéllyal.
Megnézni Dunántúl és Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
Nagyharsány
Nagyharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Megnézni Dunántúl és Nagyharsány
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Megnézni Dunántúl és Nagykanizsa
Nagyvázsony
Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Megnézni Dunántúl és Nagyvázsony
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Megnézni Dunántúl és Németek
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Megnézni Dunántúl és Népvándorláskor
NUTS:HU
NUTS 1 – Országrészek NUTS 2 – Régiók NUTS 3 – Vármegyék és a főváros NUTS 1-3 és LAU 1 – Kistérségek (a 2007-ig érvényes beosztás szerint) A magyarországi Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS, Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) az egész Európai Uniót lefedő rendszer része, amelyet az Eurostat fejlesztett ki, és amelyet hivatalosan az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rögzít.
Megnézni Dunántúl és NUTS:HU
Nyugat-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Megnézni Dunántúl és Nyugat-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a magyarországi idegenforgalmi régiók egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Megnézni Dunántúl és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
Nyugat-magyarországi peremvidék
A Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytáj Magyarországon, a Dunántúl legnyugatibb részén.
Megnézni Dunántúl és Nyugat-magyarországi peremvidék
Opel
Az Opel (teljes nevén Opel Automobile GmbH) Németország egyik legfontosabb autóipari cége.
Megnézni Dunántúl és Opel
Országhatár
határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.
Megnézni Dunántúl és Országhatár
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Dunántúl és Oszmán Birodalom
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Megnézni Dunántúl és Paks
Pannonhalma
A település az apátságból A városháza Park a városban Művelődési otthon és utazási iroda A Pannonhalmi Főapátság épülete Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye.
Megnézni Dunántúl és Pannonhalma
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.
Megnézni Dunántúl és Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Megnézni Dunántúl és Pannonia (provincia)
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Megnézni Dunántúl és Pápa (település)
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni Dunántúl és Pécs
Pécsvárad
Pécsvárad (vagy Petschwar) város Baranya vármegyében, a Pécsváradi járás székhelye.
Megnézni Dunántúl és Pécsvárad
Perint (patak)
A Perint patak a Vas–Soproni-síksághoz tartozó Gencsapáti község felső részén, a Módos- (vagy Római-) gátnál ágazik el Gyöngyösből és a Gyöngyössel párhuzamosan, attól nyugatra, folyik át Szombathelyen, majd Sorokpolánytól északra egyesül a Jáki-Sorokkal, s immár Sorok néven fut tovább a Rábába.
Megnézni Dunántúl és Perint (patak)
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Megnézni Dunántúl és Pest vármegye
Pinka
A Pinka a keleti Alpokban eredő folyó, a Rába bal oldali mellékfolyója Ausztria és Magyarország területén.
Megnézni Dunántúl és Pinka
Premontrei kolostor (Zsámbék)
A premontrei kolostor és templom romjai a Pest vármegye Budakeszi járásában található Zsámbék közigazgatási területén állnak, meghatározó látványosságai a városnak.
Megnézni Dunántúl és Premontrei kolostor (Zsámbék)
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Megnézni Dunántúl és Rába
Répce
A Répce és a Rábca (németül Rabnitz, horvátul Rabica) ugyanazon folyó a Kisalföldön.
Megnézni Dunántúl és Répce
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Megnézni Dunántúl és Római Birodalom
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Megnézni Dunántúl és Római katolikus egyház
Romanizáció
Romanizáció alatt azt a folyamatot értjük, amely során a Római Birodalom meghódított területein (provinciáin) a leigázott népek átvették a rómaiak kultúráját.
Megnézni Dunántúl és Romanizáció
Savaria
Savaria alaprajza és ismert lelőhelyei Szent Quirinus püspök emléktáblája halálának 1700. évfordulójára az Óperint utcában Szent Mártonnak az emlékére emelt kút Az Ízisz-szentélykerület és a Borostyánút helyreállított szakasza A város polgárainak névjegyzéke – kőtábla a Városháza építése során került elő, látogatható a Városháza aulájában A vízvezeték helyreállított darabja Bucsu közelében Székesegyházzal Savaria (későbbi nyelvhasználat szerint Sabaria) Szombathely római kori elődje, a borostyánút egyik állomása, a mai Magyarország területén lévő legkorábbi colonia, azaz városi rangú római kori település volt.
Megnézni Dunántúl és Savaria
Ságvár
Ságvár (latinul: Tricciana, németül: Schleugberg am Plattensee) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Megnézni Dunántúl és Ságvár
Sárköz
A Sárköz Magyarország egyik tájegysége.
Megnézni Dunántúl és Sárköz
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Megnézni Dunántúl és Sárvár
Sümegi vár
Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található.
Megnézni Dunántúl és Sümegi vár
Scarbantia
Scarbantia római település (municipium) Pannonia nyugati részén, a mai Sopron területén.
Megnézni Dunántúl és Scarbantia
Sió
A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.
Megnézni Dunántúl és Sió
Siófok
Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.
Megnézni Dunántúl és Siófok
Siklósi vár
A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.
Megnézni Dunántúl és Siklósi vár
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Megnézni Dunántúl és Somogy vármegye
Somogyvámos
Somogyvámos község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Megnézni Dunántúl és Somogyvámos
Sopianae (ókori város)
Sopianae római település Pannonia középső részén, a mai Pécs területén.
Megnézni Dunántúl és Sopianae (ókori város)
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Megnézni Dunántúl és Sopron
Sopron vármegye
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Dunántúl és Sopron vármegye
Suzuki
A egy japán multinacionális cég, mely fő jövedelmét az autók és motorkerékpárok gyártásával szerzi be.
Megnézni Dunántúl és Suzuki
Szalafő
Szalafő község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Megnézni Dunántúl és Szalafő
Szántód
Szántód község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Balatonföldvár és Zamárdi között, éppen Tihannyal szemben.
Megnézni Dunántúl és Szántód
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Megnézni Dunántúl és Székesfehérvár
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Megnézni Dunántúl és Szekszárd
Szeleste (Magyarország)
Szeleste község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Megnézni Dunántúl és Szeleste (Magyarország)
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Megnézni Dunántúl és Szentgotthárd
Szigetvári vár
A szigetvári várat 1420 körül építtette fel Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr a Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak egyik kiemelkedő szigetén.
Megnézni Dunántúl és Szigetvári vár
Szigliget
Szigliget község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
Megnézni Dunántúl és Szigliget
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Megnézni Dunántúl és Szláv népek
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Megnézni Dunántúl és Szlovákia
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Dunántúl és Szlovákok
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Megnézni Dunántúl és Szlovénia
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Megnézni Dunántúl és Szocializmus
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Megnézni Dunántúl és Szombathely
Tapolca
Tapolca (németül: Toppoltz) város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járás székhelye.
Megnézni Dunántúl és Tapolca
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Megnézni Dunántúl és Tatabánya
Tatai vár
A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár.
Megnézni Dunántúl és Tatai vár
Tác
Tác község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Megnézni Dunántúl és Tác
Tömjénút
ősi városait az ókori tömjén- és fűszerszállító útvonalak kötötték össze a Földközi-tengerrel. A tömjénút az Egyiptomot, Indiát és Arábiát átszelő nagyobb kereskedelmi útvonalak gyűjtőneve.
Megnézni Dunántúl és Tömjénút
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Dunántúl és Török hódoltság
Település
észak-amerikai pueblo törzs lakhelye, közel ezeréves település A település – általános szóhasználattal – az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak.
Megnézni Dunántúl és Település
Tihany
Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Megnézni Dunántúl és Tihany
Tihanyi apátság
A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.
Megnézni Dunántúl és Tihanyi apátság
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Megnézni Dunántúl és Tisza
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Megnézni Dunántúl és Tolna vármegye
Trianoni békeszerződés
date.
Megnézni Dunántúl és Trianoni békeszerződés
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Megnézni Dunántúl és Urán
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Megnézni Dunántúl és Vas vármegye
Várpalota
Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Megnézni Dunántúl és Várpalota
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Megnézni Dunántúl és Végvár
Vép
Vép város Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Megnézni Dunántúl és Vép
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Megnézni Dunántúl és Vértes (hegység)
Vértesszőlős
Vértesszőlős község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban található.
Megnézni Dunántúl és Vértesszőlős
Velencei-tó
Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.
Megnézni Dunántúl és Velencei-tó
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Megnézni Dunántúl és Veszprém
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Megnézni Dunántúl és Veszprém vármegye
Villány
Villány város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Megnézni Dunántúl és Villány
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Megnézni Dunántúl és Visegrádi-hegység
Vitorlázás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sportvitorlás.
Megnézni Dunántúl és Vitorlázás
Zala (folyó)
A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.
Megnézni Dunántúl és Zala (folyó)
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Megnézni Dunántúl és Zala vármegye
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Dunántúl és Zalaegerszeg
Zalavár
Zalavár község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Megnézni Dunántúl és Zalavár
Zirc
Zirc város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”.
Megnézni Dunántúl és Zirc
Zirci apátság
A zirci ciszterci apátság a ciszterci rend magyarországi központja Zircen.
Megnézni Dunántúl és Zirci apátság
Zsámbék
Zsámbék (vagy) város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Dunántúl és Zsámbék
Zselic
Jellegzetes zselici bükkerdő Löszmélyút egy Szulimán melletti szőlőhegyen A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúl déli részén, Somogy és Baranya vármegye határán.
Megnézni Dunántúl és Zselic
1000
1000 a 10. század utolsó éve.
Megnézni Dunántúl és 1000
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Megnézni Dunántúl és 11. század
17. század
A 17.
Megnézni Dunántúl és 17. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Dunántúl és 18. század
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Dunántúl és 19. század
1990
----.
Megnézni Dunántúl és 1990
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Megnézni Dunántúl és 2004
2018
----.
Megnézni Dunántúl és 2018
5. század
Az 5.
Megnézni Dunántúl és 5. század
900
900 a 9. század utolsó éve.
Megnézni Dunántúl és 900
Lásd még
Magyarország közigazgatása
- Alföld és Észak
- Dunántúl
- Kistérség
- Magyarország régiói
- Magyarország területi beosztásai
- Magyarország vármegyéi
- NUTS:HU
Magyarország történelmi tájai
- Alföld
- Bácska
- Bánság
- Délvidék
- Dunántúl
- Göcsej
- Hajdúság
- Hortobágyi Nemzeti Park
- Jászság
- Körösvidék
- Kiskunság
- Nagykunság
- Partium