Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bunyevácok

Index Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

101 kapcsolatok: Alan (Zengg), Alföld, Alkotmánybíróság, Antunovich János, Asszimiláció (szociológia), Baja, Balázs Ildikó, Bartók Béla (zeneszerző), Bába Kiadó, Bács (település), Bács-Bodrog vármegye, Bácsalmás, Bácsbokod, Bosznia-Hercegovina, Csávoly, Csikéria, Dalmácia (horvátországi régió), Délszlávok, December 18., Diakovár, Dráva, Dugonics András, Dunai János, Első világháború, Felsőszentiván, Gara (Magyarország), Goran Kopunović, Heka László, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Ikotity István, Január 11., Január 12., Július 13., Jugoszlávia, Jugoszlávok, Kalocsa, Katonai határőrvidék, Katymár, Keresztelő János, Krivi Put, Latinovits Zoltán, Lič, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Május 14., Május 16., Mátételke, ..., Mészáros Lázár, Mezőváros, Növénytermesztés, Nemzeti Választási Bizottság, Nikolics Nemanja, Obádovics J. Gyula, Origo.hu, Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Pálinkás József (fizikus), Páncsics Miklós, Polgár Ernő, Rácok, Római katolikus egyház, Sokácok, Szabad királyi város, Szabadka, Székesfehérvári püspökök listája, Szeged, Szent György, Szent János, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Török hódoltság, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vaskút, Vármegye, Velebit (hegység), Zágráb, Zengg, Zombor, Zoran Kuntić, Zrínyi család, Zsoldos, 16. század, 1605, 17. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1867, 1870, 1879, 19. század, 1929, 1990-es évek, 2001, 2002, 2006, 2009, 2010, 2011. Bővíteni index (51 több) »

Alan (Zengg)

Alan falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében.

Új!!: Bunyevácok és Alan (Zengg) · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Bunyevácok és Alföld · Többet látni »

Alkotmánybíróság

Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás.

Új!!: Bunyevácok és Alkotmánybíróság · Többet látni »

Antunovich János

Antunovich János (Ivan Antunović) (Kunbaja, 1815. június 15. – Kalocsa, 1888. január 14.) katolikus kanonok, püspök.

Új!!: Bunyevácok és Antunovich János · Többet látni »

Asszimiláció (szociológia)

Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.

Új!!: Bunyevácok és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: Bunyevácok és Baja · Többet látni »

Balázs Ildikó

Balázs Ildikó (Marosvásárhely, 1965. május 13. –) Wass Albert-díjas és Wass Albert Örökség Díjas magyar író, újságíró, fordító.

Új!!: Bunyevácok és Balázs Ildikó · Többet látni »

Bartók Béla (zeneszerző)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Új!!: Bunyevácok és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

Bába Kiadó

A Bába Kiadó, hivatalos nevén Bába és Társai Nyomdaipari tervező, kivitelező és szolgáltató Kft.

Új!!: Bunyevácok és Bába Kiadó · Többet látni »

Bács (település)

Bács (szerbül Бач / Bač, németül Batsch) város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.

Új!!: Bunyevácok és Bács (település) · Többet látni »

Bács-Bodrog vármegye

Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.

Új!!: Bunyevácok és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »

Bácsalmás

Bácsalmás város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.

Új!!: Bunyevácok és Bácsalmás · Többet látni »

Bácsbokod

Bácsbokod nagyközség Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járásban.

Új!!: Bunyevácok és Bácsbokod · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Új!!: Bunyevácok és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »

Csávoly

Csávoly község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Új!!: Bunyevácok és Csávoly · Többet látni »

Csikéria

Csikéria község Bács-Kiskun vármegye Bácsalmási járásában.

Új!!: Bunyevácok és Csikéria · Többet látni »

Dalmácia (horvátországi régió)

Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.

Új!!: Bunyevácok és Dalmácia (horvátországi régió) · Többet látni »

Délszlávok

A délszláv népek feketével jelölve bolgárok A délszlávok a szláv népek déli ágába tartoznak a Balkánon.

Új!!: Bunyevácok és Délszlávok · Többet látni »

December 18.

Névnapok: Auguszta + Dés, Dezsér, Dezsider, Dezső, Gracián, Graciána, Graciella, Haralda, Harmat, Harmatka, Karácson, Mária, Töhötöm, Zajzon.

Új!!: Bunyevácok és December 18. · Többet látni »

Diakovár

Diakovár (horvátul Đakovo, németül Djakowar, szerbül Ђаково) város és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Bunyevácok és Diakovár · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Bunyevácok és Dráva · Többet látni »

Dugonics András

Dugonics András (Szeged, 1740. október 18. – Szeged, 1818. július 25.) piarista szerzetes, író, egyetemi tanár.

Új!!: Bunyevácok és Dugonics András · Többet látni »

Dunai János

Dunai János (eredeti neve Dujmov Iván, Gara, 1937. június 26. –) olimpiai bronzérmes, válogatott labdarúgó, edző.

Új!!: Bunyevácok és Dunai János · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Bunyevácok és Első világháború · Többet látni »

Felsőszentiván

Felsőszentiván község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Új!!: Bunyevácok és Felsőszentiván · Többet látni »

Gara (Magyarország)

Gara község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Új!!: Bunyevácok és Gara (Magyarország) · Többet látni »

Goran Kopunović

Goran Kopunovic (1967. február 1. –), korábbi szerbiai bunyevác labdarúgó.

Új!!: Bunyevácok és Goran Kopunović · Többet látni »

Heka László

Heka László (Mikleuš, Horvátország, 1959. szeptember 22. –),, horvát-magyar származású kutató jogász, író, újságíró, tudósító, szakfordító, egyetemi docens.

Új!!: Bunyevácok és Heka László · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Bunyevácok és Horvát nyelv · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Bunyevácok és Horvátok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Bunyevácok és Horvátország · Többet látni »

Ikotity István

Ikotity István (Baja, 1977. június 27.) magyar tanár, kutató, területfejlesztő, közéleti szervező, korábban politikus.

Új!!: Bunyevácok és Ikotity István · Többet látni »

Január 11.

Névnapok: Ágota + Agáta, Baltazár, Honoráta, Szalvia, Tasziló, Tézeusz, Vazul, Zsálya.

Új!!: Bunyevácok és Január 11. · Többet látni »

Január 12.

Névnapok: Ernő + Ardó, Arkád, Árkád, Árkos, Bors, Borsa, Cézár, Cezarin, Cezarina, Elek, Erna, Ernella, Erneszt, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, Gujdó, Kaplon, Kaplony, Karion, Keszi, Kesző, Ketel, Rajnald, Tatjána, Tánya, Veron, Verona, Veronika, Veronka.

Új!!: Bunyevácok és Január 12. · Többet látni »

Július 13.

Névnapok: Jenő + Erneszt, Ernő, Harri, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Indra, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Milda, Perdita, Sára, Sári, Sarolta, Silás, Szilas, Szilvánusz, Szólát, Szórád, Szovát, Üdvöske.

Új!!: Bunyevácok és Július 13. · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: Bunyevácok és Jugoszlávia · Többet látni »

Jugoszlávok

A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.

Új!!: Bunyevácok és Jugoszlávok · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Új!!: Bunyevácok és Kalocsa · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Új!!: Bunyevácok és Katonai határőrvidék · Többet látni »

Katymár

Katymár (bunyevácul: Kaćmar) község Bács-Kiskun vármegye Bácsalmási járásában, a Bácskai löszös síkság területén.

Új!!: Bunyevácok és Katymár · Többet látni »

Keresztelő János

Keresztelő János vagy másképp Bemerítő János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) zsidó vándorprédikátor, a kereszténység, az iszlám és a bahái fontos vallási alakja.

Új!!: Bunyevácok és Keresztelő János · Többet látni »

Krivi Put

Krivi Put falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében.

Új!!: Bunyevácok és Krivi Put · Többet látni »

Latinovits Zoltán

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Jászai Mari-, Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas magyar színész.

Új!!: Bunyevácok és Latinovits Zoltán · Többet látni »

Lič

Lič falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Bunyevácok és Lič · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Bunyevácok és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Bunyevácok és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Bunyevácok és Magyarország · Többet látni »

Május 14.

Névnapok: Bonifác + Aglája, Bekény, Bekes, Bónis, Gemma, Gyöngy, Gyöngyike, Gyöngyvirág, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kora, Korália, Korall, Násfa, Ompoly, Paszkál, Paszkália.

Új!!: Bunyevácok és Május 14. · Többet látni »

Május 16.

Névnapok: Mózes, Botond + Hannibál, János, Nepomuk, Pellegrin, Simon, Sion, Szimonett, Szimonetta, Ubul, Ugod.

Új!!: Bunyevácok és Május 16. · Többet látni »

Mátételke

Mátételke község Bács-Kiskun vármegye Bácsalmási járásában.

Új!!: Bunyevácok és Mátételke · Többet látni »

Mészáros Lázár

Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.

Új!!: Bunyevácok és Mészáros Lázár · Többet látni »

Mezőváros

16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.

Új!!: Bunyevácok és Mezőváros · Többet látni »

Növénytermesztés

Bangladesi rizsmunkás Gabonabetakarítás és cséplés a 14. századi Itáliában A növénytermesztés az állattenyésztés mellett a mezőgazdaság egyik fő területe.

Új!!: Bunyevácok és Növénytermesztés · Többet látni »

Nemzeti Választási Bizottság

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB, 2013-ig Országos Választási Bizottság, OVB) a választási panaszokat elbíráló önmeghatározása szerint független testület Magyarországon.

Új!!: Bunyevácok és Nemzeti Választási Bizottság · Többet látni »

Nikolics Nemanja

Nikolics Nemanja (Zenta, Jugoszlávia, 1987. december 31. –) szerb–magyar kettős állampolgárságú korábbi magyar válogatott labdarúgó.

Új!!: Bunyevácok és Nikolics Nemanja · Többet látni »

Obádovics J. Gyula

Obádovics József Gyula (Baja, 1927. március 3. –) természettudományi, műszaki doktor, a matematika tudományok kandidátusa.

Új!!: Bunyevácok és Obádovics J. Gyula · Többet látni »

Origo.hu

Az Origo.hu – vagy csak Origo – Magyarország egyik legismertebb kormányközeli hírportálja.

Új!!: Bunyevácok és Origo.hu · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Bunyevácok és Országgyűlés · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Bunyevácok és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Pálinkás József (fizikus)

Pálinkás József (Galvács, 1952. szeptember 18. –) magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008 és 2014 között annak elnöke, 2014.

Új!!: Bunyevácok és Pálinkás József (fizikus) · Többet látni »

Páncsics Miklós

Páncsics Miklós (Gara, 1944. február 4. – Budapest, 2007. augusztus 7.) magyar olimpiai bajnok labdarúgó, hátvéd, sportvezető.

Új!!: Bunyevácok és Páncsics Miklós · Többet látni »

Polgár Ernő

Polgár Ernő (Bácsalmás, 1954. január 27. – Brunei, 2018. október 28.) Radnóti-díjas, Nagy Lajos-díjas, lovagkereszttel kitüntetett világirodalmi rangú magyar író, irodalomszervező, szerkesztő, dramaturg, művelődéstörténész.

Új!!: Bunyevácok és Polgár Ernő · Többet látni »

Rácok

Rácország címere http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Szerbia_c%C3%ADmere Rácok a szerbek korábbi, 19. században még használatos elnevezése.

Új!!: Bunyevácok és Rácok · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Bunyevácok és Római katolikus egyház · Többet látni »

Sokácok

A sokácok horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein.

Új!!: Bunyevácok és Sokácok · Többet látni »

Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

Új!!: Bunyevácok és Szabad királyi város · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Új!!: Bunyevácok és Szabadka · Többet látni »

Székesfehérvári püspökök listája

Dulánszky Nándor Pauer János Steiner Fülöp Az alábbi lista a Mária Terézia királynő és VI. Piusz pápa által 1777-ben alapított Székesfehérvári egyházmegye püspökeit sorolja föl.

Új!!: Bunyevácok és Székesfehérvári püspökök listája · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Bunyevácok és Szeged · Többet látni »

Szent György

Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.

Új!!: Bunyevácok és Szent György · Többet látni »

Szent János

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szent János (egyértelműsítő lap).

Új!!: Bunyevácok és Szent János · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Bunyevácok és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Bunyevácok és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Bunyevácok és Szerbia · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: Bunyevácok és Török hódoltság · Többet látni »

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Új!!: Bunyevácok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Vaskút

Vaskút (horvátul: Baškut) nagyközség Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Új!!: Bunyevácok és Vaskút · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Új!!: Bunyevácok és Vármegye · Többet látni »

Velebit (hegység)

A Velebit a legnagyobb, ugyanakkor nem a legmagasabb hegylánc Horvátországban.

Új!!: Bunyevácok és Velebit (hegység) · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Új!!: Bunyevácok és Zágráb · Többet látni »

Zengg

Zengg (németül Zengg, horvátul Senj (ejtsd: Szeny), latinul Senia) város és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében.

Új!!: Bunyevácok és Zengg · Többet látni »

Zombor

Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.

Új!!: Bunyevácok és Zombor · Többet látni »

Zoran Kuntić

Zoran Kuntić (Cirill írással: Зopaн Kунтић; Szabadka, 1967. március 23.–) bunyevác származású szerbiai labdarúgó, edző.

Új!!: Bunyevácok és Zoran Kuntić · Többet látni »

Zrínyi család

A Zrínyiek, a Šubić nemzetségből származó horvát–magyar nemesi család, akik a középkortól kezdve jelentős szerepet töltöttek be a Magyar Királyság életében egészen a kora újkorig.

Új!!: Bunyevácok és Zrínyi család · Többet látni »

Zsoldos

A zsoldos az 1949.

Új!!: Bunyevácok és Zsoldos · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Bunyevácok és 16. század · Többet látni »

1605

Nincs leírás.

Új!!: Bunyevácok és 1605 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Bunyevácok és 17. század · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Bunyevácok és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: Bunyevácok és 1867 · Többet látni »

1870

Nincs leírás.

Új!!: Bunyevácok és 1870 · Többet látni »

1879

Nincs leírás.

Új!!: Bunyevácok és 1879 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Bunyevácok és 19. század · Többet látni »

1929

Nincs leírás.

Új!!: Bunyevácok és 1929 · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Bunyevácok és 1990-es évek · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: Bunyevácok és 2001 · Többet látni »

2002

* az ökoturizmus nemzetközi éve.

Új!!: Bunyevácok és 2002 · Többet látni »

2006

----.

Új!!: Bunyevácok és 2006 · Többet látni »

2009

----.

Új!!: Bunyevácok és 2009 · Többet látni »

2010

---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Bunyevácok és 2010 · Többet látni »

2011

---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Bunyevácok és 2011 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »