Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
92 kapcsolatok: A barokk kor magyar irodalma, A felvilágosodás korának magyar irodalma, A középkori Magyar Királyság története, A Magyar Királyság a 18. századi abszolutizmus rendszerében, A Magyar Királyság az első világháborúban, A magyar nép kialakulása, A reneszánsz magyar irodalma, Alapfokú oktatás, Alkotmány, Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, Árpád magyar fejedelem, Árpád-ház, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Cselekvőképesség, Egyesült Nemzetek Szervezete, Első világháború, Európa, Európa Tanács, Európai Unió, Géza magyar fejedelem, Habsburg Birodalom, Helyi önkormányzat, Himnusz, Hittudomány, Honfoglalás, Hunyadi János, I. István magyar király, I. Mátyás magyar király, Internacionalizálás és honosítás, Jegyző, Kárpát-medence, Középkori magyar irodalom, Közigazgatási hivatal, Közigazgatási szerv, Köztársasági elnök, Kiegyezés, Kormányhivatal, Kossuth Lajos, Magyar állampolgárság, Magyar őstörténet, Magyar festészet, Magyar forint, Magyar irodalom, Magyar Köztársaság (1989–), Magyar országgyűlési választási rendszer, Magyar történelem, Magyar választási rendszer, Magyar zene, Magyarok, ..., Magyarország, Magyarország 1919–1945 között, Magyarország 1945–1956 között, Magyarország 1957–1989 között, Magyarország a második világháborúban, Magyarország a nemzetközi szervezetekben, Magyarország alaptörvénye, Magyarország címere, Magyarország himnusza, Magyarország művészete, Magyarország természetföldrajza, Magyarország zászlaja, Magyarországi ünnepek és emléknapok listája, Magyarországi népszavazások, Második világháború, Minisztérium, Mohácsi csata, Mohácsi vész, Népszavazás, Ombudsman, Országgyűlés, Országgyűlési képviselő, Polgármester, Rákóczi-szabadságharc, Rákosi-diktatúra, Rákosi-korszak, Reformkor, Rendőrség, Rendszerváltás Magyarországon, Széchényi Ferenc (politikus), Széchenyi István, Szózat, Szent Korona, Tatárjárás, Török háborúk Magyarországon, Török hódoltság, Törvény (jogszabály), Természetes személy, Trianoni békeszerződés, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. századi magyar irodalom, 1956-os forradalom. Bővíteni index (42 több) »
A barokk kor magyar irodalma
A barokk korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és A barokk kor magyar irodalma · Többet látni »
A felvilágosodás korának magyar irodalma
Bessenyei György Csokonai Vitéz Mihály.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és A felvilágosodás korának magyar irodalma · Többet látni »
A középkori Magyar Királyság története
Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és A középkori Magyar Királyság története · Többet látni »
A Magyar Királyság a 18. századi abszolutizmus rendszerében
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Magyar Királyság a 18. században.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és A Magyar Királyság a 18. századi abszolutizmus rendszerében · Többet látni »
A Magyar Királyság az első világháborúban
Semleges államok A Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, nem külügyeiben független hatalomként.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és A Magyar Királyság az első világháborúban · Többet látni »
A magyar nép kialakulása
#ÁTIRÁNYÍTÁS A magyar nép kialakulásának időszaka.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és A magyar nép kialakulása · Többet látni »
A reneszánsz magyar irodalma
A korszak szépirodalmában vegyesen használták a magyar és a latin nyelvet.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és A reneszánsz magyar irodalma · Többet látni »
Alapfokú oktatás
Általános iskola Český Těšínben, Csehországban. Az alapfokú oktatás a gyermekkor első éveiben történő formális oktatást jelenti.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Alapfokú oktatás · Többet látni »
Alkotmány
archivedate.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Alkotmány · Többet látni »
Alkotmánybíróság
Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Alkotmánybíróság · Többet látni »
Állami Számvevőszék
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát, és amely általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, illetve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Állami Számvevőszék · Többet látni »
Árpád magyar fejedelem
Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Árpád magyar fejedelem · Többet látni »
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Árpád-ház · Többet látni »
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Észak-atlanti Szerződés Szervezete · Többet látni »
Cselekvőképesség
A cselekvőképesség mint jogi fogalom alatt a természetes személynek azt a képességét értjük, hogy cselekedeteivel saját nevében jogokat szerezhet, illetőleg kötelezettségeket vállalhat.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Cselekvőképesség · Többet látni »
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Egyesült Nemzetek Szervezete · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Első világháború · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Európa · Többet látni »
Európa Tanács
Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Európa Tanács · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Európai Unió · Többet látni »
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Géza magyar fejedelem · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Helyi önkormányzat
#ÁTIRÁNYÍTÁS Helyi önkormányzatok Magyarországon.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Helyi önkormányzat · Többet látni »
Himnusz
A himnusz dicsőítő és magasztaló ének.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Himnusz · Többet látni »
Hittudomány
#ÁTIRÁNYÍTÁS teológia.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Hittudomány · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Honfoglalás · Többet látni »
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Hunyadi János · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és I. István magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
Internacionalizálás és honosítás
Az internacionalizálás és a honosítás (más szavakkal kulturális beágyazás vagy nyelvi lokalizáció) olyan módszerek, melyekkel termékeket vagy szoftvereket viszünk át (adaptálunk) más, nem belföldi környezetbe, főként más országokba és kultúrákba.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Internacionalizálás és honosítás · Többet látni »
Jegyző
A magyar közigazgatási rendszerben a jegyző a helyi önkormányzatok által kinevezett személy, aki megszervezi és vezeti a polgármesteri hivatal munkáját, a helyi önkormányzat közigazgatási és szakmai elöljárója.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Jegyző · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Kárpát-medence · Többet látni »
Középkori magyar irodalom
Rovásírásos középkori lelet Az ősi magyar rovásírás fennmaradt emlékei alapján feltételezhető, hogy a magyaroknak már a honfoglalás előtt is volt írásbelisége, így talán irodalma is.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Középkori magyar irodalom · Többet látni »
Közigazgatási hivatal
A közigazgatási hivatalok Magyarországon regionális államigazgatási szervek voltak 1990-től 2011-ig.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Közigazgatási hivatal · Többet látni »
Közigazgatási szerv
A közigazgatási szerv a közigazgatás szervezetrendszerének legkisebb önálló egysége.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Közigazgatási szerv · Többet látni »
Köztársasági elnök
Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Köztársasági elnök · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Kiegyezés · Többet látni »
Kormányhivatal
A kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi igazgatási szervei.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Kormányhivatal · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Kossuth Lajos · Többet látni »
Magyar állampolgárság
A magyar állampolgárság születéssel, honosítással vagy visszahonosítással és családjogi tények alapján keletkezhet.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyar állampolgárság · Többet látni »
Magyar őstörténet
A magyarok őstörténete,„Szokták a magyarság korai történetét »őstörténetnek« is nevezni, és sok esetben magunk is ezt tesszük.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyar őstörténet · Többet látni »
Magyar festészet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország festészete.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyar festészet · Többet látni »
Magyar forint
A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF, Hungarian forint) 1946.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyar forint · Többet látni »
Magyar irodalom
Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyar irodalom · Többet látni »
Magyar Köztársaság (1989–)
Az Alaptörvény 2012.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyar Köztársaság (1989–) · Többet látni »
Magyar országgyűlési választási rendszer
A magyar országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy hogyan választják Magyarországon a parlamenti képviselőket.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyar országgyűlési választási rendszer · Többet látni »
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyar történelem · Többet látni »
Magyar választási rendszer
A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (parlamenti választások) és a helyi önkormányzati választásokat.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyar választási rendszer · Többet látni »
Magyar zene
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar zene (egyértelműsítő lap).
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyar zene · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország · Többet látni »
Magyarország 1919–1945 között
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Királyság (1920–1945).
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország 1919–1945 között · Többet látni »
Magyarország 1945–1956 között
Magyarország 1945–1956 között azt a korszakát élte, amely az ország második világháborús befejezésének aktusától az 1956-os forradalomig tartott.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország 1945–1956 között · Többet látni »
Magyarország 1957–1989 között
Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország 1957–1989 között · Többet látni »
Magyarország a második világháborúban
A két világháború közötti Magyarország fő célkitűzése az 1920-as trianoni békeszerződés revíziója és a külpolitikai elszigeteltségből való kitörés volt, ennek érdekében olasz, majd német segítséget remélt.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország a második világháborúban · Többet látni »
Magyarország a nemzetközi szervezetekben
Ez a szócikk Magyarország (mint állam) nemzetközi szervezeti tagságait sorolja fel.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország a nemzetközi szervezetekben · Többet látni »
Magyarország alaptörvénye
Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »
Magyarország címere
Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország címere · Többet látni »
Magyarország himnusza
A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország himnusza · Többet látni »
Magyarország művészete
Magyarország művészete az államalapítástól napjainkig rotunda formájában épült. Pompás emlékünk ebből a korból a nagytótlaki. A sárospataki vár: ősi lakótorony, reneszánsz lodzsa és barokk kastély együttese A fertődi Eszterházy-kastély Lechner Ödön egyik szép alkotása a Magyar Állami Földtani Intézet épülete Budapesten.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország művészete · Többet látni »
Magyarország természetföldrajza
Magyarország 93 030 km²-es területével Közép-Európá délkeleti régiójában terül el.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »
Magyarország zászlaja
Vexillológia szócikkében! 20px 3:4 arányú haditengerészeti zászló Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarország zászlaja · Többet látni »
Magyarországi ünnepek és emléknapok listája
Lyukas zászló az országház előtt, az 1956-os forradalom tiszteletére A szócikk a Magyarországon megtartott ünnepeket és emléknapokat taglalja.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarországi ünnepek és emléknapok listája · Többet látni »
Magyarországi népszavazások
Magyarországon a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés alapvető szabályait és elveit az Alaptörvény fekteti le 8.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Magyarországi népszavazások · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Második világháború · Többet látni »
Minisztérium
A minisztérium a közigazgatás központi állami szerveinek egyik típusa, az államok legmagasabb állami hatóságai, amely az adott ország kormányának egyik tagja, egy miniszter irányítása alatt áll.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Minisztérium · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Mohácsi csata · Többet látni »
Mohácsi vész
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mohácsi csata.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Mohácsi vész · Többet látni »
Népszavazás
Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Népszavazás · Többet látni »
Ombudsman
Az ombudsman (svéd eredetű szó), magyar nevén országgyűlési biztos, olyan saját hivatallal rendelkező, a parlamentek által megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Ombudsman · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Országgyűlés · Többet látni »
Országgyűlési képviselő
Országgyűlési képviselők az Országházban Az országgyűlési képviselő (vagy parlamenti képviselő) egy ország vagy tartomány törvényhozó testületében, parlamentjében szavazati joggal rendelkező személy.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Országgyűlési képviselő · Többet látni »
Polgármester
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Polgármester · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Rákosi-diktatúra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rákosi-korszak.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Rákosi-diktatúra · Többet látni »
Rákosi-korszak
május 1-i felvonulás „Fizessenek a gazdagok!”, „Váltsák be az ígéretet!”, „Éljen Rákosi Mátyás!” 1949. május 1. Rákosi Mátyás beszél Hősök tere, 1947. május 1-i ünnepség. A tribünön elől balról Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Rajk László, Marosán György Rákosi a tribünön (a kép bal szélén), 1949. augusztus 28. A Rákosi-korszak Magyarország 1945–1956 közötti történelmének szinte egészét lefedi.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Rákosi-korszak · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Reformkor · Többet látni »
Rendőrség
A Magyar Rendőrség által 2009-2013-ig használt Ford Focus rendőrautók egyike A rendőrség olyan rendvédelmi szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Rendőrség · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Széchényi Ferenc (politikus)
Gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc de Paola György (Széplak, Sopron vármegye, 1754. április 28. – Bécs, 1820. december 13.) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Széchényi Ferenc (politikus) · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Széchenyi István · Többet látni »
Szózat
A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Szózat · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Szent Korona · Többet látni »
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Tatárjárás · Többet látni »
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Török hódoltság · Többet látni »
Törvény (jogszabály)
A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Törvény (jogszabály) · Többet látni »
Természetes személy
A természetes személy a jogtudományban az élő embert, a személyhez fűződő jogok természetes alanyát jelöli.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Természetes személy · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
19. századi magyar irodalom
Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezére.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és 19. századi magyar irodalom · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Alkotmányosalapismeretek-vizsga és 1956-os forradalom · Többet látni »
