Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: A francia forradalom kronológiája, Alexander Stephens, Alkotmány, Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Apáczai Csere János, Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, Állam, Államelmélet, DCLeaks, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, Felhatalmazási törvény (Németország, 1933), Forradalomellenes Párt, Japán, Júliusi forradalom, Jüan Si-kaj, Jean-Jacques Rousseau, Johannes Althusius, Közép-Nyugat, Köztársaság, Lengyelország májusi alkotmánya, Magyarország, Nagy szejm, Nép, Népfelség, Népfelség elve, Országgyűlés, Riigikogu, Weimari köztársaság.
A francia forradalom kronológiája
A francia forradalom kronológiája az 1788 és 1799 között lejátszódott politikai és gazdasági eseményeket tartalmazza.
Új!!: Népszuverenitás és A francia forradalom kronológiája · Többet látni »
Alexander Stephens
Alexander Hamilton Stephens (1812. február 11. – 1883. március 4.) georgiai születésű amerikai politikus volt és az Amerikai Konföderációs Államok alelnöke az amerikai polgárháború alatt.
Új!!: Népszuverenitás és Alexander Stephens · Többet látni »
Alkotmány
archivedate.
Új!!: Népszuverenitás és Alkotmány · Többet látni »
Alkotmányozó Nemzetgyűlés
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés a népfelség elvére épülő alkotmányozási forma.
Új!!: Népszuverenitás és Alkotmányozó Nemzetgyűlés · Többet látni »
Apáczai Csere János
Apáczai Csere János, születési nevén Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.
Új!!: Népszuverenitás és Apáczai Csere János · Többet látni »
Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása az állam elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény, amelynek jogi tárgya az állam alkotmányos rendjének megtartásához fűződő társadalmi érdek, ahol alkotmányos rend alatt az alkotmányos társadalmi viszonyokat értjük.
Új!!: Népszuverenitás és Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása · Többet látni »
Állam
Politeia'' című művében Az állam az egyik alapvető fogalma számos különböző tudományágnak, mint a jogtudomány és ezen belül a nemzetközi jog, a politikatudomány, a szociológia, a történettudomány, vagy a földrajz.
Új!!: Népszuverenitás és Állam · Többet látni »
Államelmélet
Az államelmélet vagy államfilozófia tárgyát képezik az állam lehetséges definíciói, megjelenése, formái, feladatai és céljai, valamint működésének intézményi, társadalmi, etikai és jogi feltételei és korlátai.
Új!!: Népszuverenitás és Államelmélet · Többet látni »
DCLeaks
A DCLeaks (vagy DC Leaks) 2016 júniusában létrejött weboldal, amely számos alkalommal tette közzé több jelentős Egyesült Államokban kormányzati vagy katonai pozíciót betöltő személy privát e-mailjeit.
Új!!: Népszuverenitás és DCLeaks · Többet látni »
Emberi és polgári jogok nyilatkozata
Az ''Emberi és polgári jogok nyilatkozata'', a tízparancsolat formájában, sugárzó illusztrációval Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata a francia forradalom egyik alapvető dokumentuma, mely az emberek egyéni és közösségi jogait határozza meg.
Új!!: Népszuverenitás és Emberi és polgári jogok nyilatkozata · Többet látni »
Felhatalmazási törvény (Németország, 1933)
Hitler beszédet mond a felhatalmazási törvény parlamenti vitájában Az 1933-as német birodalmi felhatalmazási törvény (németül Ermächtigungsgesetz; teljes nevén Törvény a nép és a birodalom ínségének megszüntetésére, Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich) a német birodalmi alkotmányt módosító jogszabály.
Új!!: Népszuverenitás és Felhatalmazási törvény (Németország, 1933) · Többet látni »
Forradalomellenes Párt
Forradalomellenes Párt (hollandul: Anti-Revolutionaire Partij, rövidítése: ARP) egy hollandiai protestáns kereszténydemokrata párt volt.
Új!!: Népszuverenitás és Forradalomellenes Párt · Többet látni »
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Új!!: Népszuverenitás és Japán · Többet látni »
Júliusi forradalom
Eugène Delacroix: ''A „Szabadság vezeti a népet”'' című festménye, melyet eredetileg az 1830-as júliusi forradalom emlékére festett. Az 1830-as francia forradalom, amelyet júliusi forradalom néven is ismernek, megdöntötte X. Károly francia király, és ezzel a Bourbon-ház uralmát Franciaországban.
Új!!: Népszuverenitás és Júliusi forradalom · Többet látni »
Jüan Si-kaj
Jüan Si-kaj (hagyományos kínai: 袁世凱, egyszerűsített kínai: 袁世凯, pinjin: Yuán Shìkǎi, 1859. szeptember 16. – 1916. június 6.) kínai politikus, katona és önjelölt császár.
Új!!: Népszuverenitás és Jüan Si-kaj · Többet látni »
Jean-Jacques Rousseau
Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.
Új!!: Népszuverenitás és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »
Johannes Althusius
Johannes Althusius vagy német nevén Johannes Althaus (Diedenshausen, 1557 – Emden, 1638. augusztus 12.) német állam- és jogtudós, kálvinista teológus.
Új!!: Népszuverenitás és Johannes Althusius · Többet látni »
Közép-Nyugat
Népszámlálási Hivatal által definiált Közép-Nyugat A Közép-Nyugat a Népszámlálási Hivatal által létrehozott négy földrajzi régió egyike az Amerikai Egyesült Államokban.
Új!!: Népszuverenitás és Közép-Nyugat · Többet látni »
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Új!!: Népszuverenitás és Köztársaság · Többet látni »
Lengyelország májusi alkotmánya
A Május 3-i Alkotmány eredeti, kézzel írt szövege Lengyelország májusi alkotmánya, vagy gyakrabban használt elnevezésével: a Május 3-i alkotmány (lengyelül: Konstytucja Trzeciego Maja vagy Konstytucja 3 Maja 1791 roku, litvánul: Gegužės trečiosios konstitucija) a világ második és Európa első modern, kartális alkotmánya, melyet 1791.
Új!!: Népszuverenitás és Lengyelország májusi alkotmánya · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Népszuverenitás és Magyarország · Többet látni »
Nagy szejm
Május 3-i Alkotmányt. A nagy szejm vagy négyéves szejm (lengyelül Sejm Wielki vagy Sejm Czteroletni; litvánul Didysis seimas vagy Ketverių metų seimas) Lengyelország 1788–1792 között működő, korszakos jelentőségű országgyűlése, diétája.
Új!!: Népszuverenitás és Nagy szejm · Többet látni »
Nép
A nép nagyobb emberi közösség, amit a közös eredet tudata, a közös nyelv és hagyományok fűznek össze.
Új!!: Népszuverenitás és Nép · Többet látni »
Népfelség
#ÁTIRÁNYÍTÁS népszuverenitás.
Új!!: Népszuverenitás és Népfelség · Többet látni »
Népfelség elve
#ÁTIRÁNYÍTÁS népszuverenitás.
Új!!: Népszuverenitás és Népfelség elve · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Népszuverenitás és Országgyűlés · Többet látni »
Riigikogu
A Riigikogu belső tere A Riigikogu épülete, a Toompeai palota A Riigikogu az Észt Köztársaság törvényhozó testülete, az észt népszuverenitás legfelsőbb szintű képviseleti szerve.
Új!!: Népszuverenitás és Riigikogu · Többet látni »
Weimari köztársaság
A weimari köztársaság a németországi monarchia államrendszerét 1919-ben felváltó polgári demokratikus, parlamenti képviseletű, szövetségi köztársaság történészek által adott neve, melyet Weimar városa után kapott, ahol az alkotmányozó nemzetgyűlés összeült.
Új!!: Népszuverenitás és Weimari köztársaság · Többet látni »
