Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
177 kapcsolatok: A magyar forint pénzhelyettesítői, A szentgotthárdi apátság temploma és kolostora, A török kiűzése Magyarországról, Abádi Benedek, Abda, Alaghy Menyhért, Almásmálom, Antikommunista felkelések a keleti blokkban, Aranyosgyéres, Avas, Az angol nyelv magyar jövevényszavainak listája, Az utolsó budai basa (elbeszélés), Álmosd, Bacso Kiro-barlang, Bagamér, Balatonkiliti, Bár (település), Báthory István erdélyi fejedelem, Békés, Belogradcsiki erőd, Beregszász, Bethlen István (főispán), Bocskai István, Bocskai-felkelés, Bodaszőlő, Borbély György (hadvezér), Bozóki apátság, Bucura Dumbravă, Buda ostroma (1542), Buda visszafoglalása, Budai pasák listája, Chorzów, Cserni Jován-felkelés, Csonka-torony (Dunaföldvár), Dankó Imre, Döbör, Dobrafalva, Enyickei csata, Erdélyi belháború, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi fejedelmek listája, Esztergomi bazilika, Fölöstöm, Fehring, Feldbach (Stájerország), Fellegvár (városnegyed, Kolozsvár), Felső-magyarországi felkelés, Felsőerek, Fiáth János, Foktő, ..., Francia szókincs, Fráter Pál, Galabarnika-barlang, Gercse (Ausztria), Ghiczy András, Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso, Goldmark Károly, Gubecz Máté, Györffy István (néprajzkutató), Györkei csata, Habsburg-ház, Habsburg–török háború (1663–64), Hajdú (egyértelműsítő lap), Hajdú kerület, Hajdú vármegye, Hajdú-Bihar vármegye, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúdorog címere, Hajdúdorog népessége, Hajdúdorog története, Hajdúdorogi főegyházmegye, Hajdúdorogi székesegyház, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúság, Hajdúszoboszló, Hajdúváros, Hajdúvid, Halasi Fekete Péter, Hóstát (Kolozsvár), Heinrich von Dampierre, Hernádnémeti, Hetman, Horváth-Stansics család, I. Rákóczi György, II. Mátyás magyar király, II. Rákóczi Ferenc, Iratos hajdúk, Izsákfa, Jászkun kerület, Kacagány, Kassai vértanúk, Kállói vár, Károlyfalu, Körösszeg, Körösszegi vár, Kiskerény, Kisnemes, Kitüntetés, Kollektív nemesség, Kolozsnagyida, Komáromy András, Koroncói csata, Kozákok, Kunok, Létavértes, Lónyay András, Lőcse, Libertinus, Lippai Balázs, Lorántffy Zsuzsanna, Magtártemplom, Magyar szürke szarvasmarha, Magyarlapád, Magyarország mezőgazdasága, Makó, Mányik, Március 7., Mészáros Károly (író), Mezősas, Mikepércs, Miskolc címere, Nagykálló, Nagyszalonta, Némethy Gergely, Nyíregyháza, Október 16., Október 26., Oszter Sándor, Palásti csata, Pásztor, Piac utca, Pusztaszentmihály, Rábaőr, Rákóczi Lajos, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, Rákóczi-szabadságharc, Redemptio, Rend (feudalizmus), Romániai fegyveres antikommunista ellenállási mozgalom, Salafa, Sassi Szabó család, Siklós története, Sima, Straden, Szabó László (filmrendező), Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története, Szarvaskő, Szarvaskői vár, Szent Péter-templom (Őriszentpéter), Szentandrási csata, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szentgotthárdi csata (1664), Szokolluzade Lala Mehmed pasa, Tamo daleko, Tapolca, Tépe, Tótfalu (Magyarország), Tiszabecsi csata, Tiszaeszlár, Tiszántúli hadjárat (1703), Tizenöt éves háború, Uszód, Utolsó tatárjárás, Vágvölgy, Vámospércs, Velike (Ausztria), Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen, Zalakomár, Zalamerenye, Zsitvatoroki béke, 1599, 1607, 1630, 1687-es országgyűlés, 17. század. Bővíteni index (127 több) »
A magyar forint pénzhelyettesítői
A magyar forint pénzhelyettesítői - vagy ahogy legújabban hívják, forgatható utalványok, alternatív másodlagos fizetőeszközök, továbbá szabad pénz (by Silvio Gesel).
Új!!: Hajdúk és A magyar forint pénzhelyettesítői · Többet látni »
A szentgotthárdi apátság temploma és kolostora
A szentgotthárdi apátság temploma és kolostora amely eredetileg Szent Gotthárd-templom és kolostor nevet viseli.
Új!!: Hajdúk és A szentgotthárdi apátság temploma és kolostora · Többet látni »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: Hajdúk és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
Abádi Benedek
''Abádi Benedek'' Szeged, 2008 Abádi Benedek 16. századi magyar könyvnyomtató, protestáns prédikátor, reformátor, evangélikus lelkész.
Új!!: Hajdúk és Abádi Benedek · Többet látni »
Abda
Abda község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban, Győr központjától légvonalban 8 km-re nyugatra.
Új!!: Hajdúk és Abda · Többet látni »
Alaghy Menyhért
Bekényi Alaghy Menyhért (1587 – Pácin, 1631. június 15.) országbíró 1625.
Új!!: Hajdúk és Alaghy Menyhért · Többet látni »
Almásmálom
Almásmálom, 1910-ig Málom falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Hajdúk és Almásmálom · Többet látni »
Antikommunista felkelések a keleti blokkban
A keleti blokk országaiban (Kelet- és Közép-Európa) a második világháború után is folytatódtak az antikommunista felkelések és ellenállások.
Új!!: Hajdúk és Antikommunista felkelések a keleti blokkban · Többet látni »
Aranyosgyéres
Aranyosgyéres (1911-ig Gyéres, románul Câmpia Turzii, 1925-ig Ghiriș-Arieș, vagy Gieresch) municípium Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Hajdúk és Aranyosgyéres · Többet látni »
Avas
Az Avas vulkáni eredetű, 234 méter magas domb Miskolc közepén, egyben az Avas városrész neve is.
Új!!: Hajdúk és Avas · Többet látni »
Az angol nyelv magyar jövevényszavainak listája
Ezen a – nem teljes – listán az angol nyelv magyar eredetű jövevényszavai láthatók: Magyarjövevényszavak Kategória:Magyar eredetű idegen szavak listái.
Új!!: Hajdúk és Az angol nyelv magyar jövevényszavainak listája · Többet látni »
Az utolsó budai basa (elbeszélés)
Az utolsó budai basa Jókai Mór 1859-ben írt elbeszélése.
Új!!: Hajdúk és Az utolsó budai basa (elbeszélés) · Többet látni »
Álmosd
Álmosd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Új!!: Hajdúk és Álmosd · Többet látni »
Bacso Kiro-barlang
A Bacso Kiro-barlang (bolgárul: пещера „Бачо Киро“) Bulgária középső részén, Gabrovo megye, Drjanovo kistérségében, Careva Livada faluban nyílik, 335 méteres tengerszínt feletti magasságban.
Új!!: Hajdúk és Bacso Kiro-barlang · Többet látni »
Bagamér
Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Új!!: Hajdúk és Bagamér · Többet látni »
Balatonkiliti
Balatonkiliti Siófok déli, kertvárosi városrésze, melyet 1968-ban csatoltak a városhoz.
Új!!: Hajdúk és Balatonkiliti · Többet látni »
Bár (település)
Bár község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Hajdúk és Bár (település) · Többet látni »
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Új!!: Hajdúk és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Békés
Békés város Békés vármegyében.
Új!!: Hajdúk és Békés · Többet látni »
Belogradcsiki erőd
A belogradcsiki erőd (bolgár nyelven Белоградчишка крепост, Belogradcsiska kreposzt), más néven Kaleto (Калето, „az erőd”, a török kale szóból) erőd Bulgária északnyugati részén, a Balkán-hegység északi lejtőin, közel Belogradcsik városához, melynek egyik fő turisztikai nevezetessége a belogradcsiki sziklák mellett.
Új!!: Hajdúk és Belogradcsiki erőd · Többet látni »
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Új!!: Hajdúk és Beregszász · Többet látni »
Bethlen István (főispán)
Iktári Bethlen István (1606 – 1632. december 23.) nagyváradi főkapitány, főispán.
Új!!: Hajdúk és Bethlen István (főispán) · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: Hajdúk és Bocskai István · Többet látni »
Bocskai-felkelés
A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott.
Új!!: Hajdúk és Bocskai-felkelés · Többet látni »
Bodaszőlő
Bodaszőlő Hajdú-Bihar vármegyében található településrész, Debrecentől és Hajdúböszörménytől egyaránt 16 km-re.
Új!!: Hajdúk és Bodaszőlő · Többet látni »
Borbély György (hadvezér)
Simai Borbély György (ismertebben: Borbély György) (1540 körül – 1603. december 15., Kolozsvár), a tizenöt éves háború (az ún. hosszú háború) időszakában (1591/1593 – 1606), az Erdélyi Fejedelemségnek a sikeres hadvezére volt.
Új!!: Hajdúk és Borbély György (hadvezér) · Többet látni »
Bozóki apátság
A bozóki apátságot 1124–1131 között a Hontpázmány nemzetségbeli Lampert comes (ispán) és neje Zsófia, Szent László király nővére valamint Miklós nevű fiuk alapította.
Új!!: Hajdúk és Bozóki apátság · Többet látni »
Bucura Dumbravă
Fanny Seculici, születési nevén Františky Jozefíny Szekuliszovej, írói álnevén Bucura Dumbravă részben magyar származású román írónő, hegymászó, társadalmi aktivista, teozófus, Erzsébet román királyné udvarhölgye.
Új!!: Hajdúk és Bucura Dumbravă · Többet látni »
Buda ostroma (1542)
Buda ostroma 1542.
Új!!: Hajdúk és Buda ostroma (1542) · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: Hajdúk és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Budai pasák listája
Abdi Abdurrahman, az utolsó budai pasa A budai pasák listája az 1541 és 1686 közt Budára a szultán által kinevezett pasák neveit és legfontosabb életrajzi adatait tartalmazza.
Új!!: Hajdúk és Budai pasák listája · Többet látni »
Chorzów
Chorzów, Felső-Szilézia egyik iparvárosa, a Rawa és Brynica folyók találkozásánál.
Új!!: Hajdúk és Chorzów · Többet látni »
Cserni Jován-felkelés
A Cserni Jován-felkelés vagy más néven Délvidéki szerb felkelés Cserni Jován vezetésével kirobbantott megmozdulása a délvidéki szerb félkatonai elemeknek, akiket Szapolyai János magyar király telepített le.
Új!!: Hajdúk és Cserni Jován-felkelés · Többet látni »
Csonka-torony (Dunaföldvár)
A Csonka-torony (más néven Török-torony, Öreg-torony) Dunaföldváron épült a 15. század végén, majd a kibővített dunaföldvári vár magja lett.
Új!!: Hajdúk és Csonka-torony (Dunaföldvár) · Többet látni »
Dankó Imre
Dankó Imre (Budapest, 1922. január 22. – Debrecen, 2008. december 15.) magyar etnográfus, történész, muzeológus, múzeumigazgató, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora.
Új!!: Hajdúk és Dankó Imre · Többet látni »
Döbör
Döbör Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Új!!: Hajdúk és Döbör · Többet látni »
Dobrafalva
Dobrafalva Radafalva településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban,.
Új!!: Hajdúk és Dobrafalva · Többet látni »
Enyickei csata
Az enyickei csata (szlovákul Bitka pri Haniska) a bujdosók és az osztrák császári sereg közötti összecsapás a Kassa melletti Enyicke közelében, amely ez előbbi fél győzelmével ért véget.
Új!!: Hajdúk és Enyickei csata · Többet látni »
Erdélyi belháború
Az erdélyi belháború egy polgárháborús konfliktus volt az Erdélyi Fejedelemségben 1611-ben.
Új!!: Hajdúk és Erdélyi belháború · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Új!!: Hajdúk és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »
Erdélyi fejedelmek listája
link.
Új!!: Hajdúk és Erdélyi fejedelmek listája · Többet látni »
Esztergomi bazilika
Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.
Új!!: Hajdúk és Esztergomi bazilika · Többet látni »
Fölöstöm
Fölöstöm (németül Fürstenfeld) osztrák város Stájerország Hartberg-Fürstenfeld járásában.
Új!!: Hajdúk és Fölöstöm · Többet látni »
Fehring
Fehring osztrák város Stájerország Délkelet-stájerországi járásában.
Új!!: Hajdúk és Fehring · Többet látni »
Feldbach (Stájerország)
Feldbach osztrák város, Stájerország Délkelet-stájerországi járásának központja.
Új!!: Hajdúk és Feldbach (Stájerország) · Többet látni »
Fellegvár (városnegyed, Kolozsvár)
A Fellegvár térképe ro A Fellegvár (románul cartierul Gruia) Kolozsvár egyik városnegyede, a város régebbi lakóövezeteinek egyike.
Új!!: Hajdúk és Fellegvár (városnegyed, Kolozsvár) · Többet látni »
Felső-magyarországi felkelés
A felső-magyarországi felkelés (korábbi történeti munkákban kuruc felkelés vagy bujdosó mozgalom) az 1670-es években zajlott.
Új!!: Hajdúk és Felső-magyarországi felkelés · Többet látni »
Felsőerek
Felsőerek egykor önálló település, ma Szakmár község egyik különálló településrésze (Bács-Kiskun vármegye).
Új!!: Hajdúk és Felsőerek · Többet látni »
Fiáth János
Emléktáblája a Budai Várnegyedben Eörményesi és karánsebesi Fiáth János (1660 körül – 1727. január) hajdúvajda, Győr vármegye alispánja, az erdélyi udvari kancellária tanácsosa, földbirtokos.
Új!!: Hajdúk és Fiáth János · Többet látni »
Foktő
Foktő község Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
Új!!: Hajdúk és Foktő · Többet látni »
Francia szókincs
A francia szókincs összetételének fő jellegzetessége a latin eredetű szavak túlnyomó aránya, amelyeket a népi latinból örökölt, vagy a középkori és a klasszikus latinból vett át.
Új!!: Hajdúk és Francia szókincs · Többet látni »
Fráter Pál
Fráter Pál (? – 1658) katona, költő.
Új!!: Hajdúk és Fráter Pál · Többet látni »
Galabarnika-barlang
A Galabarnika-barlang (bolgárul: Гълъбарника) Bulgáriában található, Kunino faluban, a Balkán-hegység északi elővonulatai között.
Új!!: Hajdúk és Galabarnika-barlang · Többet látni »
Gercse (Ausztria)
Gercse Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Új!!: Hajdúk és Gercse (Ausztria) · Többet látni »
Ghiczy András
Ghiczy (vagy Ghyczy, Ghiczi, Géczy, Géczi) András (? – 1614) erdélyi fejedelemjelölt, Báthory Gábor fejedelemnek egyaránt volt a kegyeltje és az ellenfele; az 1610-es évek első felében az erdélyi történelem egyik ismert szereplője.
Új!!: Hajdúk és Ghiczy András · Többet látni »
Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso
Giovan Giacomo Barbiano, Belgioioso grófja ((1565 – Liège, 1626. október 18.) olasz nemesi családból származó gróf, német-római császári katonatiszt, kassai főkapitány. Egyéb névformái: Giovan Giacomo da Barbiano, kortárs dokumentumokban előfordulnak a németes Johann Jakob (von) Barbiano és a magyaros Barbiano Belgiosi János Jakab névformák is. Nemesi utónevét (ejtsd kb. beldzsojózó) időnként Belgiojoso betűzéssel is írják.
Új!!: Hajdúk és Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso · Többet látni »
Goldmark Károly
Goldmark Károly, németül Karl vagy Carl Goldmark (Keszthely, 1830. május 18. – Bécs, 1915. január 2.) zsidó származású, német anyanyelvű magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus.
Új!!: Hajdúk és Goldmark Károly · Többet látni »
Gubecz Máté
Gubecz Mátét kivégzik a zágrábi Szent Márk templom előtt (Oton Iveković festménye) Gubecz Máté (horvátul Matija Gubec, eredetileg Ambroz Gubec; Hižakovec? 1538? – Zágráb, 1573. február 15.) horvát parasztvezér, a horvátországi parasztháború (1572–73) vezére volt.
Új!!: Hajdúk és Gubecz Máté · Többet látni »
Györffy István (néprajzkutató)
Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.) néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Hajdúk és Györffy István (néprajzkutató) · Többet látni »
Györkei csata
A györkei csata vagy györke-eperjesi csata (szlovákul Bitka pri Ďurkov) a bujdosók és a császáriak közötti csata az Abaúj vármegyei Györke és Eperjes városa között 1672.
Új!!: Hajdúk és Györkei csata · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Hajdúk és Habsburg-ház · Többet látni »
Habsburg–török háború (1663–64)
Az 1663–64-es Habsburg–török háború vagy hetedik Habsburg–török háború a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja.
Új!!: Hajdúk és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »
Hajdú (egyértelműsítő lap)
;Társadalomtörténet.
Új!!: Hajdúk és Hajdú (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Hajdú kerület
Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Hajdú kerület (Hajdúkerület, Hajdú városok kerülete) Magyarország egyik kiváltságos kerülete volt a 17-19.
Új!!: Hajdúk és Hajdú kerület · Többet látni »
Hajdú vármegye
Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe.
Új!!: Hajdúk és Hajdú vármegye · Többet látni »
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.
Új!!: Hajdúk és Hajdú-Bihar vármegye · Többet látni »
Hajdúböszörmény
A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar vármegyében; a Hajdúböszörményi járás székhelye.
Új!!: Hajdúk és Hajdúböszörmény · Többet látni »
Hajdúdorog
Hajdúdorog város Hajdú-Bihar vármegye Hajdúböszörményi járásában.
Új!!: Hajdúk és Hajdúdorog · Többet látni »
Hajdúdorog címere
Hajdúdorog címere Hajdúdorog címere egy álló, halfarkú tárcsapajzs, amelynek felső élén egy vörös bélésű, arany szegélyű és rostélyú, ezüst tornasisak látható sisakkoronával.
Új!!: Hajdúk és Hajdúdorog címere · Többet látni »
Hajdúdorog népessége
Hajdúdorog népességváltozásának ábrája 1773 és 2013 között Hajdúdorog az ország északkeleti részén, Hajdú-Bihar vármegye északi területein fekszik.
Új!!: Hajdúk és Hajdúdorog népessége · Többet látni »
Hajdúdorog története
Hajdúdorog címere Hajdúdorog az úgynevezett öreg hajdúvárosok egyike, amely az ország északkeleti részén, Hajdú-Bihar megye északi területén fekszik.
Új!!: Hajdúk és Hajdúdorog története · Többet látni »
Hajdúdorogi főegyházmegye
A Hajdúdorogi főegyházmegye a Miskolci egyházmegyével és a Nyíregyházi egyházmegyével együtt alkotja Magyarország Görögkatolikus Sajátjogú Egyházát, a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat (rövidített nevén: Görögkatolikus Metropólia), melyet Ferenc pápa 2015.
Új!!: Hajdúk és Hajdúdorogi főegyházmegye · Többet látni »
Hajdúdorogi székesegyház
A hajdúdorogi Istenszülő bevezetése a templomba főszékesegyház a Hajdúdorogi főegyházmegye székesegyháza, a magyar görögkatolikus egyház főtemploma.
Új!!: Hajdúk és Hajdúdorogi székesegyház · Többet látni »
Hajdúhadház
Hajdúhadház (1870 előtt: Hadház) város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúhadházi járás központja.
Új!!: Hajdúk és Hajdúhadház · Többet látni »
Hajdúnánás
Hajdúnánás város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járás székhelye.
Új!!: Hajdúk és Hajdúnánás · Többet látni »
Hajdúság
A Hajdúság az Alföld északi-északkeleti részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület.
Új!!: Hajdúk és Hajdúság · Többet látni »
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.
Új!!: Hajdúk és Hajdúszoboszló · Többet látni »
Hajdúváros
Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával.
Új!!: Hajdúk és Hajdúváros · Többet látni »
Hajdúvid
Hajdúvid Hajdúböszörményhez tartozó, egykor (1978-ig) önálló település Hajdú-Bihar vármegye északi részén.
Új!!: Hajdúk és Hajdúvid · Többet látni »
Halasi Fekete Péter
Halasi Fekete Péter (Kiskunhalas, 1572–1577 körül – Karcagújszállás, 1642) Bocskai István fejedelem Szoboszlóra telepített 800 lovashajdújának kapitánya, a város első főhadnagya.
Új!!: Hajdúk és Halasi Fekete Péter · Többet látni »
Hóstát (Kolozsvár)
Kolozsvár a 17. század közepén a városfalakon kívüli hóstátokkal Kolozsvárnak a keleti és az északi várfalakon kívüli peremnegyedeit a 19. századig hóstátokként ismerték.
Új!!: Hajdúk és Hóstát (Kolozsvár) · Többet látni »
Heinrich von Dampierre
Heinrich von Dampierre (Henri Duval Dampierre grófja; 1580. – Pozsony, 1620. október 8.) császári tábornagy a harmincéves háborúban.
Új!!: Hajdúk és Heinrich von Dampierre · Többet látni »
Hernádnémeti
Hernádnémeti nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Hajdúk és Hernádnémeti · Többet látni »
Hetman
A Lengyel Köztársaság hetmanjának címere A hetman a 16–18. századi Lengyel–Litván Unióban használt katonai cím; a hetman wielki (nagyhetman) volt a fegyveres erők parancsnoka, a király távollétében a hadvezér is.
Új!!: Hajdúk és Hetman · Többet látni »
Horváth-Stansics család
right A gradeczi Horváth-Stansics (Stansith) Régi, Horvátországban már a 13., Magyarországon a 16. századtól fogva szereplő család, melynek neve eredetileg Stansics (Stansith) volt.
Új!!: Hajdúk és Horváth-Stansics család · Többet látni »
I. Rákóczi György
Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.
Új!!: Hajdúk és I. Rákóczi György · Többet látni »
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Új!!: Hajdúk és II. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: Hajdúk és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
Iratos hajdúk
Magyar hajdú, 1703 Az iratos katonák, hajdúk a királyi végvárakban szolgálatot teljesítő magyar gyalogos katonák.
Új!!: Hajdúk és Iratos hajdúk · Többet látni »
Izsákfa
Izsákfa a Vas vármegyei Celldömölkhöz 1978 óta tartozó, egykor önálló község, amely ma is soros építésű, szalagtelkes falu képét mutatja.
Új!!: Hajdúk és Izsákfa · Többet látni »
Jászkun kerület
Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.
Új!!: Hajdúk és Jászkun kerület · Többet látni »
Kacagány
Hans Joachim von Zieten huszárgenerális párduc bőréből készült kacagánnyal A kacagány nyakba akasztható vagy köthető, a hátat borító prémes állatbőr.
Új!!: Hajdúk és Kacagány · Többet látni »
Kassai vértanúk
A kassai vértanúk két jezsuita pap és egy volt jezsuita diák, esztergomi kanonok, Pázmány Péter közeli ismerősének közös elnevezése: Kassai szent vértanúk.
Új!!: Hajdúk és Kassai vértanúk · Többet látni »
Kállói vár
Nagykálló és a Kállói vár egy régi metszeten A Kállói vár előzménye a Kállay család V. László kori; mindössze egy 58 x 52 méter nagyságú erődített várkastély volt.
Új!!: Hajdúk és Kállói vár · Többet látni »
Károlyfalu
Károlyfalu (szlovákul Karlova Ves, németül Karlsdorf) Pozsony városrésze, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában.
Új!!: Hajdúk és Károlyfalu · Többet látni »
Körösszeg
Körösszeg (románul Cheresig) falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Hajdúk és Körösszeg · Többet látni »
Körösszegi vár
Körösszegi vár Romániában, Bihar megyében, Körösszeg község közelében található, és valószínűleg még a Borsa nemzetség tagjai építhették.
Új!!: Hajdúk és Körösszegi vár · Többet látni »
Kiskerény
Kiskerény (1899-ig Kurimján) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Új!!: Hajdúk és Kiskerény · Többet látni »
Kisnemes
A kisnemesek a feudalizmus ideje alatt a nemességnek egy nagy létszámú csoportját alkották.
Új!!: Hajdúk és Kisnemes · Többet látni »
Kitüntetés
A Magyar Érdemrend jelenkori keresztje, a középpont felé összefutó szárú, fehérzománcos 42 mm átmérőjű görög kereszt ''(crux immissa)'' A kitüntetés általános értelemben minden olyan állami vagy társadalmi megnyilvánulás, amely a kimagasló egyéni vagy közösségi teljesítményt erkölcsi vagy anyagi elismerésben részesíti.
Új!!: Hajdúk és Kitüntetés · Többet látni »
Kollektív nemesség
A kollektív nemesség fogalma alatt egy olyan csoport kollektív előjogainak összességét értjük a középkori feudális jogrendszerben, amelynek tagjai egyénileg nem érték el ugyan a nemesek jogállását, különösen annak legfontosabb elemét, a közszabadságot, de kollektívan, helyhez vagy szolgálathoz kötve ahhoz közelítő jogokkal rendelkeztek.
Új!!: Hajdúk és Kollektív nemesség · Többet látni »
Kolozsnagyida
Kolozsnagyida, 1911-ig Nagyida (korábban Iuda Mare,, szász nyelven Aide) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Hajdúk és Kolozsnagyida · Többet látni »
Komáromy András
Révkomáromi Komáromy András (Péterfalva, 1861. november 18. – Budapest, 1931. december 5.) magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Hajdúk és Komáromy András · Többet látni »
Koroncói csata
A koroncói csata a Rákóczi-szabadságharc egyik csatája, melyet 1704.
Új!!: Hajdúk és Koroncói csata · Többet látni »
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Új!!: Hajdúk és Kozákok · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Hajdúk és Kunok · Többet látni »
Létavértes
Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegye Derecskei járásában, a Derecske-Létavértesi kistérség központja.
Új!!: Hajdúk és Létavértes · Többet látni »
Lónyay András
Lónyay András (naményi) – kállói várkapitány.
Új!!: Hajdúk és Lónyay András · Többet látni »
Lőcse
Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.
Új!!: Hajdúk és Lőcse · Többet látni »
Libertinus
Gaius Messulenus felszabadított rabszolga sírköve. A libertinus vagy libertus, szabados különböző társadalmi korokban más-más társadalmi réteget jelölt.
Új!!: Hajdúk és Libertinus · Többet látni »
Lippai Balázs
Lippai Balázs (? – Kassa, 1605. január 6.) hajdúkapitány, a Bocskai-felkelés egyik főtisztje.
Új!!: Hajdúk és Lippai Balázs · Többet látni »
Lorántffy Zsuzsanna
Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Mihály zempléni nagybirtokos főnemes és Zeleméri Borbála leánya.
Új!!: Hajdúk és Lorántffy Zsuzsanna · Többet látni »
Magtártemplom
A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel.
Új!!: Hajdúk és Magtártemplom · Többet látni »
Magyar szürke szarvasmarha
A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike.
Új!!: Hajdúk és Magyar szürke szarvasmarha · Többet látni »
Magyarlapád
Magyarlapád (románul Lopadea Nouă, németül Schaufeldorf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, Magyarlapád község központja.
Új!!: Hajdúk és Magyarlapád · Többet látni »
Magyarország mezőgazdasága
A magyar mezőgazdaság mint a nemzetgazdaság egyik ága a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát adta 2020-ban.
Új!!: Hajdúk és Magyarország mezőgazdasága · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Hajdúk és Makó · Többet látni »
Mányik
Mányik falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, a Mezőség keleti részén.
Új!!: Hajdúk és Mányik · Többet látni »
Március 7.
Névnapok: Tamás + Perpétua, Rupert, Ubul.
Új!!: Hajdúk és Március 7. · Többet látni »
Mészáros Károly (író)
Mészáros Károly (Hajdúdorog, 1821. július 20. – Zavadka, 1890. február 2.) magyar író, ügyvéd és helytörténész.
Új!!: Hajdúk és Mészáros Károly (író) · Többet látni »
Mezősas
Mezősas község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Hajdúk és Mezősas · Többet látni »
Mikepércs
Mikepércs község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Új!!: Hajdúk és Mikepércs · Többet látni »
Miskolc címere
Az 1909-ben elfogadott címer Miskolc címere mintájául a város középkori pecsétjei szolgáltak, ezek alapján tervezték 1909-ben, mikor Miskolc törvényhatósági városi rangra emelkedett.
Új!!: Hajdúk és Miskolc címere · Többet látni »
Nagykálló
Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.
Új!!: Hajdúk és Nagykálló · Többet látni »
Nagyszalonta
Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Hajdúk és Nagyszalonta · Többet látni »
Némethy Gergely
Némethy Gergely más alakban Némethi (? – Székelyderzs, 1612. szeptember 4.) hajdúkapitány, Bocskai István tanácsosa, a Bocskai-szabadságharc egyik fontos alakja.
Új!!: Hajdúk és Némethy Gergely · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Hajdúk és Nyíregyháza · Többet látni »
Október 16.
Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.
Új!!: Hajdúk és Október 16. · Többet látni »
Október 26.
Névnapok: Dömötör + Albin, Amand, Amanda, Ametiszt, Armand, Baldvin, Deme, Demeter, Evariszt, Manda, Medox, Mendi, Örsi, Szamanta, Szamira.
Új!!: Hajdúk és Október 26. · Többet látni »
Oszter Sándor
Oszter Sándor (Győr, 1948. szeptember 2. – Balatonrendes, 2021. október 29.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, vállalkozó, a Parádsasvári Üveggyár egykori tulajdonosa.
Új!!: Hajdúk és Oszter Sándor · Többet látni »
Palásti csata
A palásti csata (szlovákul Bitka pri Plášťovciach) 1552.
Új!!: Hajdúk és Palásti csata · Többet látni »
Pásztor
Juhpásztor a Fogarasi-havasokban Hagyományőrző csikós, jellegzetes viseletben Gulya, előtérben a gulyással és a kutyájával Juhász és nyája a Mohácsi-szigeten A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is.
Új!!: Hajdúk és Pásztor · Többet látni »
Piac utca
A Piac utca Debrecen egyik legfontosabb utcája.
Új!!: Hajdúk és Piac utca · Többet látni »
Pusztaszentmihály
Pusztaszentmihály mezőváros Ausztriában, Burgenlandban, a Németújvári járásban.
Új!!: Hajdúk és Pusztaszentmihály · Többet látni »
Rábaőr
Rábaőr (korábban Alsó- és Felső-Strázsa) Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Új!!: Hajdúk és Rábaőr · Többet látni »
Rákóczi Lajos
rákóczi és felsővadászi báró Rákóczi Lajos (1570 körül – Mezőzombor, 1612. január 3.) Lippa, majd Kálló várának kapitánya, generális, a hajdúk főkapitánya, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem unokatestvére.
Új!!: Hajdúk és Rákóczi Lajos · Többet látni »
Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem
Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond (Felsővadász, 1544 vagy 1554 vagy 1555 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem (1607–1608) halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.
Új!!: Hajdúk és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Hajdúk és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Redemptio
A latin redemptio (magyaros átírásban redempció) vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat.
Új!!: Hajdúk és Redemptio · Többet látni »
Rend (feudalizmus)
harmadik rend ábrázolása egy középkori kódexből Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.
Új!!: Hajdúk és Rend (feudalizmus) · Többet látni »
Romániai fegyveres antikommunista ellenállási mozgalom
A romániai fegyveres antikommunista ellenállási mozgalom főleg 1945-1962 között volt aktív.
Új!!: Hajdúk és Romániai fegyveres antikommunista ellenállási mozgalom · Többet látni »
Salafa
Salafa Pusztaszentmihály településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenlandban, a Németújvári járásban.
Új!!: Hajdúk és Salafa · Többet látni »
Sassi Szabó család
Sassi Szabó Józsefné síremléke A sassi Szabó család egy bihari illetőségű magyar kisnemesi család.
Új!!: Hajdúk és Sassi Szabó család · Többet látni »
Siklós története
Siklós története az őskorig nyúlik vissza.
Új!!: Hajdúk és Siklós története · Többet látni »
Sima
Sima község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
Új!!: Hajdúk és Sima · Többet látni »
Straden
Straden osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában.
Új!!: Hajdúk és Straden · Többet látni »
Szabó László (filmrendező)
Szabó László (Budapest, 1936. március 24. –) magyar és francia színész, filmrendező.
Új!!: Hajdúk és Szabó László (filmrendező) · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története
A 10. századi szabolcsi földvár madártávlatból Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története a nevében említett három régi vármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmi Ung és Ugocsa vármegye históriáját is.
Új!!: Hajdúk és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története · Többet látni »
Szarvaskő
Szarvaskő község Heves vármegye Egri járásában, a Bükki Nemzeti Park nyugati szélén.
Új!!: Hajdúk és Szarvaskő · Többet látni »
Szarvaskői vár
A szarvaskői vár egy mára már elpusztult vár, melynek romjai a Bükk-vidék csúcsrégiójának nyugati peremén, a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán található egy meredek sziklás hegy tetején.
Új!!: Hajdúk és Szarvaskői vár · Többet látni »
Szent Péter-templom (Őriszentpéter)
A templom északi fala a külső toronyfeljáró lépcsővel A templom déli fala a bélletes román kori kapuval Bélletes román kori kapu a templom déli falán A szentély A karzat Fából faragott királyszobor a bekötő út mellett Őriszentpéter egyik fő látnivalója a román kori katolikus templom (Templomszer 17.). Műemlékvédelmi törzsszáma 7985, KÖH azonosító száma 8903.
Új!!: Hajdúk és Szent Péter-templom (Őriszentpéter) · Többet látni »
Szentandrási csata
A Szentandrási csata (románul Bătălia de la Sânandrei, németül Schlacht bei Sanktandreas) Arad közelében, a Maros jobb partján lezajlott csata, a mai Temesszentandrásnál a szegedi, valamint bihari hajdúk és a törökök között 1552-ben, Temesvár ostroma során.
Új!!: Hajdúk és Szentandrási csata · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Hajdúk és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szentgotthárdi csata (1664)
A szentgotthárdi csata 1664.
Új!!: Hajdúk és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »
Szokolluzade Lala Mehmed pasa
Szokolluzade Lala Mehmed (Sokolluzade Lala Mehmed) (egyszerűbben: Lala Mehmed) (? – 1606. június 21.) pasa, a tizenöt éves háború (az ún. hosszú háború) időszakában (1591/1593 – 1606), az Oszmán Birodalom legjelentősebb nagyvezíreinek egyike volt; Kodzsa Szinán (Koca Sinan) (1520 – 1596) pasa, és Damat Ibrahim (? – 1601) pasa mellett.
Új!!: Hajdúk és Szokolluzade Lala Mehmed pasa · Többet látni »
Tamo daleko
A Tamo daleko (cirill betűkkel Тамо далеко) szerb népdal, mely az első világháború alatt, 1915-ben keletkezett.
Új!!: Hajdúk és Tamo daleko · Többet látni »
Tapolca
Tapolca (németül: Toppoltz) város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járás székhelye.
Új!!: Hajdúk és Tapolca · Többet látni »
Tépe
Tépe község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Új!!: Hajdúk és Tépe · Többet látni »
Tótfalu (Magyarország)
Tótfalu vagy Tótfalupuszta elpusztult falu Vas vármegyében, Felsőmarác területén.
Új!!: Hajdúk és Tótfalu (Magyarország) · Többet látni »
Tiszabecsi csata
A tiszabecsi csata (vagy: tiszaújlaki csata) a Rákóczi-szabadságharc első kuruc győzelemmel végződött összecsapása, melyben Rákóczi seregének sikerült a Tisza bal partjára átkelnie.
Új!!: Hajdúk és Tiszabecsi csata · Többet látni »
Tiszaeszlár
Tiszaeszlár község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban.
Új!!: Hajdúk és Tiszaeszlár · Többet látni »
Tiszántúli hadjárat (1703)
A tiszántúli hadjárat a Rákóczi-szabadságharc első hadművelet-sorozata volt, mely során a Vereckei-hágótól elinduló II. Rákóczi Ferenc egyre növekvő hadserege elfoglalta a Tiszántúl legnagyobb részét, valamint a Felvidék, a Duna-Tisza köze és Erdély egyes területeit.
Új!!: Hajdúk és Tiszántúli hadjárat (1703) · Többet látni »
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Új!!: Hajdúk és Tizenöt éves háború · Többet látni »
Uszód
Uszód község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.
Új!!: Hajdúk és Uszód · Többet látni »
Utolsó tatárjárás
Az utolsó tatárjárás az Erdélybe és Máramarosba betört krími és dobrudzsai tatárok dúlása volt 1717-ben, amelyet hűbéruruk, a török szultán utasítására hajtottak végre.
Új!!: Hajdúk és Utolsó tatárjárás · Többet látni »
Vágvölgy
Vágbeszterce vára a trencséni kerületben Vágvidék, Vágvölgy (Považie): ma három szlovák régió neve, általában az Alsó-Vágmenti, a Középső-Vágmenti és a Felső-Vágmenti turisztikai régió összefoglaló neve.
Új!!: Hajdúk és Vágvölgy · Többet látni »
Vámospércs
Vámospércs város Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Új!!: Hajdúk és Vámospércs · Többet látni »
Velike (Ausztria)
Velike Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Új!!: Hajdúk és Velike (Ausztria) · Többet látni »
Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen
Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen, egyes magyar nyelvű forrásokban Kobb Farkas, másként Cobb vagy Kopp (Bitburg vagy Niederweis, akkori Luxemburgi Hercegség, Német-római Birodalom, 1610 – 1679) német katonatiszt, Habsburg német-római császári ezredes, táborszernagy.
Új!!: Hajdúk és Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen · Többet látni »
Zalakomár
Zalakomár nagyközség Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.
Új!!: Hajdúk és Zalakomár · Többet látni »
Zalamerenye
Zalamerenye község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Új!!: Hajdúk és Zalamerenye · Többet látni »
Zsitvatoroki béke
A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.
Új!!: Hajdúk és Zsitvatoroki béke · Többet látni »
1599
Nincs leírás.
Új!!: Hajdúk és 1599 · Többet látni »
1607
Nincs leírás.
Új!!: Hajdúk és 1607 · Többet látni »
1630
Nincs leírás.
Új!!: Hajdúk és 1630 · Többet látni »
1687-es országgyűlés
Az 1683 utáni másfél évtizedben a Habsburg Birodalom csapatai az oszmán hadsereget fokozatosan kiszorították Magyarország területéről.
Új!!: Hajdúk és 1687-es országgyűlés · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Hajdúk és 17. század · Többet látni »
