Kommunikáció

675 kapcsolatok: A Dráva-sík állatvilága, A Dráva-sík növényzete, A Dráva-sík vízrendszere, A Dráva-vonal védelme (1848), A Hungarista Mozgalom jelképei, A Kárpát-medence története a honfoglalásig, A máltai lovagrend Magyarországon, A római limes magyarországi szakaszai, A reformáció Magyarországon, A Tenkes kapitánya, A Vendvidék történelme, A1-es autópálya (Szlovénia), A10-es autópálya (Ausztria), A11-es autópálya (Ausztria), A2-es autópálya (Ausztria), A4-es autópálya (Horvátország), A5-ös autópálya (Horvátország), Adolffalva, Agathürszök, Alboin longobárd király, Almás (Horvátország), Alsódomboru, Alsómihályfalva, Alsómiholjác, Amantinok, Ampud fia Mihály, Andizétek, Antholzi-völgy, Apod fia Dénes, Aprólevelű átokhínár, Aquileiai patriarkátus, Újgrác, Újszerzeményi Bizottság, Ausztria, Ausztria földrajza, Ausztria történelme, Ács Gedeon, Árpádsáv, Ászik, Őrtilos, Ős-Dráva Program, Đuro Blažeka, Šemovec, Šoderica, Štefanec (Trnovec Bartolovečki), Žabnik (Trnovec Bartolovečki), Žlebina, Čičkovina, Čingi-Lingi, Öntéstalaj, ..., Örökségünk – Somogyország Kincse, Öreghíd (Maribor), Éltek, ahogy tudtak, Érsekújvár ostroma (1663), Babócsa, Babócsa ostroma (1664), Babinec (Horvátország), Bakva, Balatonboglári borvidék, Balatonkiliti, Baldramsdorf, Banán, Baranya hadművelet, Baranya vármegye, Baranya vármegye története, Baranyabán, Baranyabán története, Baráth Ferenc (tanár), Barcs, Barcs 1991-es bombázása, Barcs vasútállomás, Barcs–Villány-vasútvonal, Barcsi-ősborókás, Bartolovec, Batthyány Kázmér, Bár–Kalán nembeli Kalán, Bárdosi János, Bélavár, Bednja (folyó), Bednjica, Belezna, Belezna megállóhely, Belgrádi egyezmény (1918), Belistye, Bellye, Belovár-Kőrös vármegye, Belső-Somogy, Beremend, Berg im Drautal, Bernhard Antal, Berzence ostroma (1664), Beszter (Belistye), Bijelo Brdo, Bijelo Brdo-kultúra, Bilo-hegység, Bistrica ob Sotli, Bleiburgi tragédia, Bokorfüzesek, Bolhó, Bolmány, Borhamisítási botrány Magyarországon 1898-ban, Borostyánút, Botos kölönte, Botovo, Brückl, Brezje Dravsko, Brodić, Buda ostroma (1603), Buda ostroma (1684), Budakóc, Bukócszentpéter, Bunyevácok, Buzád István, Camporosso-nyereg, Candale-i Anna magyar királyné, Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben, Carolina (gőzhajó), Cún, Cún–Szaporca-holtágrendszer, Cestica, Chandory Viktor, Citadella nemzetközi InterCity, Csajka (hajó), Csák Ugrin (országbíró), Csákvár, Csány László, Csúza, Cseresnyés, Csurgó (Magyarország), Dalmatia, Darány, Dálya, Dályai mészárlás, Décseszentpál, Déli határzár Magyarországon, Déli hegyisáska, Déli Vasút, Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944, Dörnye, Defereggen-völgy, Dellach im Drautal, Detkovac, Dobbiaco, Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, Donje Vratno (Petrijanec), Donje Vratno (Vinica), Drautalbahn, Dravus, Dráva Múzeum, Dráva nemzetközi InterCity, Dráva-sík, Drávaújfalu, Drávacsány, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafüred, Drávagárdony, Drávaköz, Drávakeresztúr, Drávamagyaród, Drávamenti-sivatag, Drávanémeti, Drávaollár, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Drávaszarvas, Drávaszög, Drávaszerdahely, Drávaszilas, Drávasztára, Drávatamási, Drávavásárhely, Drei Zinnen, Dubrava Križovljanska, Duna, Duna–Dráva Nemzeti Park, Dunai galóca, Dunántúl, Dunántúli-dombság, E66 (európai út), Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Eberndorf, Egerszeg–Letenyei-dombság, Elek (bán), Első isonzói csata, Enea Silvio Piccolomini (tábornok), Erdély, Erdei szitakötő, Esterházy Pál (nádor), Eszék, Eszék ostroma (1526), Eszék ostroma (1849), Eszék-Baranya megye, Eszéki híd, Eszéki vasúti baleset, Eupannonicum flóravidék, Európai harcsa, Faaki-tó, Falinić Breg, Főherceglak, Fekete galagonya, Fekete-víz (Baranya vármegye), Felpillantó küllő, Felsőszentmárton, Ferlach, Ferndorf, Festő buzér, Fiktív helynevek Magyarországon, Finkenstein am Faaker See, Flattach, Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben, Frangepán Kristóf, Frangepán VII. János, Fresach, Gaćište, Gabajeva Greda, Gail (Ausztria), Gallizien, Gáspár András (vezérőrnagy), Góla, Göcsej, Görzi grófság, Gőzhajó, Glanegg, Gmünd in Kärnten, Gnesau, Gordisa, Gorenjska, Gornje Predrijevo, Gotála, Gradina (Horvátország), Grobosinc, Gurk, Gurk (folyó), Gvozd-hegységi csata, Gyékényes, Győri-medence, Gyertyános–tölgyes, Habsburg–Lotaringiai János főherceg, Habsburg–török háború (1663–64), Hahót nemzetség, Hahóti apátság, Halaváts Gyula, Harkány, Hármas halom, Háromfa, Höhlenstein-völgy, Hegyi csipkeharaszt, Heresznye, Hermagor-Pressegger See, Hoberdanecz János, Hobol, Holtág, Horvát katolikus egyház, Horvát Királyság, Horvát nyelv, Horváth János (katonatiszt), Horváth Márk, Horváth Sándor Piusz, Horvátország, Horvátország címere, Horvátország földrajza, Horvátország kultúrája, Horvátország uralkodóinak listája, Hrastovljan, Hrženica, Hrvatica, Hungarizmus, I. Lajos frank császár, I. Tomiszláv horvát király, Iaszok, Iborfia, II. Lajos magyar király, II. Mojs (nádor), Iklódbördőce, Illiricum flóratartomány, Irschen, Isel, Isonzói csaták, IV. Mehmed oszmán szultán, Ivánkaszentgyörgy, Ivóvízhiány, Janus Pannonius, Józseffalva (Eszék), Jean-Louis Raduit de Souches, Jenőfalva, Jordán Tamás (orvos), Josip Jelačić, Jugoszlávia megszállása, Kainozoikumi eljegesedés, Kanal-völgy, Kanizsa ostroma (1543), Kanizsa ostroma (1664), Kapinci, Kappel am Krappfeld, Kapronca, Kapronca (patak), Karantánia, Karintia, Karl Roth, Karlovec Ludbreški, Karni-Alpok, Kartitsch, Kastélyosdombó, Katinka (Lukács), Katonai határőrvidék, Katschberg-hágó, Kazettás mennyezet, Kákics, Kán nemzetség, Kárpát-medence, Kémes, Kórós, Közép-délszláv diarendszer, Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája, Kőszeg ostroma, Kőszegi család, Kőszegi Henrik, Kőszegi Iván, Keöd József, Kelet-Tirol, Kemse, Kerca-patak, Kerka, Kethely vára, Kimle, Kinizsi Pál (regény), Királyegyháza, Kis csér, Kisdárda, Kiskassa, Kislábú erdeiegér, Kismálnás, Klagenfurt am Wörthersee, Klagenfurtvidéki járás, Kleblach-Lind, Knin, Knini Krajina, Kolarovec, Komarnica Ludbreška, Komatnica, Komlósd, Kopanjek, Kopács, Kopácsi-rét, Kornistárnics, Kotromanić Erzsébet magyar királyné, Kozákok, Krassói csata, Kreuzberg-hágó, Kreuzberg-nyereg, Križnica, Križovljan Radovečki, Krieger Sámuel (térképész), Kronprinz Rudolf-Bahn, Lakócsa, Lavamünd, Lánycsók, Lápi póc, László nápolyi király, Légrád, Lúzsok, Lendorf, Lendva (Horvátország), Lendva-patak, Lesencefalu, Liebenfels, Lienz, Loibl-hágó, Ludmannsdorf, Luka Ludbreška, Lurnfeld, Madaraševec, Magas-Tauern, Magdalensberg (település), Magyar belháború (1526–38), Magyar bucó, Magyar duda, Magyar kalandozások, Magyar király, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar színjátszólepke, Magyar történelem, Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban, Magyar–Török Barátság Park, Magyar–török háború (1521–26), Magyarok, Magyarország, Magyarország címere, Magyarország földrajzi középtájai, Magyarország földrajzi kistájai, Magyarország legbővizűbb folyóinak listája, Magyarország természetföldrajza, Magyarország vízrajza, Magyarországi horvátok, Magyarországi szlovének, Mali Bukovec, Mallnitz, Margarethe hadművelet, Margit-vonal, Maria Rain, Maria Saal, Maribor, Markóc, Matty, Márna, Második világháború, Mölbling, Möll, Mörtschach, Mühldorf (Karintia), Megújuló energiaforrások Magyarországon, Menyhal, Micheldorf, Mijo Lončarić, Millstatti-tó, Mindennapi élet Mátyás király korában, Mittagskogel, Mohács I. (hajó), Molna, Molve Grede, Monoszló (Horvátország), Mura (Dráva), Mura bal parti sík, Muraköz, Muraköz megszállása (1918), Muraköz megye, Muraszentmária, Muravid, Nagy-Berek, Nagybajom, Nagyharsány, Nagyharsányi csata, Nagykanizsa, Naphal, Nart, Nádler Róbert, Német bucó, Német csermelyciprus, Nötsch im Gailtal, Nekcse, NK Drava Ptuj, Noricum, Noricumi Szent Szeverin, Novačka, Novák (Horvátország), Novo Virje, Nyitra ostroma (1664), Obdacher-nyereg, Oberdrauburg, Obervellach, Obrankovec, Obstansi-tó, Okrugljača, Old, Ormánság, Ormosd, Orvosi vízitorma, Osl nemzetség, Otočka, Otok Virje, Ottinger Ferenc, Pannonia (provincia), Pannonicum flóratartomány, Pannonok, Paternion, Pálffy János (nádor), Pálos rend, Pécs, Pécs ostroma (1664), Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal, Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal, Péterhida, Perlak, Petőfi Sándor, Petróc (Horvátország), Pipin itáliai király, Piskó, Pitomacsa, Plitvica (Dráva), Podravina, Podravske Sesvete, Potony, Pozsegaszentpéter, Pozsonyi csata, Pribina, Priles, Ptuj, Ptuji-tó, Puster-völgy, Radl-hágó, Radovec Polje, Raimondo Montecuccoli, Rajzos csiga, Rakovszky György, Rangersdorf, Ráday család, Rádfalva, Rákóczi-szabadságharc, Répás (Horvátország), Rétfalu (Horvátország), Révfalu (Baranya), Reißeck, Reichenau (Karintia), Rennweg am Katschberg, Rinya, Rohrer-nyereg, Rosegg, Rosszemberek, Ruden, Sachsenburg, Sajó (folyó), San Candido, Sandorovec, Sankt Jakob im Rosental, Sankt Kanzian am Klopeiner See, Sankt Margareten im Rosental, Sankt Paul im Lavanttal, Sankt Stefan im Gailtal, Sáfrány József, Ság (Valpó), Sárgás szitakötő, Sárközy Albert, Sávos bödöncsiga, Síklápok, Sóhivatal, Sügér, Schmidt-hegyisáska, Schmidt-pókszöcske, Segesd (Magyarország), Sekulits István, Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal, Sellyei kistérség, Selnica Podravska, Sesto, Sesvete Ludbreške, Sexteni-patak, Sigetec, Siklós, Sima tok, Somogy vármegye, Somogy vármegye történelme, Somogy vármegye története, Somogy vármegye turisztikai látnivalóinak listája, Somogyi hercegség, Somogyicum flórajárás, Somogyudvarhely, Sopianae (ókori város), Sopjanska Greda, Spielfeld-Straß–Trieste Centrale-vasútvonal, Spittal an der Drau, Spittal an der Drau-i járás, Stall, Stappitzi-tó, Starogradački Marof, Stájer Elő-Alpok, Steinfeld (Ausztria), Stockenboi, Straßburg (Karintia), Stridóvár, Strmec Podravski, Struga (Sveti Đurđ), Svačić Péter, Sváb-Törökország, Sveti Đurđ, Svibovec Podravski, Szalatnak, Szalatnok, Szaporca, Szaporcai-Ős-Dráva, Szari Szulejmán pasa, Szávai vízicsiga, Széchényi Ferenc (politikus), Széles durbincs, Széles kárász, Szópia, Szőrös szarvasbogár, Szentborbás, Szentgotthárdi csata (1664), Szentgyörgy (Alsómiholjác), Szentgyörgyvár (Horvátország), Szentszalvátory család, Szibériai tok, Szlavón bánság, Szlavónia, Szláv korridor, Szlovén konyhaművészet, Szlovénia földrajza, Szlovénia vízrajza, Szlovénia zászlaja, Szubmediterrán flóraterület (Európa), Tar Zerind, Tarka géb, Téglák bélyegzése, Téli hadjárat (1664), Téli hadjárat (egyértelműsítő lap), Tésenfa, Tócsaszitakötő, Tótújfalu, Tótfalu (Horvátország), Tótság, Temesvár ostroma (1849), Termésarany, Tibold nemzetség, Tisza-parti margitvirág, Tiszamogyorós, Titelicum flórajárás, Tomori Pál, Torčec, Trebesing, Tristachi-tó, Trnovec (Trnovec Bartolovečki), Trnovec Bartolovečki, V. Károly lotaringiai herceg, Vad Magyarország, Vadmacska, Vajszló, Valpó, Valpó ostroma (1543), Varasd, Varasd megye, Varasd vármegye, Varga Ilona (újságíró), Vas vármegye, Vaska (Szópia), Vízvár, Völkermarkt, Vörös Csillagkeresztes Lovagok, Vörös László (térképész), Vejti, Veliki Lovrečan, Veliko Polje (Lukács), Vendvidéki Köztársaság, Verőce vármegye, Veszprémi főegyházmegye, Via Postumia, Vidos József, Villach, Villach–Rosenbach-vasútvonal, Virgen-völgy, Virje Križovljansko, Vix-jegyzék, Viza (hal), Vramecz Antal, Vratno Otok, Weißenstein, Weitensfeld im Gurktal, Wilhelm von Tegetthoff, Zala (folyó), Zalaapáti-hát, Zalai-dombság, Zaláta, Zamlaka, Zákányi-dombok, Zolta magyar fejedelem, Zrínyi György (bán), Zrínyi György (tárnokmester), Zrínyi Miklós (költő), Zrínyiújvár, Zrínyiújvár ostroma, Zrínyifalva, Zrinj Lukački, Zsdála, Zselic, 1202, 13122 Dráva, 1396, 1474, 1526, 1664, 1685, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 5821-es mellékút (Magyarország), 67-es főút (Magyarország). Bővíteni index (625 több) » « Shrink index

A Dráva-sík állatvilága

A kistáj nyugati része a Közép-dunai faunakerület illír faunakörzetének Dráva-menti faunajárásába tartozik.

Új!!: Dráva és A Dráva-sík állatvilága · Többet látni »

A Dráva-sík növényzete

A terület a zárt tölgyes övbe tartozik, de természetes növényzetének elsöprő többségét mezőgazdasági kultúrák helyettesítik.

Új!!: Dráva és A Dráva-sík növényzete · Többet látni »

A Dráva-sík vízrendszere

Közvetlenül a Dráva-sík nyugati határa fölött van a folyó barcsi szelvénye (152 fkm); az ehhez rendelt vízgyűjtő terület 33 977 km², Drávaszabolcsnál a vízgyűjtő 35 764 km²; a teljes vízgyűjtő terület (a torkolatban, 70,2 km-rel a magyar-horvát határ alatt) 43 238 km².

Új!!: Dráva és A Dráva-sík vízrendszere · Többet látni »

A Dráva-vonal védelme (1848)

A nemzetőri viseletről készült színezett nyomtatvány Dráván 1848. augusztus 14-i toborzó felhívás a Nemzetőrségbe való belépéshez Josip Jelačić (Jellasics József) horvát bán 1848.

Új!!: Dráva és A Dráva-vonal védelme (1848) · Többet látni »

A Hungarista Mozgalom jelképei

Ez a lap a Szálasi Ferenc nevével fémjelzett Hungarista Mozgalom, ill.

Új!!: Dráva és A Hungarista Mozgalom jelképei · Többet látni »

A Kárpát-medence története a honfoglalásig

Kárpát-medencéről A Kárpát-medence első lakói az ősi emberszerűek (Hominoidea) voltak, maradványaik Rudabánya környékéről kerültek elő.

Új!!: Dráva és A Kárpát-medence története a honfoglalásig · Többet látni »

A máltai lovagrend Magyarországon

A Máltai Lovagrend történelmi, 900 éves katolikus szervezet.

Új!!: Dráva és A máltai lovagrend Magyarországon · Többet látni »

A római limes magyarországi szakaszai

Campona római erőd kapuja (rekonstruált kép) Campona római erőd alaprajza, Nagytétény A Római Birodalom feltételezett és részben fel is tárt, 6000 kilométernyi szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) határvédelmi létesítményei kiemelkedő történeti és tudományos értékkel bírnak.

Új!!: Dráva és A római limes magyarországi szakaszai · Többet látni »

A reformáció Magyarországon

Magyarországon a 16. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi.

Új!!: Dráva és A reformáció Magyarországon · Többet látni »

A Tenkes kapitánya

A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben vetített 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, amelyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett.

Új!!: Dráva és A Tenkes kapitánya · Többet látni »

A Vendvidék történelme

A Vendvidék történelme a kezdetektől egészen 1920-ig tárgyalható.

Új!!: Dráva és A Vendvidék történelme · Többet látni »

A1-es autópálya (Szlovénia)

Az A1-es autópálya (szlovénül: avtocesta A1) más néven "Slovenika" vagy "Primorska" vagy "Stájer autópálya" egy autópálya Szlovéniában.

Új!!: Dráva és A1-es autópálya (Szlovénia) · Többet látni »

A10-es autópálya (Ausztria)

Díjszedési információs tábla Az A10-es autópálya (németül: Tauern Autobahn) egy autópálya Ausztriában.

Új!!: Dráva és A10-es autópálya (Ausztria) · Többet látni »

A11-es autópálya (Ausztria)

A Karavankák alagút osztrák bejárata Az A11-es autópálya autópálya Ausztria déli részén.

Új!!: Dráva és A11-es autópálya (Ausztria) · Többet látni »

A2-es autópálya (Ausztria)

Az A2-es autópálya (németül Süd Autobahn, am. Déli autópálya) az egyik legrégebbi és a leghosszabb autópálya Ausztriában.

Új!!: Dráva és A2-es autópálya (Ausztria) · Többet látni »

A4-es autópálya (Horvátország)

Egy alagút Varasdfürdőnél Egy alagút Varasdfürdőnél Országhatár Muracsányál Az A4-es autópálya (horvátul: Autocesta A4) északkelet felé haladva köti össze Zágrábot a magyar határral.

Új!!: Dráva és A4-es autópálya (Horvátország) · Többet látni »

A5-ös autópálya (Horvátország)

A horvátországi A5-ös autópálya (horvátul Autocesta A5 vagy Slavonika) dél felé haladva köti össze Magyarországot Bosznia-Hercegovinával.

Új!!: Dráva és A5-ös autópálya (Horvátország) · Többet látni »

Adolffalva

Adolffalva (1900-ig Adolfovac, 1910-től 1921-ig Podravski Adolfovac, 1948-tól Višnjevac) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Adolffalva · Többet látni »

Agathürszök

Dák férfiú szobra Az agathürszök – a görögök szerint agathürszoi, agathürszioi (αγαθυρσοι, αγαθυρσιοι) – Hérodotosz szerint a királyi szkíták rokonai voltak.

Új!!: Dráva és Agathürszök · Többet látni »

Alboin longobárd király

Alboin (526 – 572. június 28.) longobárd király 561-től haláláig, aki.

Új!!: Dráva és Alboin longobárd király · Többet látni »

Almás (Horvátország)

Almás (horvátul Aljmaš, németül Apfeldorf) falu Horvátország Eszék-Baranya megyéjében.

Új!!: Dráva és Almás (Horvátország) · Többet látni »

Alsódomboru

Alsódomboru falu Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Alsódomboru · Többet látni »

Alsómihályfalva

Alsómihályfalva falu Horvátországban Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Alsómihályfalva · Többet látni »

Alsómiholjác

Alsómiholjác (középkori magyar neve Szentmihály) kisváros és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Dráva mentén.

Új!!: Dráva és Alsómiholjác · Többet látni »

Amantinok

Az amantinok (latinul Amantini) ókori pannoniai kelta néptörzs volt, akik a Dráva és a Száva közt laktak.

Új!!: Dráva és Amantinok · Többet látni »

Ampud fia Mihály

Ampud fia Mihály a 13. században élt magyar főúr, aki II. András király uralkodásának idejében, 1224-ben szlavón bán volt.

Új!!: Dráva és Ampud fia Mihály · Többet látni »

Andizétek

Az andizétek (ógörög Ἀνδιζήτιοι, latinul Andizetes) ókori pannon néptörzs volt, amelyet Idősebb Plinius a Dráva mentén élőknek mond, Ptolemaiosz Klaudiosz szerint pedig Alsó-Pannoniában laktak, s északról a hercuniates nevű nép, délről a breukok voltak a szomszédaik.

Új!!: Dráva és Andizétek · Többet látni »

Antholzi-völgy

Az Antholzi-völgy vagy röviden Antholz, egy alpesi völgy az észak-olaszországi Dél-Tirolban. A Puster-völgyből Olangnál észak felé kiágazó mellékvölgy, melynek felső vége az olasz–osztrák államhatáron fekvő Staller-nyereg. Elválasztja egymástól a Rieserferner-hegycsoportot és a Defereggen-hegycsoportot. Területén Rasen-Antholz (Rasun-Anterselva) község és részközségei osztoznak. A völgy folyóvize az Antholzi-patak, mely Olangnál a Rienz (Rienza) folyóba torkollik. Lakossága németajkú tiroli. A völgy 1919-ben került Olaszországhoz.

Új!!: Dráva és Antholzi-völgy · Többet látni »

Apod fia Dénes

Dénes magyarországi főember volt a 13. század első felében, II. András uralkodása idején, tárnokmesterként az új gazdaságpolitika megalkotója, majd nádor.

Új!!: Dráva és Apod fia Dénes · Többet látni »

Aprólevelű átokhínár

Az aprólevelű átokhínár (Elodea nuttallii) az békatutajfélék családjába tartozó, észak-amerikai eredetű vízinövény, amely az egész világon inváziós fajként terjed.

Új!!: Dráva és Aprólevelű átokhínár · Többet látni »

Aquileiai patriarkátus

Az Aquileiai Patriarkátus sok évszázadon keresztül jelentős hatalommal bíró püspökség volt Északkelet-Itália adriai régiójában, a mai olasz tengerparti vidéken.

Új!!: Dráva és Aquileiai patriarkátus · Többet látni »

Újgrác

Újgrác falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Újgrác · Többet látni »

Újszerzeményi Bizottság

A Magyar Királyság ''(Hungaria Regnum)'', az 1600-as évek közepén Az Újszerzeményi Bizottság a török kiűzése utáni birtokjogi helyzet rendezésére 1688-ban létrehozott osztrák császári tanácsadó szervezet volt, mely 1690-1709-ig viselte ezt a nevet.

Új!!: Dráva és Újszerzeményi Bizottság · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Dráva és Ausztria · Többet látni »

Ausztria földrajza

Ausztria elhelyezkedése Európában Ausztria földrajzilag Közép-Európában fekszik, Magyarországtól nyugatra, Olaszországtól északkeletre és Németországtól délkeletre.

Új!!: Dráva és Ausztria földrajza · Többet látni »

Ausztria történelme

Ausztria története egészen az őskőkorszakig nyúlik vissza.

Új!!: Dráva és Ausztria történelme · Többet látni »

Ács Gedeon

Ács Gedeon (Beceneve: Gida) (Bellye, 1819. augusztus 31. – Csúza, 1887. november 12.) református lelkész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc résztvevője, tábori lelkész századosi rangban, emlékíró.

Új!!: Dráva és Ács Gedeon · Többet látni »

Árpádsáv

Árpádsáv a magyar király címerpajzsán a Züricher Wappenrolle pergamenlapon. Az egyik legfontosabb középkori címertekercsen, amely 1335 és 1345 közt jött létre Armorial Bellenville címerkönyv, a magyar király címerei I. Lajos magyar király korából (1380) Az árpádsávok a kései Árpád-háziak által használt, vörössel és ezüsttel (általában) hétszer vágott pajzsmező sávjai.

Új!!: Dráva és Árpádsáv · Többet látni »

Ászik

Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.

Új!!: Dráva és Ászik · Többet látni »

Őrtilos

Őrtilos község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Új!!: Dráva és Őrtilos · Többet látni »

Ős-Dráva Program

Az Ős-Dráva Program egy komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési koncepció, amely hosszútávon a fenntartható fejlődés feltételeit teremtheti meg hazánk egyik leghátrányosabb térségében, Baranya és Somogy vármegye déli részén.

Új!!: Dráva és Ős-Dráva Program · Többet látni »

Đuro Blažeka

Đuro Blažeka (Perlak, 1968. április 8.) horvát nyelvész, lexikográfus, tanár, filológus, a kaj nyelvjárás szakértője.

Új!!: Dráva és Đuro Blažeka · Többet látni »

Šemovec

Šemovec falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Šemovec · Többet látni »

Šoderica

A Šoderica egy mesterséges tó Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében, a Dráva jobb partja mentén.

Új!!: Dráva és Šoderica · Többet látni »

Štefanec (Trnovec Bartolovečki)

Štefanec falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Štefanec (Trnovec Bartolovečki) · Többet látni »

Žabnik (Trnovec Bartolovečki)

Žabnik falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Žabnik (Trnovec Bartolovečki) · Többet látni »

Žlebina

Žlebina falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Žlebina · Többet látni »

Čičkovina

Čičkovina falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Čičkovina · Többet látni »

Čingi-Lingi

Čingi-Lingi falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Čingi-Lingi · Többet látni »

Öntéstalaj

Az öntéstalaj vagy alluviális talaj a folyó- vagy állóvizek árterén, vízjárta partszegélyén kialakult recens talajféleség, amely áradás idején a medréből kilépő víz hordalékából ülepedik le, majd az árvíz visszavonultával szárazra kerül.

Új!!: Dráva és Öntéstalaj · Többet látni »

Örökségünk – Somogyország Kincse

Az Örökségünk – Somogyország Kincse címet 2004-től kezdve minden évben vízkeresztkor, Somogy vármegye napján vagy valamelyik ehhez közeli napon adományozza Somogy Vármegye Közgyűlése annak az évente legfeljebb 10 értéknek, melyet a kuratórium kiválaszt.

Új!!: Dráva és Örökségünk – Somogyország Kincse · Többet látni »

Öreghíd (Maribor)

Az Öreghíd (szlovén nyelven: Stari most), további elnevezései még: Állami híd (Državni most), Főhíd (Glavni most), Dráva híd (Dravski most), Mariborban található, a Dráva folyó felett, Északkelet-Szlovéniában.

Új!!: Dráva és Öreghíd (Maribor) · Többet látni »

Éltek, ahogy tudtak

Az Éltek, ahogy tudtak Kodolányi János magyar író novelláskötete, mely 1955-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál.

Új!!: Dráva és Éltek, ahogy tudtak · Többet látni »

Érsekújvár ostroma (1663)

Az ostrom korabeli rézmetszet alapján Érsekújvár ostroma 1663.

Új!!: Dráva és Érsekújvár ostroma (1663) · Többet látni »

Babócsa

Babócsa község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Babócsa · Többet látni »

Babócsa ostroma (1664)

Babócsa ostroma 1664.

Új!!: Dráva és Babócsa ostroma (1664) · Többet látni »

Babinec (Horvátország)

Babinec falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Babinec (Horvátország) · Többet látni »

Bakva

Bakva falu és község Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Bakva · Többet látni »

Balatonboglári borvidék

A Balatonboglári borvidék, más néven Dél-balatoni borvidék Magyarország egyik, Somogy vármegye egyetlen borvidéke.

Új!!: Dráva és Balatonboglári borvidék · Többet látni »

Balatonkiliti

Balatonkiliti Siófok déli, kertvárosi városrésze, melyet 1968-ban csatoltak a városhoz.

Új!!: Dráva és Balatonkiliti · Többet látni »

Baldramsdorf

Baldramsdorf osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Baldramsdorf · Többet látni »

Banán

Banán termése (Madeira, Câmara de Lobos) A banán a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növények nemzetsége a banánfélék (Musaceae) róluk elnevezett családjában.

Új!!: Dráva és Banán · Többet látni »

Baranya hadművelet

A Baranya hadművelet a Horvát Hadsereg (Hrvatska vojska – HV) félbemaradt offenzívája volt a horvátországi Belistye és Valpó városoktól északra 1992.

Új!!: Dráva és Baranya hadművelet · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Dráva és Baranya vármegye · Többet látni »

Baranya vármegye története

Baranya vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Baranya vármegye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Új!!: Dráva és Baranya vármegye története · Többet látni »

Baranyabán

Baranyabán (horvátul Popovac, Ban) község a horvátországi Eszék-Baranya megye északi részén, a Duna és a Dráva folyók által határolt – Baranyai háromszögnek nevezett földrajzi – térségben.

Új!!: Dráva és Baranyabán · Többet látni »

Baranyabán története

Baranyabán települést különböző korokban különböző, egymásra nem utaló nevekkel illették.

Új!!: Dráva és Baranyabán története · Többet látni »

Baráth Ferenc (tanár)

Baráth Ferenc (Pápa, 1824. január 7. – Pápa, 1905. december 16.) pápai református főiskolai jogtanár, főszolgabíró, honvéd százados.

Új!!: Dráva és Baráth Ferenc (tanár) · Többet látni »

Barcs

Barcs város Somogy vármegyében, a Barcsi járás székhelye.

Új!!: Dráva és Barcs · Többet látni »

Barcs 1991-es bombázása

A BL755 típusú, MK3-as változatú kazettás bomba, ezt a típust vetették be Barcson Barcs 1991-es bombázása a délszláv háború során történt.

Új!!: Dráva és Barcs 1991-es bombázása · Többet látni »

Barcs vasútállomás

Barcs vasútállomás egy Somogy vármegyei vasútállomás, Barcs városában, a MÁV üzemeltetésében.

Új!!: Dráva és Barcs vasútállomás · Többet látni »

Barcs–Villány-vasútvonal

| | A Baranya vármegye déli részén, az Ormánságban fekvő Barcs–Villány-vasútvonal a MÁV 62-es számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala a Dráva folyó bal partja mentén.

Új!!: Dráva és Barcs–Villány-vasútvonal · Többet látni »

Barcsi-ősborókás

A Barcsi-ősborókás Somogy vármegye egyik védett területe.

Új!!: Dráva és Barcsi-ősborókás · Többet látni »

Bartolovec

Bartolovec falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Bartolovec · Többet látni »

Batthyány Kázmér

Németújvári gróf Batthyány Kázmér Antal Ferenc (Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1854. július 13.) reformkori liberális ellenzéki vezető, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt pedig főispán, kormánybiztos és a Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt.

Új!!: Dráva és Batthyány Kázmér · Többet látni »

Bár–Kalán nembeli Kalán

Bár-Kalán nembeli Kalán (latinul:Calanus Coelius, vagy Juvencius Coelius) a 12. század és 13. század század fordulóján élt egyházi elöljáró és királyi tisztviselő volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Dráva és Bár–Kalán nembeli Kalán · Többet látni »

Bárdosi János

Bárdosi János (1933. május 10., Herény – 1983) néprajzkutató, muzeológus, Vas megye népi építészetének kutatója, a Vasi Múzeumfalu létrehozója, Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtője, haláláig a Savária Múzeum néprajzi osztályának vezetője volt.

Új!!: Dráva és Bárdosi János · Többet látni »

Bélavár

Bélavár egy község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Bélavár · Többet látni »

Bednja (folyó)

A Bednja a Dráva horvátországi szakaszán jobbra az egyik legnagyobb mellékfolyója (a másik a Plitvica).

Új!!: Dráva és Bednja (folyó) · Többet látni »

Bednjica

Bednjica falu Horvátországban Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Bednjica · Többet látni »

Belezna

Belezna község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Új!!: Dráva és Belezna · Többet látni »

Belezna megállóhely

Belezna megállóhely egy Zala vármegyei vasúti megálló, közel Murakeresztúr, Belezna és Őrtilos hármashatárához, de Murakeresztúr település közigazgatási területén, annak legdélebbi nyúlványán, a beleznai önkormányzat üzemeltetésében.

Új!!: Dráva és Belezna megállóhely · Többet látni »

Belgrádi egyezmény (1918)

Magyarország szomszédainak területi igényei 1918-ban A belgrádi egyezmény, másként belgrádi konvenció katonai egyezmény, amelyet 1918. november 13-án írtak alá Belgrádban az antant-főparancsnok megbízottai, Misics vajda, a szerb vezérkari főnök és Henrys tábornok, a Francia Keleti Hadsereg parancsnoka, magyar részről pedig a kormány megbízásából Linder Béla. A 18 pontos fegyverszüneti egyezményben a déli és keleti demarkációs vonalakat állapították meg, illetve előírásokat tartalmazott a kiürített területek közigazgatásáról és az antantcsapatok magyarországi mozgásáról.

Új!!: Dráva és Belgrádi egyezmény (1918) · Többet látni »

Belistye

Belistye város és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Belistye · Többet látni »

Bellye

Bellye, (másképpen Bélia, Béllya, Béllye) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Bellye · Többet látni »

Belovár-Kőrös vármegye

Belovár-Kőrös vármegye (horvátul Bjelovar-Križevci, Bjelovarsko-križevačka županija, németül Komitat Bellau-Kreutz, szlovákul Bjelovarsko-križevatská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részében, a Dráva és a Száva között.

Új!!: Dráva és Belovár-Kőrös vármegye · Többet látni »

Belső-Somogy

Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magas­sága 173,2 méter.

Új!!: Dráva és Belső-Somogy · Többet látni »

Beremend

Beremend nagyközség Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, közigazgatási területén fekszik Magyarország legdélibb pontja.

Új!!: Dráva és Beremend · Többet látni »

Berg im Drautal

Berg im Drautal osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Berg im Drautal · Többet látni »

Bernhard Antal

Bernhard Antal (18. század második fele – Bécs, 1829 körül): technikus, feltaláló, az első dunai gőzhajó, a Carolina építője.

Új!!: Dráva és Bernhard Antal · Többet látni »

Berzence ostroma (1664)

Berzence ostroma 1664.

Új!!: Dráva és Berzence ostroma (1664) · Többet látni »

Beszter (Belistye)

Beszter falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Beszter (Belistye) · Többet látni »

Bijelo Brdo

A szerb ortodox templom Bijelo Brdo (magyarul, régiesen Bieloberdó, szerbül Бијело Брдо) falu Horvátország Eszék-Baranya megyéjében.

Új!!: Dráva és Bijelo Brdo · Többet látni »

Bijelo Brdo-kultúra

A Bijelo Brdo-kultúra egy Eszék környéki lelőhelyről elnevezett, a Kárpát-medence 10–11. századi köznépével azonosítható régészeti kultúra.

Új!!: Dráva és Bijelo Brdo-kultúra · Többet látni »

Bilo-hegység

A Bilo-hegység egy alacsony hegylánc Észak-Horvátországban, a Drávamente délnyugati pereme mentén.

Új!!: Dráva és Bilo-hegység · Többet látni »

Bistrica ob Sotli

Bistrica ob Sotli (korábban Sveti Peter pod Svetimi gorami, németül Sankt Peter bei Königsberg) város és község Kelet-Szlovéniában, Savinjska statisztikai régióban.

Új!!: Dráva és Bistrica ob Sotli · Többet látni »

Bleiburgi tragédia

A bleiburgi tragédia egy 1945 májusában, a második világháború befejezése után történt tragikus esemény.

Új!!: Dráva és Bleiburgi tragédia · Többet látni »

Bokorfüzesek

Csigolyafűz ''(Salix purpurea)'' Mandulalevelű fűz ''(Salix triandra)'' Törékeny fűz ''(Salix fragilis)'' Kosárkötő fűz ''(Salix viminalis)'' A bokorfüzesek (Salicion triandrae) T. Müller & Görs 1958 a folyóparti füzesek (Salicetea purpureae Moor 1958) növénytársulástani osztályának egyik, Magyarországon is gyakori társuláscsoportja két növénytársulással.

Új!!: Dráva és Bokorfüzesek · Többet látni »

Bolhó

Bolhó község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Bolhó · Többet látni »

Bolmány

Bolmány falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Bolmány · Többet látni »

Borhamisítási botrány Magyarországon 1898-ban

Az 1898-as magyar borhamisítási botrány során a korábban virágzó pécsi borkereskedelem - Budaörs után abban az időben a legjelentősebb az országban - akkora károkat szenvedett el, amelyekből soha nem tudott felépülni.

Új!!: Dráva és Borhamisítási botrány Magyarországon 1898-ban · Többet látni »

Borostyánút

A Borostyánkő út Borostyánkőút ma Szombathelyen a Romkertben 87-es főút felől, jól látszik az előbukkanó bazaltterítés Borostyánkőút útkereszteződése Szombathelyen, a Fő tér alatt, megtekinthető az OTP Bank fiókjából Borostyánkövek A borostyánút vagy borostyánkőút (litvánul: Gintaro kelias, lengyelül: Szlak Bursztynowy, Jantarowy Szlak; cseh/szlovák nyelven: Jantarová/Jantárová cesta; németül: Bernsteinstraße; oroszul: Янтарный путь; olaszul: Via dell'Ambra, latinul: Via Sucinaria) a Baltikum és a Mediterráneum közötti ókori kereskedelmi útvonalak hálózata volt.

Új!!: Dráva és Borostyánút · Többet látni »

Botos kölönte

A botos kölönte (Cottus gobio) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe, ezen belül a kölöntefélék (Cottidae) családjába tartozó típusfaj.

Új!!: Dráva és Botos kölönte · Többet látni »

Botovo

Botovo falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Botovo · Többet látni »

Brückl

Brückl (szlovénül: Mostič) osztrák mezőváros Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában.

Új!!: Dráva és Brückl · Többet látni »

Brezje Dravsko

Brezje Dravsko (1900-ig Brezje) falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Brezje Dravsko · Többet látni »

Brodić

Brodić falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Brodić · Többet látni »

Buda ostroma (1603)

Buda 1603-as ostromára a tizenöt éves háború idején került sor.

Új!!: Dráva és Buda ostroma (1603) · Többet látni »

Buda ostroma (1684)

Buda 1684 évi ostromát egy Habsburg-haderő vívta meg, nemzetközi és magyar segédhadakkal, Lotaringiai Károly herceg főparancsnoksága alatt.

Új!!: Dráva és Buda ostroma (1684) · Többet látni »

Budakóc

Budakóc (másképpen Budakovác) falu Horvátországban, Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Budakóc · Többet látni »

Bukócszentpéter

Bukócszentpéter (horvátul Veliki Bukovec) falu és község Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Bukócszentpéter · Többet látni »

Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

Új!!: Dráva és Bunyevácok · Többet látni »

Buzád István

Buzád István (Zala vármegye, ? – Csázma, 1247. július 10.) magyar katolikus főpap.

Új!!: Dráva és Buzád István · Többet látni »

Camporosso-nyereg

A Camporosso-nyereg vagy Camporosso-hágó,, friuli (furláni) nyelven Siele di Cjamparòs,, másik (régebbi) nevén Saifnitzi-nyereg vagy Saifnitzi-hágó,, vagy Saifnitzi vízválasztó,, az észak-olaszországi Kanal-völgyben (Val Canale) fekvő alacsony vízválasztó és hágó, 816 m tengerszint feletti magasságban, a Tarvisióhoz tartozó Camporosso in Valcanale frakció közigazgatási területén, Udine megyében, Friuli-Venezia Giulia régióban, az Arnoldstein–Tarvisio határátkelőhelytől 11 km-re nyugatra, a Villach és Udine közötti forgalmas vasúti és közlekedési fővonalon.

Új!!: Dráva és Camporosso-nyereg · Többet látni »

Candale-i Anna magyar királyné

Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna,,,,,,,, candale-i (kendali) és benauges-i grófnő, magyar, horvát és cseh királyné.

Új!!: Dráva és Candale-i Anna magyar királyné · Többet látni »

Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben

A Candale-i Anna magyar királynévá koronázása az az esemény, amelynek során XII. Lajos francia király unokahúgát, a 18 éves Annát 1502.

Új!!: Dráva és Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben · Többet látni »

Carolina (gőzhajó)

A Carolina a Duna első gőzhajója volt.

Új!!: Dráva és Carolina (gőzhajó) · Többet látni »

Cún

Cún község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Cún · Többet látni »

Cún–Szaporca-holtágrendszer

A Cún–Szaporca-holtágrendszer a Dráva folyó legnagyobb egybefüggő, emellett szinte érintetlen, ezért természetvédelmi szempontból is a legjelentősebb, magyarországi holtágrendszere.

Új!!: Dráva és Cún–Szaporca-holtágrendszer · Többet látni »

Cestica

Cestica falu és község Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Cestica · Többet látni »

Chandory Viktor

Chandory Viktor (névváltozatai: Chandoné, Sándory Viktor, Sándor Ferenc) (Pest, 1828. — New York?, 1861 után) magyar és amerikai szabadságharcos.

Új!!: Dráva és Chandory Viktor · Többet látni »

Citadella nemzetközi InterCity

A Citadella nemzetközi InterCity (Szlovéniában Citadella nemzetközi gyorsvonat) Budapest-Déli pályaudvar és Ljubljana főpályaudvar között közlekedik (nyáron közvetlen kocsikkal Koperig).

Új!!: Dráva és Citadella nemzetközi InterCity · Többet látni »

Csajka (hajó)

Csajkák és naszádok a Dunán (1597) Savoyai Jenő ostromolja sajkások segítségével Belgrádot 1717-benhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2/19-iii-karoly-maria-terezia-es-ii-jozsef-kora-17161790-4CAC/iii-karoly-korszaka-a-iii-karoly-elso-haboruja-a-torokok-ellen-17161718-4CAD/2-az-1717-evi-hadjarat-4D69/d-a-nandorfehervari-belgradi-csata-1717-augusztus-16-an-4DA5/ A nándorfehérvári (belgrádi) csata 1717 augusztus 16.-án. A csajka vitorlával és evezőkkel ellátott csónak.

Új!!: Dráva és Csajka (hajó) · Többet látni »

Csák Ugrin (országbíró)

Csák nembeli Ugrin (Ugron; 1240 előtt – 1311) országbáró (– barones regni), a Csák nemzetség tagja.

Új!!: Dráva és Csák Ugrin (országbíró) · Többet látni »

Csákvár

Csákvár város Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.

Új!!: Dráva és Csákvár · Többet látni »

Csány László

Csány László (Zalacsány, 1790 – Pest, 1849. október 10.) politikus, közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szemere-kormányban, táblabíró, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

Új!!: Dráva és Csány László · Többet látni »

Csúza

Csúza (horvátul Suza) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Drávaszögben.

Új!!: Dráva és Csúza · Többet látni »

Cseresnyés

Cseresnyés falu Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Cseresnyés · Többet látni »

Csurgó (Magyarország)

Csurgó város Somogy vármegyében, a Csurgói járás központja.

Új!!: Dráva és Csurgó (Magyarország) · Többet látni »

Dalmatia

Dalmatia (e. dalmácia) a Római Birodalom ősi tartománya volt, amely magába foglalta a mai Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Nyugat-Szerbia, Dél-Szlovénia és Észak-Albánia egyes területeit.

Új!!: Dráva és Dalmatia · Többet látni »

Darány

Darány község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Darány · Többet látni »

Dálya

Dálya (horvátul és szerbül Dalj, szerb cirill írással Даљ) falu Horvátország Eszék-Baranya megyéjében.

Új!!: Dráva és Dálya · Többet látni »

Dályai mészárlás

A dályai mészárlás során 56 vagy 57 horvát személyt gyilkoltak meg a horvátországi Dályában 1991.

Új!!: Dráva és Dályai mészárlás · Többet látni »

Décseszentpál

Décseszentpál (horvátul Ferdinandovac) falu és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Décseszentpál · Többet látni »

Déli határzár Magyarországon

A magyar műszaki határzár (hivatalos nevén: határőrizeti célú ideiglenes kerítés, gyakran határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár (IBH) vagy műszaki határzár vagy déli határzár Magyarország déli részén, a magyar–szerb és a magyar–horvát határszakaszon 2015-ben megépített kerítés, amely a zöldhatárt, azaz a hivatalos határátkelőhelyek közötti határszakaszokat zárja le fizikailag, és a vonatkozó kormányhatározatban szereplő indoklás szerint az európai migrációs válság következtében kialakult rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében készült. A körülbelül hosszúra és magasra tervezett ideiglenes műszaki határzár kivitelezését a Magyar Honvédség végezte. A határszakaszok ellenőrzését a honvédség ideiglenes alkalmi kötelékei – a dunántúli és az alföldi, valamint a határra rendszeresen levezényelt rendőrök – látják el. 2018-ban Orbán Viktor berlini látogatáskor kijelentette, hogy Magyarország óriási terhet vesz le Németország válláról azzal, hogy a kerítés megépítésével megakadályozta, hogy bárki a törvények megkerülésével lépjen Magyarország területére. Horvátország schengeni csatlakozását követően a magyar–horvát határon a kerítés lebontásra kerül.

Új!!: Dráva és Déli határzár Magyarországon · Többet látni »

Déli hegyisáska

A déli hegyisáska (Odontopodisma decipiens) a sáskafélék családjába tartozó, Európában honos sáskafaj.

Új!!: Dráva és Déli hegyisáska · Többet látni »

Déli Vasút

A Déli Vasút egykori hálózata Magyarországon A vasútvonal megnyitásáról tudósító korabeli újságcikk A Déli Vasút, teljes – kétnyelvű – nevén k. k. priv.

Új!!: Dráva és Déli Vasút · Többet látni »

Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944

1941-ben Magyarország visszafoglalta a trianoni békeszerződéssel Jugoszláviához csatolt területeinek egy részét.

Új!!: Dráva és Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944 · Többet látni »

Dörnye

Dörnye falu és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Dörnye · Többet látni »

Defereggen-völgy

A Defereggen-völgy vagy röviden Defereggen egy nyugat–keleti futású alpesi völgy Kelet-Tirolban, azaz Ausztria Tirol tartományának Lienzi járásában.

Új!!: Dráva és Defereggen-völgy · Többet látni »

Dellach im Drautal

Dellach im Drautal osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Dellach im Drautal · Többet látni »

Detkovac

Detkovac falu Horvátországban, Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Detkovac · Többet látni »

Dobbiaco

Toblach (olaszul Dobbiaco) egy község (comune) Dél-Tirolban, Bolzano megyében, a Felső-Puster-völgyben, az Adria és a Fekete-tenger vízválasztóján, az ún.

Új!!: Dráva és Dobbiaco · Többet látni »

Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal

| A Dunántúli-dombságot merőlegesen átszelő Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal a MÁV 41-es számú, egyvágányú, villamosított vonala.

Új!!: Dráva és Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal · Többet látni »

Donje Vratno (Petrijanec)

Donje Vratno falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Donje Vratno (Petrijanec) · Többet látni »

Donje Vratno (Vinica)

Donje Vratno falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Donje Vratno (Vinica) · Többet látni »

Drautalbahn

| A Drautalbahn - ahogy ezt a vasútvonalat ma nevezik - egy normál nyomtávolságú, nagyrészt kétvágányú, részben 15 kV 16,7 Hz váltóárammal villamosított nemzetközi vasútvonal a szlovén Maribor és az olasz San Candido között, miközben áthalad Ausztrián. A Drautalbahn kelet-nyugati irányú vasúti összeköttetés a Dráva mentén. Maribortól (Marburg a. d. Drau, csatlakozás a régi déli vasúthoz) Innichenig tart, ahol összekapcsolódik a Pustertalbahnnal, mely Franzensfeste felé vezet tovább. Így Észak-Szlovéniában kezdődik, Karintián és Kelet-Tirolon keresztül halad, és Dél-Tirolban ér véget. A Klagenfurt-Bleiburg szakaszt a Koralm-vasút részeként meghosszabbítják, amely Bleiburgtól a Jauntal-vasútvonalat követi. A vonalnak ez a szakasza a többi szlovéniai szakaszhoz hasonlóan egyvágányú és nem villamosított.

Új!!: Dráva és Drautalbahn · Többet látni »

Dravus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dráva Kategória:Ókori folyók.

Új!!: Dráva és Dravus · Többet látni »

Dráva Múzeum

A Dráva Múzeum 1979-ben nyílt meg, abban az évben, amikor Barcs városi rangot kapott.

Új!!: Dráva és Dráva Múzeum · Többet látni »

Dráva nemzetközi InterCity

A Dráva nemzetközi InterCity (Ausztriában Drau InterCity, Szlovéniában Drava nemzetközi gyorsvonat) egy a MÁV, ÖBB és az SŽ által közlekedtetett InterCity vonat (vonatszám: IC 310/311), amely Budapest-Keleti pályaudvar és Ljubljana főpályaudvar között közlekedik.

Új!!: Dráva és Dráva nemzetközi InterCity · Többet látni »

Dráva-sík

A Dráva-sík Magyarország déli határvidékének egyik kistája, az Alföldhöz sorolt Drávamenti-síkság része, a Dráva folyó keskeny balparti völgysíkja.

Új!!: Dráva és Dráva-sík · Többet látni »

Drávaújfalu

Drávaújfalu falu Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Drávaújfalu · Többet látni »

Drávacsány

Drávacsány falu Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Drávacsány · Többet látni »

Drávacsehi

Drávacsehi község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, az Ormánságban.

Új!!: Dráva és Drávacsehi · Többet látni »

Drávacsepely

Drávacsepely község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Drávacsepely · Többet látni »

Drávafüred

Drávafüred falu Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Drávafüred · Többet látni »

Drávagárdony

Drávagárdony község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Drávagárdony · Többet látni »

Drávaköz

Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése, a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület neve.

Új!!: Dráva és Drávaköz · Többet látni »

Drávakeresztúr

Drávakeresztúr (Križevce) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Drávakeresztúr · Többet látni »

Drávamagyaród

Drávamagyaród (régebbi magyar nevén Ternovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Drávamagyaród · Többet látni »

Drávamenti-sivatag

A Drávamenti-sivatag (vagy Horvát Szahara) Horvátország egyik tájegysége, a Drávamenti-síkságon, Szentgyörgyvár környékén.

Új!!: Dráva és Drávamenti-sivatag · Többet látni »

Drávanémeti

Drávanémeti falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Drávanémeti · Többet látni »

Drávaollár

Drávaollár falu Horvátországban Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Drávaollár · Többet látni »

Drávapalkonya

Drávapalkonya község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Drávapalkonya · Többet látni »

Drávaszabolcs

Drávaszabolcs község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Drávaszabolcs · Többet látni »

Drávaszarvas

Drávaszarvas egykori német nemzetiségű falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Drávaszarvas · Többet látni »

Drávaszög

Drávaszög az egykori Baranya vármegye délkeleti földrajzi, néprajzi elnevezése.

Új!!: Dráva és Drávaszög · Többet látni »

Drávaszerdahely

Drávaszerdahely község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Drávaszerdahely · Többet látni »

Drávaszilas

Drávaszilas falu Horvátországban Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Drávaszilas · Többet látni »

Drávasztára

Drávasztára község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Drávasztára · Többet látni »

Drávatamási

Drávatamási község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Drávatamási · Többet látni »

Drávavásárhely

Drávavásárhely (horvátul Nedelišće, korábban magyarul Nedelic, szlovén és vend alakban Nedelišče) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Drávavásárhely · Többet látni »

Drei Zinnen

A Drei Zinnen, magyarul kb.

Új!!: Dráva és Drei Zinnen · Többet látni »

Dubrava Križovljanska

Dubrava Križovljanska falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Dubrava Križovljanska · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Dráva és Duna · Többet látni »

Duna–Dráva Nemzeti Park

Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.

Új!!: Dráva és Duna–Dráva Nemzeti Park · Többet látni »

Dunai galóca

A dunai galóca (Hucho hucho) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Dunai galóca · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Dráva és Dunántúl · Többet látni »

Dunántúli-dombság

A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.

Új!!: Dráva és Dunántúli-dombság · Többet látni »

E66 (európai út)

Az E66-os jelű út egyike az európai úthálózat nyugat–keleti irányú összekötő útjainak, mely Fortezza nevű olaszországi településtől indul és Ausztrián, majd Magyarországon keresztül Ceglédig tart, összesen több, mint 800 km hosszan.

Új!!: Dráva és E66 (európai út) · Többet látni »

Eötvös Loránd Geofizikai Intézet

A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) részben önálló gazdálkodású költségvetési kutatóintézet, amelynek célja a Föld, kiemelten Magyarország földtani-geofizikai megismerése.

Új!!: Dráva és Eötvös Loránd Geofizikai Intézet · Többet látni »

Eberndorf

Eberndorf (szlovénül: Dobrla vas) osztrák mezőváros Karintia Völkermarkti járásában.

Új!!: Dráva és Eberndorf · Többet látni »

Egerszeg–Letenyei-dombság

Az Egerszeg–Letenyei-dombság a Zalai-dombság egyik kistája Zala vármegye területén.

Új!!: Dráva és Egerszeg–Letenyei-dombság · Többet látni »

Elek (bán)

Elek (más néven Alexius) a 12. században, 1131 és 1141 között, II. Béla király idejében volt Horvátország bánja.

Új!!: Dráva és Elek (bán) · Többet látni »

Első isonzói csata

Az I. isonzói csata egyike volt az első világháború folyamán az olaszországi Isonzó folyó mellett vívott tizenegy csatának.

Új!!: Dráva és Első isonzói csata · Többet látni »

Enea Silvio Piccolomini (tábornok)

Enea Silvio Piccolomini (Siena, 1643. – Prizren, Koszovó, 1689. november 9.), sienai arisztokrata családból származó itáliai nemesember, a Habsburg birodalmi haderő tábornoka, német-római császári hadvezér, az Oszmán Birodalom elleni 1688–89-es balkáni hadjáratban a Habsburg-haderő egyik vezénylő tábornoka, elfoglalta Koszovót, Boszniát és betört Makedóniába.

Új!!: Dráva és Enea Silvio Piccolomini (tábornok) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Dráva és Erdély · Többet látni »

Erdei szitakötő

Az erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) gyors folyású folyók közelében élő, Európában és Nyugat-Szibériában elterjedt szitakötőfaj.

Új!!: Dráva és Erdei szitakötő · Többet látni »

Esterházy Pál (nádor)

Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.

Új!!: Dráva és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: Dráva és Eszék · Többet látni »

Eszék ostroma (1526)

Eszék ostroma 1526.

Új!!: Dráva és Eszék ostroma (1526) · Többet látni »

Eszék ostroma (1849)

Eszék ostroma 1849.

Új!!: Dráva és Eszék ostroma (1849) · Többet látni »

Eszék-Baranya megye

Eszék-Baranya megye (horvátul Osječko-baranjska županija) Kelet-Horvátország egyik megyéje.

Új!!: Dráva és Eszék-Baranya megye · Többet látni »

Eszéki híd

Az eszéki híd mintegy nyolc kilométer hosszan átívelő fahíd volt a Dráva folyón, Eszék mellett.

Új!!: Dráva és Eszéki híd · Többet látni »

Eszéki vasúti baleset

Az eszéki vasúti baleset 1882.

Új!!: Dráva és Eszéki vasúti baleset · Többet látni »

Eupannonicum flóravidék

Az Eupannonicum (Alföldek) a Pannonicum flóratartomány legnagyobb területű flóravidéke.

Új!!: Dráva és Eupannonicum flóravidék · Többet látni »

Európai harcsa

Az európai harcsa (Silurus glanis), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Európai harcsa · Többet látni »

Faaki-tó

A Faaki-tó (németül Faaker See, szlovénül Baško jezero) tó Ausztriában, Karintia tartományban.

Új!!: Dráva és Faaki-tó · Többet látni »

Falinić Breg

Falinić Breg (1910 és 1931 között Falinić, majd 1971-ig Falinić-Breg) falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Falinić Breg · Többet látni »

Főherceglak

Főherceglak (horvátul Kneževo) falu a horvátországi Eszék-Baranya megye északi részén, a Duna és a Dráva folyók által határolt – Baranyai háromszögnek is nevezett földrajzi – térségben.

Új!!: Dráva és Főherceglak · Többet látni »

Fekete galagonya

A fekete galagonya (Crataegus nigra) a rózsafélék családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett cserje.

Új!!: Dráva és Fekete galagonya · Többet látni »

Fekete-víz (Baranya vármegye)

A Fekete-víz Marócsa községtől északra ered, Baranya vármegyében.

Új!!: Dráva és Fekete-víz (Baranya vármegye) · Többet látni »

Felpillantó küllő

A felpillantó küllő (Romanogobio uranoscopus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.

Új!!: Dráva és Felpillantó küllő · Többet látni »

Felsőszentmárton

Felsőszentmárton község (Martince) Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Felsőszentmárton · Többet látni »

Ferlach

Ferlach (szlovénül Borovlje) osztrák város Karintia Klagenfurtvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Ferlach · Többet látni »

Ferndorf

Ferndorf (szlovénül Perja vas) osztrák község Karintia Villachvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Ferndorf · Többet látni »

Festő buzér

A festő buzér (Rubia tinctorum) a buzérfélék (Rubiaceae) családjában a névadó nemzetség fajai közül az egyetlen, amelyik Magyarországon is előfordul.

Új!!: Dráva és Festő buzér · Többet látni »

Fiktív helynevek Magyarországon

A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.

Új!!: Dráva és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Finkenstein am Faaker See

Finkenstein am Faaker See (szlovénül Bekštanj) osztrák mezőváros Karintia Villachvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Finkenstein am Faaker See · Többet látni »

Flattach

Flattach osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Flattach · Többet látni »

Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben

A francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben az az esemény, amelynek során XII. Lajos francia király unokahúgát, a 18 éves Annát 1502.

Új!!: Dráva és Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben · Többet látni »

Frangepán Kristóf

Frangepán I. Kristóf (Modrus, 1482 – Martijanec, 1527. szeptember 27.) a Frangepán családból származó horvát főnemes, hadvezér, Zengg, Veglia és Modrus grófja, horvát-dalmát-szlavón bán.

Új!!: Dráva és Frangepán Kristóf · Többet látni »

Frangepán VII. János

Frangepán VII.

Új!!: Dráva és Frangepán VII. János · Többet látni »

Fresach

Fresach (szlovénül Breze) osztrák község Karintia Villachvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Fresach · Többet látni »

Gaćište

Gaćište falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Gaćište · Többet látni »

Gabajeva Greda

Gabajeva Greda falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Gabajeva Greda · Többet látni »

Gail (Ausztria)

A Gail (friuli nyelven Zelia) folyó Ausztria déli részén, a Tirol tartományhoz tartozó Kelet-Tirolban és Karintia tartományban, a Dráva jelentős jobboldali mellékfolyója.

Új!!: Dráva és Gail (Ausztria) · Többet látni »

Gallizien

Gallizien (szlovénül: Galicija) osztrák község Karintia Völkermarkti járásában.

Új!!: Dráva és Gallizien · Többet látni »

Gáspár András (vezérőrnagy)

Rusz Károly metszete (1868) Szeniczei Gáspár András (Kecskemét, 1804. november 23. – Bihar, 1884. augusztus 5.) honvéd vezérőrnagy, politikus.

Új!!: Dráva és Gáspár András (vezérőrnagy) · Többet látni »

Góla

Góla falu és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Góla · Többet látni »

Göcsej

A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.

Új!!: Dráva és Göcsej · Többet látni »

Görzi grófság

A Görzi grófság (olaszul Contea di Gorizia, németül Grafschaft Görz, szlovénül Goriška grofija, friuliul Contee di Gurize), az 1365-től hercegesített Görzi grófság, a Német-római Birodalom egyik állama volt.

Új!!: Dráva és Görzi grófság · Többet látni »

Gőzhajó

A MAGYARORSZÁG/1921 típusú oldalkerekes vontató gőzhajó a Vaskapu-szorosnál 1961-benhttp://www.hajoregiszter.hu/hajoadatlap/magyarorszag_exdeutschland_exd_x_/234 MAGYARORSZÁG/1921 típusú oldalkerekes vontató gőzhajó, hajoregiszter.hu A gőzhajó gőzgéppel vagy gőzturbinával hajtott hajó.

Új!!: Dráva és Gőzhajó · Többet látni »

Glanegg

Glanegg osztrák község Karintia Feldkircheni járásában.

Új!!: Dráva és Glanegg · Többet látni »

Gmünd in Kärnten

Gmünd in Kärnten osztrák város Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Gmünd in Kärnten · Többet látni »

Gnesau

Gnesau osztrák község Karintia Feldkircheni járásában.

Új!!: Dráva és Gnesau · Többet látni »

Gordisa

Gordisa község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Gordisa · Többet látni »

Gorenjska

Gorenjska (németül: Oberkrain, olaszul: Alta Carniola, magyarul Felső-Krajna) hegyes, alpesi földrajzi táj Szlovéniában, a Száva folyó északi folyásánál.

Új!!: Dráva és Gorenjska · Többet látni »

Gornje Predrijevo

Gornje Predrijevo falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Gornje Predrijevo · Többet látni »

Gotála

Gotála (horvátul Gotalovo) falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Gotála · Többet látni »

Gradina (Horvátország)

Gradina falu és község Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Gradina (Horvátország) · Többet látni »

Grobosinc

Grobosinc város és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Új!!: Dráva és Grobosinc · Többet látni »

Gurk

Gurk osztrák mezőváros Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában.

Új!!: Dráva és Gurk · Többet látni »

Gurk (folyó)

A Gurk (szlovénül Krka) a Dráva bal oldali, 157 km-ével második leghosszabb mellékfolyója.

Új!!: Dráva és Gurk (folyó) · Többet látni »

Gvozd-hegységi csata

Svačić Péter halála a Gvozd-hegységi csatában, Josip Horvat Međimurec festménye A Gvozd-hegységi csata (más néven Péter-hegyi csata) 1097-ben zajlott le a horvátországi Gvozd-hegységben a magyar és horvát seregek között.

Új!!: Dráva és Gvozd-hegységi csata · Többet látni »

Gyékényes

Gyékényes község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Új!!: Dráva és Gyékényes · Többet látni »

Győri-medence

A Győri-medence Magyarország nyugati területén, a Kisalföld nevű nagytájunk központi részét alkotja.

Új!!: Dráva és Győri-medence · Többet látni »

Gyertyános–tölgyes

gyertyánossá ''(Carpinion betuli)'' alakul A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.

Új!!: Dráva és Gyertyános–tölgyes · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai János főherceg

Habsburg–Lotaringiai János József Fábián Sebestyén főherceg (Erzherzog Johann Baptist Joseph Fabian Sebastian von Österreich) (Firenze, 1782. január 20. – Graz, 1859. május 11.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, II. Lipót császár fia, I. Ferenc császár öccse, császári-királyi tábornagy (k.k. Generalfeldmarschall), az osztrák Honi Véderő (Landwehr) szervezője, a grazi Műszaki Egyetem alapítója. A napóleoni háborúk egyik császári hadvezére, a győri csatában a magyar nemesi felkelő hadsereg parancsnoka.

Új!!: Dráva és Habsburg–Lotaringiai János főherceg · Többet látni »

Habsburg–török háború (1663–64)

Az 1663–64-es Habsburg–török háború vagy hetedik Habsburg–török háború a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja.

Új!!: Dráva és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Hahót nemzetség

A Hahót nemzetség őse Hohold volt, ki 1164 körül; III. István király idején a stájer Marburg és Graz vidékéről érkezett Magyarországra, és a királytól a zalai Pölöske víznél kapott földet, ott ahol később Hahót falu épült.

Új!!: Dráva és Hahót nemzetség · Többet látni »

Hahóti apátság

A hahóti bencés apátság alapítása a Hahót nemzetség nevéhez, annak Búzád ágához fűződik.

Új!!: Dráva és Hahóti apátság · Többet látni »

Halaváts Gyula

Halaváts Gyula (Zséna, 1853. július 7. – Budapest, 1926. július 28.) bányamérnök, geológus, paleontológus.

Új!!: Dráva és Halaváts Gyula · Többet látni »

Harkány

Harkány város a Dél-Dunántúl régióban, Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Harkány · Többet látni »

Hármas halom

Névváltozatatok: hármas hegy, halom-lánczolat (Nagy Iván VI. 274.), hármas tér (Nagy Iván IX. 136.), hármas domb (Nagy Iván VI. 539.), hármasbércz (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), hármas szikla (Gudenus I. 295.), hármas hegy (Gudenus I. 184.), gyeptalaj (Gudenus I. 274.), szikla, hármas sziklabéc (Hangay 113.) de: Dreiberg A hármas halom a magyar heraldika egyik jellegzetes címerképe.

Új!!: Dráva és Hármas halom · Többet látni »

Háromfa

Háromfa község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Új!!: Dráva és Háromfa · Többet látni »

Höhlenstein-völgy

A Höhlenstein-völgy vagy Landro-völgy,,, egy délről észak felé lejtő alpesi völgy Észak-Olaszországban, a dél-tiroli Dolomitokban, Toblach község közigazgatási területén.

Új!!: Dráva és Höhlenstein-völgy · Többet látni »

Hegyi csipkeharaszt

A hegyi csipkeharaszt (Selaginella helvetica) a korpafüvek törzsébe, a (Lycopodiophyta) Isoetopsida osztályba és a csipkeharasztok (Selaginellales) rendjébe tartozó évelő, félcserjeszerű haraszt faj.

Új!!: Dráva és Hegyi csipkeharaszt · Többet látni »

Heresznye

Heresznye község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Heresznye · Többet látni »

Hermagor-Pressegger See

Hermagor-Pressegger See (szlovénül Šmohor-Preseško jezero) osztrák város Karintiában, a Hermagori járás központja.

Új!!: Dráva és Hermagor-Pressegger See · Többet látni »

Hoberdanecz János

Hoberdanecz János más forrásokban Habardanecz, Hobordanszky, Habirdanácz (16. század) horvát nemzetiségű magyarországi diplomata, katona.

Új!!: Dráva és Hoberdanecz János · Többet látni »

Hobol

Hobol község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Új!!: Dráva és Hobol · Többet látni »

Holtág

Medvénél A holtág a folyónak olyan, egykori ága, amely vagy természetes módon – azáltal, hogy a folyásirány megváltozása következtében a folyó az egyik, vagy mindkét végét beiszapolta –, vagy mesterségesen, folyószabályzás során végzett kanyarulat-levágással, részben vagy egészben elvesztette a kapcsolatát az élővízzel.

Új!!: Dráva és Holtág · Többet látni »

Horvát katolikus egyház

A horvát katolikus egyház, része a világméretű római katolikus egyháznak, amely a pápa szellemi vezetése alatt áll.

Új!!: Dráva és Horvát katolikus egyház · Többet látni »

Horvát Királyság

Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.

Új!!: Dráva és Horvát Királyság · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Dráva és Horvát nyelv · Többet látni »

Horváth János (katonatiszt)

Horváth János (Zavar, 1815. szeptember 11. – Budapest, 1875. október 27.) honvédezredes.

Új!!: Dráva és Horváth János (katonatiszt) · Többet látni »

Horváth Márk

Báró gradeci Horváth Stancsics Márk (Gradec, 1510-es évek első fele – Körmend, 1561. augusztus 22.) Szigetvár várkapitánya, végvári vitéz.

Új!!: Dráva és Horváth Márk · Többet látni »

Horváth Sándor Piusz

Horváth Sándor Piusz (Szombathely, 1819. február 12. – Budapest, 1901. május 23.) tankönyvíró, piarista áldozópap.

Új!!: Dráva és Horváth Sándor Piusz · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Dráva és Horvátország · Többet látni »

Horvátország címere

red.

Új!!: Dráva és Horvátország címere · Többet látni »

Horvátország földrajza

Horvátország Közép-Európa és Délkelet-Európa találkozásánál fekszik.

Új!!: Dráva és Horvátország földrajza · Többet látni »

Horvátország kultúrája

Horvátország kultúrája hosszú múltra tekint vissza; a horvátok feltehetőleg 14 évszázada lakják ezt a területet, de a civilizációk, amelyek előttük éltek ezen a területen, jelentős hatással voltak a kultúrájára.

Új!!: Dráva és Horvátország kultúrája · Többet látni »

Horvátország uralkodóinak listája

right Az alábbi táblázat Horvátország uralkodóinak sorát tartalmazza.

Új!!: Dráva és Horvátország uralkodóinak listája · Többet látni »

Hrastovljan

Hrastovljan falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Hrastovljan · Többet látni »

Hrženica

Hrženica falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Hrženica · Többet látni »

Hrvatica

A Hrvatica A Hrvatica vagy horvát tyúk egy őshonos háziasított tyúkfajta, mint magyar viszonylatban a magyar tyúk vagy erdélyi kopasznyakú tyúk.

Új!!: Dráva és Hrvatica · Többet látni »

Hungarizmus

Nyilaskeresztes honvédtisztek 1944. október 16-án Budapesten. A hungarizmus 1930-1945 közötti magyar nemzetiszocialista mozgalom, eszmerendszer.

Új!!: Dráva és Hungarizmus · Többet látni »

I. Lajos frank császár

Nagy Károly és fia, Jámbor Lajos I. (Jámbor) Lajos (latinul: Ludovicus Pius, németül: Ludwig der Fromme, franciául: Louis le Pieux vagy Louis le Débonnaire), frank király (781-től) és római császár 814-től haláláig.

Új!!: Dráva és I. Lajos frank császár · Többet látni »

I. Tomiszláv horvát király

Tomiszláv megkoronázása, festmény I. Tomiszláv (horvátul Tomislav, ? – 928) a Horvát Királyság első királya.

Új!!: Dráva és I. Tomiszláv horvát király · Többet látni »

Iaszok

A iaszok – Caius Plinius Secundus munkájában Iasii – kelták uralta illírek voltak, s Felső-Pannonia területén laktak.

Új!!: Dráva és Iaszok · Többet látni »

Iborfia

Iborfia község, törpefalu Zala vármegye középső részén, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság szívében, a Göcsej lankái közt.

Új!!: Dráva és Iborfia · Többet látni »

II. Lajos magyar király

II.

Új!!: Dráva és II. Lajos magyar király · Többet látni »

II. Mojs (nádor)

Mojs (Moys, Majs) a 13. században élt magyar főúr, aki IV. Béla idejében 1251 és 1254 között lovászmester, 1256 és 1258 között királyi asztalnokmester, V. István idejében 1270 és 1272 között nádor és a kunok bírája, majd IV. László király uralkodásának idejében 1272-ben szlavón bán, 1276-ban pedig országbíró volt.

Új!!: Dráva és II. Mojs (nádor) · Többet látni »

Iklódbördőce

Iklódbördőce község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Új!!: Dráva és Iklódbördőce · Többet látni »

Illiricum flóratartomány

A nyugat-balkáni flóratartomány (Illiricum, illetve Illyricum) az északi flórabirodalom (Holarktisz) szubmediterrán flóraterületének része.

Új!!: Dráva és Illiricum flóratartomány · Többet látni »

Irschen

Irschen osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Irschen · Többet látni »

Isel

Az Isel 57,3 km hosszú, gleccser által táplált folyó Kelet-Tirolban, Ausztriában.

Új!!: Dráva és Isel · Többet látni »

Isonzói csaták

Az isonzói csaták az első világháborúban zajlottak le az Isonzó folyónál, a mai Szlovénia és Olaszország területén, az olasz fronton az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország, illetve Olaszország csapatai között.

Új!!: Dráva és Isonzói csaták · Többet látni »

IV. Mehmed oszmán szultán

IV.

Új!!: Dráva és IV. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »

Ivánkaszentgyörgy

Ivánkaszentgyörgy falu és község Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.

Új!!: Dráva és Ivánkaszentgyörgy · Többet látni »

Ivóvízhiány

Vízpazarlás Kiszáradt tómeder az oroszországi Altaj-hegységben Az ivóvízhiány az a világméretű jelenség, amikor az emberi társadalom édesvíz-igénye meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget.

Új!!: Dráva és Ivóvízhiány · Többet látni »

Janus Pannonius

Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Janus – János / Pannonius – Pannóniai), (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista.

Új!!: Dráva és Janus Pannonius · Többet látni »

Józseffalva (Eszék)

Józseffalva egykori német nemzetiségű falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Józseffalva (Eszék) · Többet látni »

Jean-Louis Raduit de Souches

Jean-Louis Raduit de Souches (La Rochelle, 1608. augusztus 16. – Jaispitz (ma Jevišovice), 1682. augusztus 12.) francia nemzetiségű, a Habsburg Birodalom szolgálatában álló császári tábornok.

Új!!: Dráva és Jean-Louis Raduit de Souches · Többet látni »

Jenőfalva

Jenőfalva falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Jenőfalva · Többet látni »

Jordán Tamás (orvos)

Jordán Tamás, Kolozsvári Jordán Tamás, Jordanus (Kolozsvár, 1539 – Brünn, 1585. február 6.) tábori orvos, balneológus, epidemiológus.

Új!!: Dráva és Jordán Tamás (orvos) · Többet látni »

Josip Jelačić

Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.

Új!!: Dráva és Josip Jelačić · Többet látni »

Jugoszlávia megszállása

Jugoszlávia megszállása, (amelyet áprilisi háborúnak, vagy 25-ös hadműveletnek is neveznek) a tengelyhatalmak náci Németország vezette támadása volt a Jugoszláv Királyság ellen, amely a második világháború alatt 1941.

Új!!: Dráva és Jugoszlávia megszállása · Többet látni »

Kainozoikumi eljegesedés

A kainozoikumi eljegesedés a kainozoikum földtörténeti idő eljegesedési időszaka, amely jelenleg is tart.

Új!!: Dráva és Kainozoikumi eljegesedés · Többet látni »

Kanal-völgy

A Kanal-völgy,,, friuli (furláni) nyelven Val Cjanâl, egy 23 km hosszú alpesi völgy, amelynek nagyobb része Olaszországhoz, rövid keleti szakasza Ausztriához tartozik.

Új!!: Dráva és Kanal-völgy · Többet látni »

Kanizsa ostroma (1543)

Kanizsa ostroma 1543 kora tavaszán zajlott le, amit a boszniai pasa, Ulema vezetett.

Új!!: Dráva és Kanizsa ostroma (1543) · Többet látni »

Kanizsa ostroma (1664)

Kanizsa ostroma az ostromló csapatokkal,1664 Kanizsa ostroma 1664.

Új!!: Dráva és Kanizsa ostroma (1664) · Többet látni »

Kapinci

Kapinci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Kapinci · Többet látni »

Kappel am Krappfeld

Kappel am Krappfeld osztrák község Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában.

Új!!: Dráva és Kappel am Krappfeld · Többet látni »

Kapronca

Kapronca város és község Horvátországban, a Kapronca folyó völgyében.

Új!!: Dráva és Kapronca · Többet látni »

Kapronca (patak)

A Kapronca (Hlebinétől Bistra néven is ismert, bár nem éppen gyors folyású) egy patak Horvátország északi részén, a Drávamentén.

Új!!: Dráva és Kapronca (patak) · Többet látni »

Karantánia

Karantánia 800 körül Karantánia (szlovénül Karantanija, németül Karantanien, ószlávul Korǫtanъ / Korotán(y)), kora középkori szláv fejedelemség, amely a 7.

Új!!: Dráva és Karantánia · Többet látni »

Karintia

Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.

Új!!: Dráva és Karintia · Többet látni »

Karl Roth

Karl Roth (1783. február 21. – 1864. június 4.), teljes nevén Franz Karl von Roth, osztrák császári katonatiszt, 1844-től tábornok.

Új!!: Dráva és Karl Roth · Többet látni »

Karlovec Ludbreški

Karlovec Ludbreški falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Karlovec Ludbreški · Többet látni »

Karni-Alpok

A Karni-Alpok a Déli-Mészkőalpok egyik hegyvonulata Kelet-Tirol, Karintia és Friuli határán.

Új!!: Dráva és Karni-Alpok · Többet látni »

Kartitsch

Kartitsch község a Tirol szövetségi tartományhoz tartozó Kelet-Tirolban, Lienz kerületben, a Gailbach patak völgyében (Tiroler Gailtal), a Karni-Alpok és a Lienzi Dolomitok között, a B-111 sz.

Új!!: Dráva és Kartitsch · Többet látni »

Kastélyosdombó

Kastélyosdombó község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Kastélyosdombó · Többet látni »

Katinka (Lukács)

Katinka (1931-ig Katinac) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Katinka (Lukács) · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Új!!: Dráva és Katonai határőrvidék · Többet látni »

Katschberg-hágó

Katschberghöhe A hágó fogadótéri információs táblája A Katschberg (vagyis a Katschberg-hágó) (1641 m tszf.) a rajta áthaladó B99 sz.

Új!!: Dráva és Katschberg-hágó · Többet látni »

Kazettás mennyezet

A kazettás mennyezet (olasz: cassetta → doboz) mélyített négy- vagy sokszögű mezőkkel ellátott boltozott felület vagy síkfödém, szabályos elrendezésben.

Új!!: Dráva és Kazettás mennyezet · Többet látni »

Kákics

Kákics község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Kákics · Többet látni »

Kán nemzetség

A Kán nemzetség az Árpád-kori magyar nemzetségek egyike, melyről jelentőségéhez mérten a forrásokban, oklevelekben nagyon kevés adat maradt csak ránk.

Új!!: Dráva és Kán nemzetség · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Dráva és Kárpát-medence · Többet látni »

Kémes

Kémes község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Kémes · Többet látni »

Kórós

Kórós község a Dél-Dunántúlon, Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Kórós · Többet látni »

Közép-délszláv diarendszer

A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.

Új!!: Dráva és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »

Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája

A földrajzi nevek jelentős része magában foglal egy olyan földrajzi köznevet, amely megadja, melyik típusról van szó (tó, folyó, hegység, sziget stb.), például Velencei-tó, Szabadság-hegy, Csepel-sziget, l. a kötőjel szócikkben.

Új!!: Dráva és Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája · Többet látni »

Kőszeg ostroma

Kőszeg ostroma a személyesen I. Szulejmán szultán vezette török hadsereg 1532-es hadjáratának hadi eseménye volt a nyár végén.

Új!!: Dráva és Kőszeg ostroma · Többet látni »

Kőszegi család

Kőszegiek címere A Kőszegi család történelmi nevezetességű középkori család, amelyik a német eredetű Héder nemzetségből származik.

Új!!: Dráva és Kőszegi család · Többet látni »

Kőszegi Henrik

Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Kőszegi II.

Új!!: Dráva és Kőszegi Henrik · Többet látni »

Kőszegi Iván

Kőszegi Iván (János) (?–1308. április 5.) a Héder nemzetség Kőszegi családjából származó magyar főúr, oligarcha, Kőszegi Nagy Henrik fia.

Új!!: Dráva és Kőszegi Iván · Többet látni »

Keöd József

Füredi Keöd József (Balatonfüred, 1839. november 23. – Balatonfüred, 1897. november 22.) hajóskapitány, szőlész, hajózási szakíró és színész.

Új!!: Dráva és Keöd József · Többet látni »

Kelet-Tirol

Tirol, Kelet-Tirol sötét színnel jelölve Kelet-Tirol (németül Osttirol), más megnevezéssel a Lienzi járás Ausztria Tirol tartományának különálló része.

Új!!: Dráva és Kelet-Tirol · Többet látni »

Kemse

Kemse község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Kemse · Többet látni »

Kerca-patak

A Kerca-patak a Domonkosfánál ered, Szlovénia keleti határának közelében.

Új!!: Dráva és Kerca-patak · Többet látni »

Kerka

A Kerka, régen Kerkás (szlovénül Krka, vendül Kerka) folyó, ami Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére és Muraszemenye térségében ömlik a Murába.

Új!!: Dráva és Kerka · Többet látni »

Kethely vára

Kethely vára egy várhely Horvátországban, a Belovár-Bilogora megyei Dörnyéhez tartozó Torčec határában.

Új!!: Dráva és Kethely vára · Többet látni »

Kimle

Kimle község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Új!!: Dráva és Kimle · Többet látni »

Kinizsi Pál (regény)

A Kinizsi Pál Tatay Sándor 1955-ben írt ifjúsági regénye.

Új!!: Dráva és Kinizsi Pál (regény) · Többet látni »

Királyegyháza

Királyegyháza község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.

Új!!: Dráva és Királyegyháza · Többet látni »

Kis csér

A kis csér (Sternula albifrons) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Kis csér · Többet látni »

Kisdárda

Kisdárda falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Kisdárda · Többet látni »

Kiskassa

Kiskassa község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Kiskassa · Többet látni »

Kislábú erdeiegér

A kislábú erdeiegér (Apodemus uralensis) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Kislábú erdeiegér · Többet látni »

Kismálnás

Kismálnás (egykor Mladetincz,, régi vend nevei Mladetinci, Mladinci, Mledetinci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.

Új!!: Dráva és Kismálnás · Többet látni »

Klagenfurt am Wörthersee

Klagenfurt am Wörthersee, 2008-ig Klagenfurt, (szlovénül Celovec) osztrák város, Karintia szövetségi tartomány fővárosa.

Új!!: Dráva és Klagenfurt am Wörthersee · Többet látni »

Klagenfurtvidéki járás

A Klagenfurtvidéki járás (németül Bezirk Klagenfurt-Land) közigazgatási egység Ausztriában, Karintia tartományban.

Új!!: Dráva és Klagenfurtvidéki járás · Többet látni »

Kleblach-Lind

Kleblach-Lind osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Kleblach-Lind · Többet látni »

Knin

Knin (latinul Tininum) város Horvátországban Šibenik-Knin megyében.

Új!!: Dráva és Knin · Többet látni »

Knini Krajina

A Knini Krajina Horvátország földrajzi és történelmi régiója a Dalmát Zagora területén, Šibenik-Knin megyében.

Új!!: Dráva és Knini Krajina · Többet látni »

Kolarovec

Kolarovec falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Kolarovec · Többet látni »

Komarnica Ludbreška

Komarnica Ludbreška falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Komarnica Ludbreška · Többet látni »

Komatnica

Komatnica falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Komatnica · Többet látni »

Komlósd

Komlósd község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Komlósd · Többet látni »

Kopanjek

A Kopanjek egy folyó Horvátország északi részén, a Drávamentén.

Új!!: Dráva és Kopanjek · Többet látni »

Kopács

Kopács (szerbül Копачево / Kopačevo, horvátul Kopačevo) falu Horvátországban Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Kopács · Többet látni »

Kopácsi-rét

Kopácsi-rét Természetvédelmi Terület főbejárata A Kopácsi-rét Horvátországban, Eszék-Baranya megyében (Drávaszögben) elterülő, változatos élőhelyeket magába foglaló természetvédelmi terület.

Új!!: Dráva és Kopácsi-rét · Többet látni »

Kornistárnics

A kornistárnics, más néven tüdőtárnics (Gentiana pneumonanthe) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe, ezen belül a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Kornistárnics · Többet látni »

Kotromanić Erzsébet magyar királyné

Kotromanić Erzsébet (hagyományosan Kotromanics Erzsébet, ismert még mint Boszniai vagy Bosnyák Erzsébet,,; 1339 körül – Novigrad, 1387 januárja), a Kotromanić-házból származó bosnyák hercegnő, II. István bosnyák bán és Kujáviai Erzsébet leánya, Nagy Lajossal kötött házassága révén magyar, horvát és lengyel királyné, majd férje 1382-es halálát követően a Magyar Királyság régense 1387 januárjában történt meggyilkolásáig.

Új!!: Dráva és Kotromanić Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Kozákok

A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.

Új!!: Dráva és Kozákok · Többet látni »

Krassói csata

A krassói csata a Krassó folyó jobb parti mocsaraiban zajlott le 1526.

Új!!: Dráva és Krassói csata · Többet látni »

Kreuzberg-hágó

A Kreuzberg-hágó egy 1636 m magasan fekvő hágó Észak-Olaszországban, a dél-tiroli Sextentől 8 km-re délkeletre, Trentino-Dél-Tirol régió (Bolzano megye) és Veneto régió (Belluno megye) határán, a történelmi osztrák–olasz államhatáron.

Új!!: Dráva és Kreuzberg-hágó · Többet látni »

Kreuzberg-nyereg

A Kreuzberg-nyereg, vagy röviden csak Kreuzberg) egy 1074 m magas hágó a karintiai Gail-völgyi Alpokban (Gailtaler Alpen). A hágóban a 87 sz. főút halad, amely összeköti az északnyugaton, a Dráva-mentén fekvő Greifenburgot a délkeleten található Hermagor síközponttal, az azonos nevű kerület székhelyével. Az 1919-ben Ausztriától Olaszországhoz csatolt dél-tiroli (vagy sexteni) Kreuzberg-hágótól való megkülönböztetés céljából ezt a hágót Karintiai Kreuzberg-hágónak (Kärntner Kreuzberg) is nevezik.

Új!!: Dráva és Kreuzberg-nyereg · Többet látni »

Križnica

Križnica falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Križnica · Többet látni »

Križovljan Radovečki

Križanče falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Križovljan Radovečki · Többet látni »

Krieger Sámuel (térképész)

Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova (1785) Krieger Sámuel (Eperjes, 1730 körül – 1785–90 körül) földmérő mérnök, térképész.

Új!!: Dráva és Krieger Sámuel (térképész) · Többet látni »

Kronprinz Rudolf-Bahn

| A Rudolfbahn név a cs.kir.

Új!!: Dráva és Kronprinz Rudolf-Bahn · Többet látni »

Lakócsa

Lakócsa község Sanja Vulić: Kajkavski govori podravskih Hrvata u Mađarskoj Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Lakócsa · Többet látni »

Lavamünd

Lavamünd (szlovénül: Labot) osztrák mezőváros Karintia Wolfsbergi járásában.

Új!!: Dráva és Lavamünd · Többet látni »

Lánycsók

Lánycsók (németül Lantschuk, Lantsuk, horvátul Lančug, Lančuk) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Új!!: Dráva és Lánycsók · Többet látni »

Lápi póc

A lápi póc (Umbra krameri) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, a pócfélék (Umbridae) családjába tartozó védett faj.

Új!!: Dráva és Lápi póc · Többet látni »

László nápolyi király

László, (Nápoly, 1376. július 14.http://fmg.ac/Projects/MedLands/SICILY.htm#_Toc375379579 vagy 1377. február 15. – Nápoly, 1414. augusztus 6.) nápolyi király (1386 – 1414), Magyarországon Nápolyi Lászlóként ismert, Kis Károly magyar és nápolyi király fia, magyar trónkövetelő és ellenkirály.

Új!!: Dráva és László nápolyi király · Többet látni »

Légrád

Légrád vagy Legrád (horvátul Legrad) falu és község (járás) Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Légrád · Többet látni »

Lúzsok

Lúzsok község Baranya vármegye déli részén, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Lúzsok · Többet látni »

Lendorf

Lendorf osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Lendorf · Többet látni »

Lendva (Horvátország)

A Lendva egy patak Horvátországban, a Dráva jobb oldali mellékvize.

Új!!: Dráva és Lendva (Horvátország) · Többet látni »

Lendva-patak

A Lendva-patak (szlovénul: Ledava, németül: Limbach) Ausztriában eredő patak, mely Északkelet-Szlovénia egyik legnagyobb folyóvize, amely a Mura-folyó bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Dráva és Lendva-patak · Többet látni »

Lesencefalu

Lesencefalu község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.

Új!!: Dráva és Lesencefalu · Többet látni »

Liebenfels

Liebenfels osztrák mezőváros Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában.

Új!!: Dráva és Liebenfels · Többet látni »

Lienz

Lienz (ejtsd, kb. líenc) a középkorban alapított város Ausztria Tirol tartományában, a Lienzi járás központjaként Kelet-Tirol székhelye.

Új!!: Dráva és Lienz · Többet látni »

Loibl-hágó

A Loibl-hágó alpesi hágó 1366–1370 méteres tengerszint feletti magasságban, a szlovén–osztrák határon.

Új!!: Dráva és Loibl-hágó · Többet látni »

Ludmannsdorf

Ludmannsdorf (szlovénül Bilčovs) osztrák község Karintia Klagenfurtvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Ludmannsdorf · Többet látni »

Luka Ludbreška

Luka Ludbreška falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Luka Ludbreška · Többet látni »

Lurnfeld

Lurnfeld osztrák mezőváros Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Lurnfeld · Többet látni »

Madaraševec

Madaraševec falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Madaraševec · Többet látni »

Magas-Tauern

A Magas-Tauern (németül Hohe Tauern) egy hegyvonulat a Keleti-Alpokban.

Új!!: Dráva és Magas-Tauern · Többet látni »

Magdalensberg (település)

Magdalensberg (szlovénül Štalenska gora) osztrák mezőváros Karintia Klagenfurtvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Magdalensberg (település) · Többet látni »

Magyar belháború (1526–38)

A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.

Új!!: Dráva és Magyar belháború (1526–38) · Többet látni »

Magyar bucó

Moldovai bélyegen A magyar bucó (Zingel zingel), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába és a bucó nemébe tartozó védett faj.

Új!!: Dráva és Magyar bucó · Többet látni »

Magyar duda

„A magyar duda neve bőrduda, tiliduda, vagy tömlősíp is lehet.

Új!!: Dráva és Magyar duda · Többet látni »

Magyar kalandozások

A 19. század óta kalandozó hadjáratoknak vagy kalandozásoknak nevezik azokat a magyar hadjáratokat, amelyeket a honfoglalást követően a magyarság vezetett Európa különböző vidékeire.

Új!!: Dráva és Magyar kalandozások · Többet látni »

Magyar király

Magyarország koronaékszerei A magyar király a Magyar Királyság uralkodó államfője volt 1000 és 1918 között.

Új!!: Dráva és Magyar király · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Dráva és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Magyar színjátszólepke

A magyar színjátszólepke (Apatura metis) a tarkalepkefélék családjába tartozó, Délkelet-Európában, valamint a Távol-Keleten honos lepkefaj.

Új!!: Dráva és Magyar színjátszólepke · Többet látni »

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Új!!: Dráva és Magyar történelem · Többet látni »

Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban

A Magyar Királyság 1939-től 1944-ig több védelmi vonalat, illetve védőállást épített ki az akkori Magyarország területén.

Új!!: Dráva és Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban · Többet látni »

Magyar–Török Barátság Park

A Magyar–Török Barátság Park a Szigetvár melletti Csertő egyik jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a szigetvári várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alakítottak ki 1994-ben.

Új!!: Dráva és Magyar–Török Barátság Park · Többet látni »

Magyar–török háború (1521–26)

A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve.

Új!!: Dráva és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Dráva és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Dráva és Magyarország · Többet látni »

Magyarország címere

Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.

Új!!: Dráva és Magyarország címere · Többet látni »

Magyarország földrajzi középtájai

Magyarország természetföldrajzi felosztásának középső szintjét adják a középtájak.

Új!!: Dráva és Magyarország földrajzi középtájai · Többet látni »

Magyarország földrajzi kistájai

Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.

Új!!: Dráva és Magyarország földrajzi kistájai · Többet látni »

Magyarország legbővizűbb folyóinak listája

A lista Magyarország legbővizűbb folyóit tartalmazza.

Új!!: Dráva és Magyarország legbővizűbb folyóinak listája · Többet látni »

Magyarország természetföldrajza

Magyarország 93 030 km²-es területével Közép-Európá délkeleti régiójában terül el.

Új!!: Dráva és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve.

Új!!: Dráva és Magyarország vízrajza · Többet látni »

Magyarországi horvátok

Szalántai bosnyák népviselet Bunyevác lány népviseletben 280px 2014-es magyarországi országgyűlési választások horvát nemzetiségi listáját népszerűsítő plakát A horvátok Magyarországon az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség.

Új!!: Dráva és Magyarországi horvátok · Többet látni »

Magyarországi szlovének

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.

Új!!: Dráva és Magyarországi szlovének · Többet látni »

Mali Bukovec

Mali Bukovec falu és község Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Mali Bukovec · Többet látni »

Mallnitz

Mallnitz osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Mallnitz · Többet látni »

Margarethe hadművelet

Magyarország katonai megszállásának terve már 1940-ben felmerült a német hadvezetés részéről.

Új!!: Dráva és Margarethe hadművelet · Többet látni »

Margit-vonal

A Margit-vonal Magyarországon keresztül futó védvonal volt a második világháború idején, amely a Drávát és a Dunát kötötte össze.

Új!!: Dráva és Margit-vonal · Többet látni »

Maria Rain

Maria Rain (szlovénül Žihpolje) osztrák község Karintia Klagenfurtvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Maria Rain · Többet látni »

Maria Saal

Maria Saal (szlovénül: Gospa Sveta) az ausztriai Karintia tartomány egyik nagy történelmi múltú mezővárosa, régi búcsújáró hely, kellemes klímája és történelmi emlékhelyei miatt jelentős idegenforgalmi cél.

Új!!: Dráva és Maria Saal · Többet látni »

Maribor

Maribor (németül Marburg an der Drau) Ljubljana után Szlovénia második legnagyobb városa, a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység székhelye.

Új!!: Dráva és Maribor · Többet látni »

Markóc

Markóc község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Markóc · Többet látni »

Matty

Matty község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Matty · Többet látni »

Márna

A márna vagy rózsás márna (Barbus barbus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjához tartozó faj.

Új!!: Dráva és Márna · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Dráva és Második világháború · Többet látni »

Mölbling

Mölbling osztrák község Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában.

Új!!: Dráva és Mölbling · Többet látni »

Möll

A Möll a Dráva bal oldali mellékfolyója Ausztria Karintia tartományának északnyugati részén.

Új!!: Dráva és Möll · Többet látni »

Mörtschach

Mörtschach osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Mörtschach · Többet látni »

Mühldorf (Karintia)

Mühldorf osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Mühldorf (Karintia) · Többet látni »

Megújuló energiaforrások Magyarországon

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki.

Új!!: Dráva és Megújuló energiaforrások Magyarországon · Többet látni »

Menyhal

A menyhal (Lota lota) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a Lotidae családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Menyhal · Többet látni »

Micheldorf

Micheldorf osztrák község Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában.

Új!!: Dráva és Micheldorf · Többet látni »

Mijo Lončarić

Mijo Lončarić (Reka, 1941. szeptember 1. – Zágráb, 2023. június 21.) horvát nyelvész, dialektológus, a kaj nyelvjárás szakértője és az ezzel kapcsolatos tudományos terület szaktekintélye.

Új!!: Dráva és Mijo Lončarić · Többet látni »

Millstatti-tó

A Millstatti-tó (németül: Millstätter See) 12 km hosszával és majd másfél km szélességével Karintia második legnagyobb tava.

Új!!: Dráva és Millstatti-tó · Többet látni »

Mindennapi élet Mátyás király korában

A mindennapi élet Mátyás király korában a viszonylag békés középkori magyar fejlődés utolsó szakasza volt a mohácsi katasztrófa előtt.

Új!!: Dráva és Mindennapi élet Mátyás király korában · Többet látni »

Mittagskogel

A Mittagskogel, vagy Kepa a Karavankák hegycsúcsa, Szlovénia és Ausztria határán.

Új!!: Dráva és Mittagskogel · Többet látni »

Mohács I. (hajó)

A Mohács I. magyar gyártmányú, alumínium szerkezetű katamarán, amelyet a Dunán és a Dráván üzemeltet a névadó város tulajdonában álló Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. Egy európai uniós program keretében, Mohács önkormányzatának megbízásából, a térség idegenforgalmának támogatására 2018-19-ben építette Budapesten egyedi hajóként a Magyar Kikötő Zrt. Az alumíniumvázas jármű 48 turistát, 2 főnyi személyzetet és akár 15 kerékpárt is szállíthat egyszerre.

Új!!: Dráva és Mohács I. (hajó) · Többet látni »

Molna

Molna (horvátul Molve) falu és község Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Molna · Többet látni »

Molve Grede

Molve Grede falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében, Kaproncától 20 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re keletre, a Dráva jobb partján.

Új!!: Dráva és Molve Grede · Többet látni »

Monoszló (Horvátország)

Monoszló (másképpen Drávamonoszló) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Monoszló (Horvátország) · Többet látni »

Mura (Dráva)

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Új!!: Dráva és Mura (Dráva) · Többet látni »

Mura bal parti sík

A Mura bal parti sík az Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország területén végighúzódó Alsó-Mura-sík magyarországi része, a Zalai-dombság egyik kistája Zala vármegye területén.

Új!!: Dráva és Mura bal parti sík · Többet látni »

Muraköz

A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.

Új!!: Dráva és Muraköz · Többet látni »

Muraköz megszállása (1918)

A Muraköz megszállása közvetlenül az első világháborút követően 1918 novemberében és decemberében történt, amikor a Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsához hű erők elfoglalták Muraközt.

Új!!: Dráva és Muraköz megszállása (1918) · Többet látni »

Muraköz megye

Muraköz megye (horvátul Međimurska županija) Horvátország legkisebb és legsűrűbben lakott megyéje, székhelye Csáktornya.

Új!!: Dráva és Muraköz megye · Többet látni »

Muraszentmária

Muraszentmária (korábban Sveta Marija na Muri) falu és község Horvátországban Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Muraszentmária · Többet látni »

Muravid

Muravid falu és község Horvátországban Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Muravid · Többet látni »

Nagy-Berek

A Nagy-Berek Magyarország egyik kistája, a Kis-Balaton egyik meghatározó ökológiai tényezője.

Új!!: Dráva és Nagy-Berek · Többet látni »

Nagybajom

Nagybajom város Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Új!!: Dráva és Nagybajom · Többet látni »

Nagyharsány

Nagyharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Nagyharsány · Többet látni »

Nagyharsányi csata

A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.

Új!!: Dráva és Nagyharsányi csata · Többet látni »

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Új!!: Dráva és Nagykanizsa · Többet látni »

Naphal

A naphal (Lepomis gibbosus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a díszsügérfélék (Centrarchidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Naphal · Többet látni »

Nart

Nart falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Nart · Többet látni »

Nádler Róbert

Nádler Róbert (Pest, 1858. április 22. – Budapest, 1938. június 7.) magyar iparművész, festő és pedagógus.

Új!!: Dráva és Nádler Róbert · Többet látni »

Német bucó

A német bucó (Zingel streber) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó védett faj.

Új!!: Dráva és Német bucó · Többet látni »

Német csermelyciprus

A német csermelyciprus (Myricaria germanica) a tamariskafélék családjába tartozó, gyors folyású folyók kavicszátonyait kolonizáló, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Dráva és Német csermelyciprus · Többet látni »

Nötsch im Gailtal

Nötsch im Gailtal (szlovénül Čajna) osztrák mezőváros Karintia Villachvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Nötsch im Gailtal · Többet látni »

Nekcse

Nekcse (horvátul Našice) kisváros és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Nekcse · Többet látni »

NK Drava Ptuj

A Drava Ptuj egy szlovén labdarúgócsapat Ptuj városából.

Új!!: Dráva és NK Drava Ptuj · Többet látni »

Noricum

Noricum a Római Birodalom provinciája volt, mely a Keleti-Alpok térségét, elsősorban a mai Ausztria területét foglalta magában.

Új!!: Dráva és Noricum · Többet látni »

Noricumi Szent Szeverin

Szent Szeverin (kb. 410 – 482. január 8.) korai keresztény szerzetes.

Új!!: Dráva és Noricumi Szent Szeverin · Többet látni »

Novačka

Novačka falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Novačka · Többet látni »

Novák (Horvátország)

Novák falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Novák (Horvátország) · Többet látni »

Novo Virje

Novo Virje község Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Novo Virje · Többet látni »

Nyitra ostroma (1664)

Nyitra ostroma 1664.

Új!!: Dráva és Nyitra ostroma (1664) · Többet látni »

Obdacher-nyereg

Az Obdacher-nyereg vagy Obdacher-hágó 955 méter tszf. magasságban fekvő magashegyi hágó, az ausztriai Packalpe és a Seetaler-Alpok tájegységeket kapcsolja össze, Lavanttal és Aichfeld között.

Új!!: Dráva és Obdacher-nyereg · Többet látni »

Oberdrauburg

Oberderauburg osztrák mezőváros Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Oberdrauburg · Többet látni »

Obervellach

Obervellach osztrák mezőváros Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Obervellach · Többet látni »

Obrankovec

Obrankovec falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Obrankovec · Többet látni »

Obstansi-tó

Az Obstansi-tó (egy alpesi tengerszem Ausztria Kelet-Tirol tartományában, a Karni-Alpok főgerince alatt, a Kartitschi-nyereg fölött, Kartitsch község közigazgatási területén, az osztrák–olasz államhatár közvetlen közelében.

Új!!: Dráva és Obstansi-tó · Többet látni »

Okrugljača

Okrugljača falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Okrugljača · Többet látni »

Old

Old község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Old · Többet látni »

Ormánság

Az Ormánság vagy Ormányság tájegység Baranya vármegyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része.

Új!!: Dráva és Ormánság · Többet látni »

Ormosd

Ormosd (vendül Ormošd, szlovénul Ormož, németül Friedau) város és Ormosd község központja Szlovéniában, a Dráva határfolyó északi (bal) partján, Maribortól -re délkeletre.

Új!!: Dráva és Ormosd · Többet látni »

Orvosi vízitorma

Az orvosi vízitorma (Nasturtium officinale) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Orvosi vízitorma · Többet látni »

Osl nemzetség

Az Osl nemzetség (a középkori forrásokban Osl, Osul, Oschli, Osli, Oslu, Wsl -ként hivatkozott nemzetség) első név szerint ismert személye Oslu comes a csornai monostor – „Osl conventje” – feltételezett alapítója 1200-ban tűnt fel a Fertő vidékén.

Új!!: Dráva és Osl nemzetség · Többet látni »

Otočka

Otočka falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Otočka · Többet látni »

Otok Virje

Otok Virje falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Otok Virje · Többet látni »

Ottinger Ferenc

Báró Ottinger Ferenc (Sopron, 1793. szeptember 28. – Bécs, 1869. április 8.) császári és királyi altábornagy, lovassági tábornok, az 1848-49 évi szabadságharc ellen fellépő császári alakulatok egyik vezénylő tábornoka.

Új!!: Dráva és Ottinger Ferenc · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Új!!: Dráva és Pannonia (provincia) · Többet látni »

Pannonicum flóratartomány

A Pannonicum az északi flórabirodalom (Holarktisz) közép-európai flóraterületének egyik flóratartománya, ami nagyjából a Kárpát-medence belső területeit öleli fel.

Új!!: Dráva és Pannonicum flóratartomány · Többet látni »

Pannonok

Pannonok, ókori néptörzs, a rómaiak róluk nevezték el Pannoniát.

Új!!: Dráva és Pannonok · Többet látni »

Paternion

Paternion (szlovénül Špatrjan) osztrák mezőváros Karintia Villachvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Paternion · Többet látni »

Pálffy János (nádor)

Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664. augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig.

Új!!: Dráva és Pálffy János (nádor) · Többet látni »

Pálos rend

A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.

Új!!: Dráva és Pálos rend · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Dráva és Pécs · Többet látni »

Pécs ostroma (1664)

Pécs ostroma 1664.

Új!!: Dráva és Pécs ostroma (1664) · Többet látni »

Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal

| Az egykori Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal Baranya megye déli részén feküdt.

Új!!: Dráva és Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal · Többet látni »

Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal

| A Baranya vármegye déli részén haladó Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal a MÁV 65-ös számú, egyvágányú vasútvonala.

Új!!: Dráva és Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal · Többet látni »

Péterhida

Péterhida egy község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Péterhida · Többet látni »

Perlak

Perlak (horvátul Prelog) város és község Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Perlak · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Dráva és Petőfi Sándor · Többet látni »

Petróc (Horvátország)

Petróc falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Petróc (Horvátország) · Többet látni »

Pipin itáliai király

Pipin (773 áprilisa – 810. július 8.) I. Károly frank császár harmadik fia.

Új!!: Dráva és Pipin itáliai király · Többet látni »

Piskó

Piskó község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Piskó · Többet látni »

Pitomacsa

Pitomacsa falu és község Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Pitomacsa · Többet látni »

Plitvica (Dráva)

A Plitvica egy folyó Horvátországban, a Dráva jobb oldali mellékvize.

Új!!: Dráva és Plitvica (Dráva) · Többet látni »

Podravina

Szentgyörgyvár közelében A Podravina Horvátország egyik tájegysége, mely a Dráva folyó mentén, a Dráva jobb partján húzódik.

Új!!: Dráva és Podravina · Többet látni »

Podravske Sesvete

Podravske Sesvete falu és község Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Podravske Sesvete · Többet látni »

Potony

Potony egy község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Potony · Többet látni »

Pozsegaszentpéter

Pozsegaszentpéter falu és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében.

Új!!: Dráva és Pozsegaszentpéter · Többet látni »

Pozsonyi csata

Európa 900 körül A pozsonyi csata 907.

Új!!: Dráva és Pozsonyi csata · Többet látni »

Pribina

Pribina (a frank krónikákban Priwina vagy Privina), (800 körül – 861) morva származású gróf, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója (825?-833), majd előbb rang nélkül (840?–847), 847-től 861-ig frank hűbéres grófként (comes) állt a Rába és Dráva közti terület élén.

Új!!: Dráva és Pribina · Többet látni »

Priles

Priles falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Priles · Többet látni »

Ptuj

Ptuj (archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község (városi község) körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.

Új!!: Dráva és Ptuj · Többet látni »

Ptuji-tó

A Ptuji-tó egy mesterséges tó Kelet-Szlovéniában, a Dráván, Ptuj városától délkeletre.

Új!!: Dráva és Ptuji-tó · Többet látni »

Puster-völgy

A Puster-völgy vagy Pusteria-völgy (ladin nyelven Val de Puster) egy alapvetően kelet-nyugati fekvésű alpesi völgy a Keleti-Alpokban.

Új!!: Dráva és Puster-völgy · Többet látni »

Radl-hágó

A Radl-hágó (németül Radlpaß vagy Radlpass, szlovénul Radlje) közúti átkelőhely 670 méter tengerszint feletti magasságban, az osztrák-szlovén határon.

Új!!: Dráva és Radl-hágó · Többet látni »

Radovec Polje

Radovec Polje falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Radovec Polje · Többet látni »

Raimondo Montecuccoli

Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.

Új!!: Dráva és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »

Rajzos csiga

A rajzos csiga (Theodoxus danubialis), egy Magyarországon is őshonos vízicsiga faj, amely hazánk területén számos helyen található meg és nagyobb folyóinkban is elterjedt (Pl.: Duna, Dráva).

Új!!: Dráva és Rajzos csiga · Többet látni »

Rakovszky György

Rakovszky György és neje sírja a kisoroszi római katolikus temetőben. Rakovszky György, vitéz nagyrákói és kelemenfalvai, (Miskolc, 1892. szeptember 10. – Kisoroszi, 1962. április 29.) honvéd altábornagy (lovasság).

Új!!: Dráva és Rakovszky György · Többet látni »

Rangersdorf

Rangersdorf osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Rangersdorf · Többet látni »

Ráday család

A rádai Ráday család a Rátót nemzetségből származó régi nemesi magyar család.

Új!!: Dráva és Ráday család · Többet látni »

Rádfalva

Rádfalva község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Rádfalva · Többet látni »

Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Új!!: Dráva és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Répás (Horvátország)

Répás falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Répás (Horvátország) · Többet látni »

Rétfalu (Horvátország)

Rétfalu egykori község, ma Eszék nyugati kerülete Horvátországban Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Rétfalu (Horvátország) · Többet látni »

Révfalu (Baranya)

Révfalu (horvátul Drvljanci) lényegében kihalt település Baranya vármegyében, a Dráva mellett; ma Drávakeresztúr része.

Új!!: Dráva és Révfalu (Baranya) · Többet látni »

Reißeck

Reißeck osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Reißeck · Többet látni »

Reichenau (Karintia)

Reichenau osztrák község Karintia Feldkircheni járásában.

Új!!: Dráva és Reichenau (Karintia) · Többet látni »

Rennweg am Katschberg

Rennweg am Katschberg osztrák mezőváros Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Rennweg am Katschberg · Többet látni »

Rinya

A Rinya (vagy Rinya-patak) a Dráva folyó balparti mellékvize Somogy vármegyében, a Nagyatádi és a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Rinya · Többet látni »

Rohrer-nyereg

A Rohrer-nyereg,, egy 864 m magasan fekvő, közúton járható hegyi hágó Alsó-Ausztria délnyugati részén, az Északi-Mészkőalpok keleti kifutásához tartozó Gutensteini-Alpokban.

Új!!: Dráva és Rohrer-nyereg · Többet látni »

Rosegg

Rosegg (szlovénül Rožek) osztrák mezőváros Karintia Villachvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Rosegg · Többet látni »

Rosszemberek

A Rosszemberek 1978-ban készült, 1979-ben bemutatott színes és fekete-fehér, magyar westernfilm, Szomjas György rendezésében.

Új!!: Dráva és Rosszemberek · Többet látni »

Ruden

Ruden (szlovénül: Ruda) osztrák község Karintia Völkermarkti járásában.

Új!!: Dráva és Ruden · Többet látni »

Sachsenburg

Sachsenburg osztrák mezőváros Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Sachsenburg · Többet látni »

Sajó (folyó)

A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.

Új!!: Dráva és Sajó (folyó) · Többet látni »

San Candido

Innichen,, község (Marktgemeinde / comune) Dél-Tirolban, Bolzano megyében, az felső Puster-völgyben, a Dráva felső folyásánál, a Sexteni-Dolomitok és a Pragsi-Dolomitok találkozásánál, az osztrák államhatár közelében.

Új!!: Dráva és San Candido · Többet látni »

Sandorovec

Sandorovec falu Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Sandorovec · Többet látni »

Sankt Jakob im Rosental

Sankt Jakob im Rosental (szlovénül Šentjakob v Rožu) osztrák mezőváros Karintia Villachvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Sankt Jakob im Rosental · Többet látni »

Sankt Kanzian am Klopeiner See

Sankt Kanzian am Klopeiner See (szlovénül: Škocjan v Podjuni)) osztrák község Karintia Völkermarkti járásában. 2016 januárjában 4483 lakosa volt.

Új!!: Dráva és Sankt Kanzian am Klopeiner See · Többet látni »

Sankt Margareten im Rosental

Sankt Margareten im Rosental (szlovénül Šmarjeta v Rožu) osztrák község Karintia Klagenfurtvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Sankt Margareten im Rosental · Többet látni »

Sankt Paul im Lavanttal

Sankt Paul im Lavanttal osztrák mezőváros Karintia Wolfsbergi járásában.

Új!!: Dráva és Sankt Paul im Lavanttal · Többet látni »

Sankt Stefan im Gailtal

Sankt Stefan im Gailtal (szlovénül Štefan na Zilji) osztrák község Karintia Hermagori járásában.

Új!!: Dráva és Sankt Stefan im Gailtal · Többet látni »

Sáfrány József

Sáfrány József (Budapest, 1952. július 20.) operatőr, rendező, forgatókönyvíró.

Új!!: Dráva és Sáfrány József · Többet látni »

Ság (Valpó)

Ság falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Ság (Valpó) · Többet látni »

Sárgás szitakötő

A sárgás szitakötő (Gomphus flavipes) Európa és Ázsia síkvidéki, iszapos folyói mentén élő, a folyami szitakötők családjába tartozó rovarfaj.

Új!!: Dráva és Sárgás szitakötő · Többet látni »

Sárközy Albert

Nádasdi Sárközy Albert (Kaposvár, 1790. január 1. – Kisasszond, 1860. február 20.) Somogy vármegye főispánja, kormánybiztosa, alispánja, földbirtokos.

Új!!: Dráva és Sárközy Albert · Többet látni »

Sávos bödöncsiga

A sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis) a Duna-völgy endemikus édesvízi folyami vízicsigafaja.

Új!!: Dráva és Sávos bödöncsiga · Többet látni »

Síklápok

Feltöltődő láp Átszivárgásos láp A láp élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és (bomlás vagy erózió okozta) fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül.

Új!!: Dráva és Síklápok · Többet látni »

Sóhivatal

A sóhivatal a só kitermelésével és a sójövedékkel (a só állami monopóliumából származó adóbevétellel) kapcsolatos ügyeket intéző hivatal volt.

Új!!: Dráva és Sóhivatal · Többet látni »

Sügér

A sügér (Perca), mint rendszertani nem, a törzsfejlődés szerint három ágra tagolódik.

Új!!: Dráva és Sügér · Többet látni »

Schmidt-hegyisáska

A Schmidt-hegyisáska (Odontopodisma schmidtii) a sáskafélék családjába tartozó, Európában honos sáskafaj.

Új!!: Dráva és Schmidt-hegyisáska · Többet látni »

Schmidt-pókszöcske

A Schmidt-pókszöcske (Poecilimon schmidtii) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Délkelet-Európában honos szöcskefaj.

Új!!: Dráva és Schmidt-pókszöcske · Többet látni »

Segesd (Magyarország)

Segesd község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Új!!: Dráva és Segesd (Magyarország) · Többet látni »

Sekulits István

Sekulits István (később Szekulics; Dolova, 1810. december 29. - Budapest, 1885. január 8.) magyar honvéd ezredes az 1848–49-es szabadságharcban, hivatalnok.

Új!!: Dráva és Sekulits István · Többet látni »

Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal

| A Dunántúl déli részén fekvő Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal a MÁV 61-es számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.

Új!!: Dráva és Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal · Többet látni »

Sellyei kistérség

right A Sellyei kistérség kistérség volt Baranya megyében Sellye központtal.

Új!!: Dráva és Sellyei kistérség · Többet látni »

Selnica Podravska

Selnica Podravska falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Selnica Podravska · Többet látni »

Sesto

Sexten település (comune) az észak-olaszországi Dolomitokban, Dél-Tirol (Trentino-Alto Adige) autonóm régióban, Bolzano megyében, a Sexteni-Dolomitok (Dolomiti di Sesto) és a Karni-Alpok között húzódó Sexteni-völgyben, az SS 52 sz.

Új!!: Dráva és Sesto · Többet látni »

Sesvete Ludbreške

Sesvete Ludbreške falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Sesvete Ludbreške · Többet látni »

Sexteni-patak

A Sexteni-patak vagy Sexten-patak egy patak Dél-Tirolban, Olaszországban.

Új!!: Dráva és Sexteni-patak · Többet látni »

Sigetec

Sigetec falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Sigetec · Többet látni »

Siklós

Siklós város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja.

Új!!: Dráva és Siklós · Többet látni »

Sima tok

A sima tok (Acipenser nudiventris) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Sima tok · Többet látni »

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Új!!: Dráva és Somogy vármegye · Többet látni »

Somogy vármegye történelme

Somogy vármegye Magyarország Dél-dunántúli térségének közepén helyezkedik el.

Új!!: Dráva és Somogy vármegye történelme · Többet látni »

Somogy vármegye története

Somogy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Somogy vármegye (németül: Komitat Schomodei, latinul: Comitatus Simigiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Új!!: Dráva és Somogy vármegye története · Többet látni »

Somogy vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Somogy vármegye Ez a lista Somogy vármegye turisztikai látnivalóit tartalmazza (épített és természeti értékek, múzeumok, rendezvények).

Új!!: Dráva és Somogy vármegye turisztikai látnivalóinak listája · Többet látni »

Somogyi hercegség

A Somogyi hercegség az egységes Magyarország kialakulása előtt létezett dukátus vagyis önálló igazgatású terület.

Új!!: Dráva és Somogyi hercegség · Többet látni »

Somogyicum flórajárás

A Somogyicum a Praeilliricum flóravidék (Dél-Dunántúl) középső flórajárása.

Új!!: Dráva és Somogyicum flórajárás · Többet látni »

Somogyudvarhely

Somogyudvarhely község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Dunántúli-dombság területén, Belső-Somogyban.

Új!!: Dráva és Somogyudvarhely · Többet látni »

Sopianae (ókori város)

Sopianae római település Pannonia középső részén, a mai Pécs területén.

Új!!: Dráva és Sopianae (ókori város) · Többet látni »

Sopjanska Greda

Sopjanska Greda (1900-ig Greda, majd 1971-ig Greda Sopjanska volt a hivatalos neve) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Sopjanska Greda · Többet látni »

Spielfeld-Straß–Trieste Centrale-vasútvonal

| A Spielfeld-Straß–Trieste Centrale-vasútvonal egy normál nyomtávolságú, nagyrészt kétvágányú, villamosított nemzetközi vasútvonal az osztrák Straß in Steiermark és az olasz Trieszt között, miközben áthalad Szlovénián.

Új!!: Dráva és Spielfeld-Straß–Trieste Centrale-vasútvonal · Többet látni »

Spittal an der Drau

Spittal an der Drau osztrák város Karintia tartományban, a Spittal an der Drau-i járás székhelye.

Új!!: Dráva és Spittal an der Drau · Többet látni »

Spittal an der Drau-i járás

A Spittal an der Drau-i járás, kerület (németül Bezirk Spittal an der Drau) Ausztriában, Karintia tartományban található.

Új!!: Dráva és Spittal an der Drau-i járás · Többet látni »

Stall

Stall osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Stall · Többet látni »

Stappitzi-tó

A Stappitzi-tó (németül: Stappitzer See) egy tó a karintiai Seebach-völgyben.

Új!!: Dráva és Stappitzi-tó · Többet látni »

Starogradački Marof

Starogradački Marof falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Starogradački Marof · Többet látni »

Stájer Elő-Alpok

A Stájer Elő-Alpok (németül: Steirisches Randgebirge, szlovénül: Štajersko Robno hribovje) az Alpok keleti részében található hegyvonulat, melyet az Alpok SOIUSA (Suddivisione Orografica Internazionale Unificata del Sistema Alpino, angolul: International Standardized Mountain Subdivision of the Alps) szerinti felosztása során különítettek el.

Új!!: Dráva és Stájer Elő-Alpok · Többet látni »

Steinfeld (Ausztria)

Steinfeld osztrák mezőváros Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Steinfeld (Ausztria) · Többet látni »

Stockenboi

Stockenboi osztrák község Karintia Villachvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Stockenboi · Többet látni »

Straßburg (Karintia)

Straßburg osztrák város Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában.

Új!!: Dráva és Straßburg (Karintia) · Többet látni »

Stridóvár

Stridóvár (más néven Sztrigó, horvátul Štrigova, latinul Stridonium, németül Stridau) falu és községközpont Horvátországban Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Stridóvár · Többet látni »

Strmec Podravski

Strmec Podravski falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Strmec Podravski · Többet látni »

Struga (Sveti Đurđ)

Struga falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Struga (Sveti Đurđ) · Többet látni »

Svačić Péter

Svačić Péter (horvátul Petar Svačić, ? – Gvozd-hegység, 1097) Horvátország utolsó horvát nemzetiségű királya.

Új!!: Dráva és Svačić Péter · Többet látni »

Sváb-Törökország

Sváb-Törökország (németül Schwäbische Türkei) a Baranya és Tolna vármegyei német településterület, ahol a 18. században több mint 200 német (sváb) település jött létre.

Új!!: Dráva és Sváb-Törökország · Többet látni »

Sveti Đurđ

Sveti Đurđ (régi magyar neve Szent György) falu és község Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Sveti Đurđ · Többet látni »

Svibovec Podravski

Svibovec Podravski falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Svibovec Podravski · Többet látni »

Szalatnak

Szalatnak (sváb tájnyelven: Salack) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Új!!: Dráva és Szalatnak · Többet látni »

Szalatnok

Szalatnok (más néven Szlatina,, 1921 és 1991 között Podravska Slatina) város és község (općina) Horvátországban, Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Szalatnok · Többet látni »

Szaporca

Szaporca község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Szaporca · Többet látni »

Szaporcai-Ős-Dráva

A Szaporcai-Ős-Dráva Szaporca külterületén, a Dráva árterében található holtág és a Dráva-meder közé zárt terület.

Új!!: Dráva és Szaporcai-Ős-Dráva · Többet látni »

Szari Szulejmán pasa

Szari Szulejmán pasa (? - Isztambul, 1687. november 18.) bosnyák származású török pasa.

Új!!: Dráva és Szari Szulejmán pasa · Többet látni »

Szávai vízicsiga

A szávai vízicsiga vagy zalai szurokcsiga (Amphimelania holandrii) a Szávában és a Duna alsó szakaszán honos vízicsigafaj.

Új!!: Dráva és Szávai vízicsiga · Többet látni »

Széchényi Ferenc (politikus)

Gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc de Paola György (Széplak, Sopron vármegye, 1754. április 28. – Bécs, 1820. december 13.) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja.

Új!!: Dráva és Széchényi Ferenc (politikus) · Többet látni »

Széles durbincs

A széles durbincs (Gymnocephalus baloni) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó védett faj.

Új!!: Dráva és Széles durbincs · Többet látni »

Széles kárász

A széles kárász vagy kárász (Carassius carassius) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Széles kárász · Többet látni »

Szópia

Szópia (vagy Szopje) falu és község Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Szópia · Többet látni »

Szőrös szarvasbogár

A szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjához tartozó faj.

Új!!: Dráva és Szőrös szarvasbogár · Többet látni »

Szentborbás

Szentborbás község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Szentborbás · Többet látni »

Szentgotthárdi csata (1664)

A szentgotthárdi csata 1664.

Új!!: Dráva és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »

Szentgyörgy (Alsómiholjác)

Szentgyörgy (a középkorban Bondogszentgyörgy és Rendekszentgyörgy névváltozatban is) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Szentgyörgy (Alsómiholjác) · Többet látni »

Szentgyörgyvár (Horvátország)

Szentgyörgyvár (másképpen Szentgyörgy, Gyótaszentgyörgy vagy Gyurgyevác) város Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Szentgyörgyvár (Horvátország) · Többet látni »

Szentszalvátory család

A Szentszalvátory család régi kihalt magyar nemesi család.

Új!!: Dráva és Szentszalvátory család · Többet látni »

Szibériai tok

A szibériai tok vagy lénai tok (Acipenser baerii) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Szibériai tok · Többet látni »

Szlavón bánság

A Magyar Királyság autonóm tartományai. Szlavónia ma Zágráb központtal Horvátország magterületének számít Szlavónia címere http://hu.wikibooks.org/wiki/Szlav%C3%B3nia_c%C3%ADmere A Szlavón bánság, a történelmi Szlavónia a mai Horvátország területén, eredetileg a Dráva és a Száva között és a Száva túlsó partján a Kapela hegységig terjedő területen lévő földrajzi-politikai régiót jelentette.

Új!!: Dráva és Szlavón bánság · Többet látni »

Szlavónia

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Új!!: Dráva és Szlavónia · Többet látni »

Szláv korridor

A szláv korridor (cseh korridor vagy csehszlovák korridor néven is ismert) az 1919-es párizsi békekonferencián Csehszlovákia részéről előterjesztett és a nagyhatalmak által elutasított javaslat volt, amely alapján Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) területét kb.

Új!!: Dráva és Szláv korridor · Többet látni »

Szlovén konyhaművészet

A szlovén konyhaművészet (slovenska kuhinja) saját népi hagyományai mellett sikeresen alkalmazza a környező pannon, alpesi és földközi-tengeri tájak, azaz Magyarország, Ausztria, Olaszország gasztronómiai eredményeinek nagy részét.

Új!!: Dráva és Szlovén konyhaművészet · Többet látni »

Szlovénia földrajza

Szlovénia térképe Szlovénia földrajzára a hegy- és dombvidékek a jellemzőek, mivel túlnyomórészt az Alpok déli nyúlványain, illetve azok előterében fekszik.

Új!!: Dráva és Szlovénia földrajza · Többet látni »

Szlovénia vízrajza

A Sava Bohinjka felső szakasza Szlovénia vízrajza az ország egyéb földrajzi adottságaihoz hasonlóan rendkívül változatos.

Új!!: Dráva és Szlovénia vízrajza · Többet látni »

Szlovénia zászlaja

Szlovénia ma is használt nemzeti zászlaját először 1991.

Új!!: Dráva és Szlovénia zászlaja · Többet látni »

Szubmediterrán flóraterület (Európa)

A szubmediterrán flóraterület az északi flórabirodalom (Holarktisz) része, a mediterrán flóraterület északi határvidéke.

Új!!: Dráva és Szubmediterrán flóraterület (Európa) · Többet látni »

Tar Zerind

Zerind vagy Szerénd a „tar” (? – 971 előtt), Szent István király rokona, a Szent István ellen fellázadt Koppány somogyi vezér apja volt.

Új!!: Dráva és Tar Zerind · Többet látni »

Tarka géb

A tarka géb (Proterorhinus semilunaris) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Tarka géb · Többet látni »

Téglák bélyegzése

ókori római táglán A téglák bélyegzése, a téglajel a téglák megjelölése, bélyegzése az eredet azonosítására.

Új!!: Dráva és Téglák bélyegzése · Többet látni »

Téli hadjárat (1664)

A téli hadjárat más néven eszéki hadjárat Zrínyi Miklós hadjárata 1664 télutóján, mely során 240 km-t hatolt be seregével török területre.

Új!!: Dráva és Téli hadjárat (1664) · Többet látni »

Téli hadjárat (egyértelműsítő lap)

A történelem nagyszabású téli hadjáratai.

Új!!: Dráva és Téli hadjárat (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Tésenfa

Tésenfa község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Dráva és Tésenfa · Többet látni »

Tócsaszitakötő

A tócsaszitakötő (Leucorrhinia caudalis) az egyenlőtlen szárnyú vagy nagy szitakötők egy Magyarországon fokozottan védett faja.

Új!!: Dráva és Tócsaszitakötő · Többet látni »

Tótújfalu

Tótújfalu község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Tótújfalu · Többet látni »

Tótfalu (Horvátország)

Tótfalu falu Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Tótfalu (Horvátország) · Többet látni »

Tótság

A '''Tótság''' Korabinszky János Mátyás 1804-ből való térképén. A Tótság egyéb magyar elnevezései Tótföld, Tótvidék (vendül Slovenska okroglina, latinul Sclavonia) a mai Vendvidék és Muravidék történeti elnevezése.

Új!!: Dráva és Tótság · Többet látni »

Temesvár ostroma (1849)

Temesvár ostroma, amely 1849.

Új!!: Dráva és Temesvár ostroma (1849) · Többet látni »

Termésarany

A termésarany a terméselemek ásványosztályban a fémek alosztályon belül az I.A.a jelű réz-, ezüst-, aranycsoport tagja.

Új!!: Dráva és Termésarany · Többet látni »

Tibold nemzetség

A Tibold nemzetség (Tibolch, Tybold, Tibold bani, Thiboldi) történeti hagyományai Kézai szerint még Géza fejedelem idejébe nyúlnak vissza.

Új!!: Dráva és Tibold nemzetség · Többet látni »

Tisza-parti margitvirág

A Tisza-parti margitvirág, vagy kései margitvirág (Leucanthemella serotina) egy 80–150 cm magasra megnövő lágyszárú, évelő növény.

Új!!: Dráva és Tisza-parti margitvirág · Többet látni »

Tiszamogyorós

Tiszamogyorós község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.

Új!!: Dráva és Tiszamogyorós · Többet látni »

Titelicum flórajárás

A Dél-Alföldet és a Dráva-síkot magába foglaló Titelicum flórajárás az Eupannonicum flóravidék déli pereme, illetve (a Dráva-sík) délnyugati, a Slavonicum flóravidék (Dél-, illetve Nyugat-Szlavónia) és a Praeilliricum flóravidék (Dél-Dunántúl) közé ékelődő nyúlványa.

Új!!: Dráva és Titelicum flórajárás · Többet látni »

Tomori Pál

Tomori Pál (1475 körül – Mohács, 1526. augusztus 29.) hadvezér, kalocsai érsek, a mohácsi csatában a magyar sereg egyik fővezére.

Új!!: Dráva és Tomori Pál · Többet látni »

Torčec

Torčec (régi magyar neve Kethely, illetve Rátkakedhely) falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Torčec · Többet látni »

Trebesing

Trebesing osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Dráva és Trebesing · Többet látni »

Tristachi-tó

A Tristachi-tó egy kisebb természetes tó Kelet-Tirolban, a Lienzi járáshoz tartozó Tristach község közigazgatási területén, a Lienzi-Dolomitok lábánál.

Új!!: Dráva és Tristachi-tó · Többet látni »

Trnovec (Trnovec Bartolovečki)

Trnovec falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Trnovec (Trnovec Bartolovečki) · Többet látni »

Trnovec Bartolovečki

Trnovec Bartolovečki község Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Trnovec Bartolovečki · Többet látni »

V. Károly lotaringiai herceg

V.

Új!!: Dráva és V. Károly lotaringiai herceg · Többet látni »

Vad Magyarország

A Vad Magyarország – A vizek birodalma (nemzetközi angol címe: Wild Hungary – A Water Wonderland) Török Zoltán 2011-ben bemutatott, számos nemzetközi díjat elnyert színes természetfilmje.

Új!!: Dráva és Vad Magyarország · Többet látni »

Vadmacska

A vadmacska (Felis silvestris) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Vadmacska · Többet látni »

Vajszló

Vajszló nagyközség Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Vajszló · Többet látni »

Valpó

Valpó kisváros és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Dráva és Valpó · Többet látni »

Valpó ostroma (1543)

Valpó ostroma két szakaszban folyt az 1543.

Új!!: Dráva és Valpó ostroma (1543) · Többet látni »

Varasd

Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

Új!!: Dráva és Varasd · Többet látni »

Varasd megye

A megye zászlaja Varasdon a megyeháza épületén Varasd megye Észak-Horvátország egyik megyéje.

Új!!: Dráva és Varasd megye · Többet látni »

Varasd vármegye

Varasd vármegye (horvátul: Varaždin, Varaždinska županija, németül: Komitat Warasdin, szlovákul: Varaždínska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli területein.

Új!!: Dráva és Varasd vármegye · Többet látni »

Varga Ilona (újságíró)

Varga Ilona (Háromfa, 1960. április –) magyarországi cigány újságíró, műfordító, szótárszerkesztő.

Új!!: Dráva és Varga Ilona (újságíró) · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Új!!: Dráva és Vas vármegye · Többet látni »

Vaska (Szópia)

Vaska falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Vaska (Szópia) · Többet látni »

Vízvár

Vízvár egy község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Dráva és Vízvár · Többet látni »

Völkermarkt

Völkermarkt (szlovénül: Velikovec) osztrák város Karintiában, a Völkermarkti járás központja.

Új!!: Dráva és Völkermarkt · Többet látni »

Vörös Csillagkeresztes Lovagok

A prágai Assisi Szent Ferenc templom, mellette balra a rendházzal A prágai rendház bejárata A Vörös Csillagkeresztes Lovagok, másként: Verescsillagos Keresztes Ispotályosok Rendje vagy bethlemiták (latinul: Crucigeri equestris ordinis cum rubea stella, Ordo sacrorum ac militarium Crucigerorum cum rubea stella; csehül: Křižovnický řád rytířů s červenou hvězdou; németül: Kreuzherren mit dem Roten Stern) lovagrend.

Új!!: Dráva és Vörös Csillagkeresztes Lovagok · Többet látni »

Vörös László (térképész)

Vörös László mérnök, térképész.

Új!!: Dráva és Vörös László (térképész) · Többet látni »

Vejti

Vejti község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Dráva és Vejti · Többet látni »

Veliki Lovrečan

Veliki Lovrečan falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Veliki Lovrečan · Többet látni »

Veliko Polje (Lukács)

Veliko Polje (1900-ig Ada, majd 1991-ig Ada Lukačka) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Veliko Polje (Lukács) · Többet látni »

Vendvidéki Köztársaság

A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.

Új!!: Dráva és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »

Verőce vármegye

Verőce vármegye (németül Komitat Virovititz, horvátul Virovitica / Virovitička županija, szlovákul Virovitická župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.

Új!!: Dráva és Verőce vármegye · Többet látni »

Veszprémi főegyházmegye

Szent Mihály-székesegyház A Veszprémi főegyházmegye a tizenkét magyarországi római katolikus egyházmegye egyike, egyike a Szent István által alapított egyházmegyéknek.

Új!!: Dráva és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Via Postumia

A via Postumia egy rekonstruált szakasza Veronában A via Postumia az ókori Római Birodalom egyik távolsági útja volt, építését i. e. 148-ra fejezték be.

Új!!: Dráva és Via Postumia · Többet látni »

Vidos József

Koltai Vidos József (Kemenesmihályfa, 1805. április 18. – Kemenesmihályfa, 1849. augusztus 3.) az 1848–49-es szabadságharcban nemzetőrparancsnok, kormánybiztos, evangélikus egyházkerületi felügyelő.

Új!!: Dráva és Vidos József · Többet látni »

Villach

Villach (fonetikusan) (szlovén neve: Beljak) Karintia tartomány második legnagyobb városa és fontos közlekedési csomópontja nemcsak Ausztriának, hanem az Alpok-Adria térségnek is.

Új!!: Dráva és Villach · Többet látni »

Villach–Rosenbach-vasútvonal

| A Villach-Rosenbach–vasútvonal (a Jesenicébe vezető Karawankenbahn részeként) egy egyvágányú, villamosított fővonal Ausztriában, amelyet eredetileg a Salzburg és Trieszt közötti folyamatos vasúti összeköttetés részeként terveztek, építettek és nyitottak meg 1906.

Új!!: Dráva és Villach–Rosenbach-vasútvonal · Többet látni »

Virgen-völgy

A Virgen-völgy, egy nyugat-keleti futású alpesi völgy Kelet-Tirolban, azaz Ausztria Tirol tartományának Lienzi járásában, a Magas-Tauern hegyvidékén, a Großvenediger csoportjában.

Új!!: Dráva és Virgen-völgy · Többet látni »

Virje Križovljansko

Virje Križovljansko falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Virje Križovljansko · Többet látni »

Vix-jegyzék

Fernand Vix francia vezérkari alezredes A Vix-jegyzék az első világháborúban győztes antanthatalmak által a Párizs környéki békeszerződések alkalmával, 1919.

Új!!: Dráva és Vix-jegyzék · Többet látni »

Viza (hal)

A viza (Huso huso) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Dráva és Viza (hal) · Többet látni »

Vramecz Antal

Vramec Antal egyéb változatban Wrametz, Wramecz (régebbi alakban Antol Vramec) (Ormosd? 1538? – Varasd, 1588 k.) horvát római katolikus pap, író.

Új!!: Dráva és Vramecz Antal · Többet látni »

Vratno Otok

Vratno Otok falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Vratno Otok · Többet látni »

Weißenstein

Weißenstein (szlovénül Bilšak) osztrák mezőváros Karintia Villachvidéki járásában.

Új!!: Dráva és Weißenstein · Többet látni »

Weitensfeld im Gurktal

Weitensfeld im Gurktal osztrák mezőváros Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában.

Új!!: Dráva és Weitensfeld im Gurktal · Többet látni »

Wilhelm von Tegetthoff

Báró Wilhelm von Tegetthoff (Marburg an der Drau, Alsó-Stájerország, Osztrák Császárság (ma: Maribor, Szlovénia), 1827. december 23. – Bécs, 1871. április 7.) osztrák császári és királyi tengernagy, az Osztrák Császárság, majd az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészeténél.

Új!!: Dráva és Wilhelm von Tegetthoff · Többet látni »

Zala (folyó)

A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.

Új!!: Dráva és Zala (folyó) · Többet látni »

Zalaapáti-hát

A Zalaapáti-hát a Zalai-dombság egyik kistája Zala és részben Somogy vármegye területén.

Új!!: Dráva és Zalaapáti-hát · Többet látni »

Zalai-dombság

A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, a Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő földrajzi középtáj.

Új!!: Dráva és Zalai-dombság · Többet látni »

Zaláta

Zaláta község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban, Kemse és Sósvertike között.

Új!!: Dráva és Zaláta · Többet látni »

Zamlaka

Zamlaka (régen magyarul Zámlaka) falu Horvátországban, Varasd megyében.

Új!!: Dráva és Zamlaka · Többet látni »

Zákányi-dombok

A Zákány-őrtilosi-dombok láncolata a Dráva bal partján húzódik mintegy 11 kilométer hosszan Somogy vármegyében, legmagasabb pontja a Szentmihály-hegy, amely 220 méteres tengerszintfeletti magasságával körülbelül 80 méterrel emelkedik a folyó síksága fölé.

Új!!: Dráva és Zákányi-dombok · Többet látni »

Zolta magyar fejedelem

Solton Zolta vagy Solt, Zsolt (896–949) Árpád legkisebb fia volt azok közül, akiknek nevét a krónikák megőrizték.

Új!!: Dráva és Zolta magyar fejedelem · Többet látni »

Zrínyi György (bán)

Zrínyi V. György, horvátul Juraj V. Zrinski (Csáktornya, 1599. január 31. – Pozsony, 1626. december 18.): horvát bán.

Új!!: Dráva és Zrínyi György (bán) · Többet látni »

Zrínyi György (tárnokmester)

Zrínyi IV.

Új!!: Dráva és Zrínyi György (tárnokmester) · Többet látni »

Zrínyi Miklós (költő)

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.

Új!!: Dráva és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Zrínyiújvár

A vár egy 1665-ben készült német térképen Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben).

Új!!: Dráva és Zrínyiújvár · Többet látni »

Zrínyiújvár ostroma

Zrínyiújvár ostroma 1664.

Új!!: Dráva és Zrínyiújvár ostroma · Többet látni »

Zrínyifalva

Zrínyifalva (1896-ig Kursanecz, horvátul Kuršanec, vendül Küršanci) falu Horvátországban Muraköz megyében.

Új!!: Dráva és Zrínyifalva · Többet látni »

Zrinj Lukački

Zrinj Lukački (régi magyar neve Zrinj-puszta) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Új!!: Dráva és Zrinj Lukački · Többet látni »

Zsdála

Zsdála falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Dráva és Zsdála · Többet látni »

Zselic

Jellegzetes zselici bükkerdő Löszmélyút egy Szulimán melletti szőlőhegyen A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúl déli részén, Somogy és Baranya vármegye határán.

Új!!: Dráva és Zselic · Többet látni »

1202

Nincs leírás.

Új!!: Dráva és 1202 · Többet látni »

13122 Dráva

A 13122 Dráva (1994 CV9) egy, a fő kisbolygóövbe tartozó kisbolygó, melyet 1994.

Új!!: Dráva és 13122 Dráva · Többet látni »

1396

Nincs leírás.

Új!!: Dráva és 1396 · Többet látni »

1474

Nincs leírás.

Új!!: Dráva és 1474 · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Dráva és 1526 · Többet látni »

1664

Nincs leírás.

Új!!: Dráva és 1664 · Többet látni »

1685

Nincs leírás.

Új!!: Dráva és 1685 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Dráva és 1848 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Dráva és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

5821-es mellékút (Magyarország)

Az 5821-es mellékút egy bő 25 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Baranya vármegye déli részén.

Új!!: Dráva és 5821-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

67-es főút (Magyarország)

A 67-es számú főút Szigetvárt köti össze Kaposváron keresztül Balatonszemessel.

Új!!: Dráva és 67-es főút (Magyarország) · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező