Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: Aranyosgadány, Árpádi-árok, Baranya vármegye, Baranya vármegye története, Berkesd, Dunántúli-dombság, Görcsönydoboka, Geresdi-dombság, Hásságyi-tó, Kozármisleny, Lothárd, Magyarország, Magyarország földrajzi kistájai, Magyarsarlós, Natura 2000, Palotabozsok, Pécs, Pécs–Bátaszék-vasútvonal, Pécsi járás, Pécsi kistérség, Pécsi tévétorony, Pécsudvard, Somberek, Sopianicum flórajárás, Szalánta, Szőkéd, Szebény, Titelicum flórajárás, Zárt tölgyes öv.
Aranyosgadány
Aranyosgadány község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Aranyosgadány · Többet látni »
Árpádi-árok
Az Árpádi-árok Kozármisleny lakott részétől keletre, a közigazgatási területének északi zónájában, az 57-es főút közelében, a Baranyai-dombságban ered.
Új!!: Baranyai-dombság és Árpádi-árok · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Baranyai-dombság és Baranya vármegye · Többet látni »
Baranya vármegye története
Baranya vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Baranya vármegye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Baranyai-dombság és Baranya vármegye története · Többet látni »
Berkesd
Berkesd község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Berkesd · Többet látni »
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Új!!: Baranyai-dombság és Dunántúli-dombság · Többet látni »
Görcsönydoboka
Görcsönydoboka község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Görcsönydoboka · Többet látni »
Geresdi-dombság
A Geresdi-dombság a Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék tájegység, ezen belül a Baranyai-dombság része, Baranya és Tolna vármegyék területén.
Új!!: Baranyai-dombság és Geresdi-dombság · Többet látni »
Hásságyi-tó
A Hásságyi-tó mesterséges állóvíz a nevét adó falu területén.
Új!!: Baranyai-dombság és Hásságyi-tó · Többet látni »
Kozármisleny
Kozármisleny kisváros Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Kozármisleny · Többet látni »
Lothárd
Lothárd község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Lothárd · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Baranyai-dombság és Magyarország · Többet látni »
Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.
Új!!: Baranyai-dombság és Magyarország földrajzi kistájai · Többet látni »
Magyarsarlós
Magyarsarlós község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Magyarsarlós · Többet látni »
Natura 2000
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
Új!!: Baranyai-dombság és Natura 2000 · Többet látni »
Palotabozsok
Palotabozsok (németül Boschok) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Palotabozsok · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Baranyai-dombság és Pécs · Többet látni »
Pécs–Bátaszék-vasútvonal
| A Pécs–Bátaszék-vasútvonal a MÁV 64-es számú, nem villamosított vonala volt a Baranyai-dombságban.
Új!!: Baranyai-dombság és Pécs–Bátaszék-vasútvonal · Többet látni »
Pécsi járás
A Pécsi járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Baranyai-dombság és Pécsi járás · Többet látni »
Pécsi kistérség
right A Pécsi kistérség Baranya megye kilenc kistérsége közül volt a legnépesebb Pécs központtal.
Új!!: Baranyai-dombság és Pécsi kistérség · Többet látni »
Pécsi tévétorony
A 197 méter magas pécsi tévétorony a Mecsekben, az 535 méter magas Misina csúcsán áll.
Új!!: Baranyai-dombság és Pécsi tévétorony · Többet látni »
Pécsudvard
Pécsudvard község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Pécsudvard · Többet látni »
Somberek
Somberek község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Somberek · Többet látni »
Sopianicum flórajárás
A Sopianicum a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék délkeleti flórajárása.
Új!!: Baranyai-dombság és Sopianicum flórajárás · Többet látni »
Szalánta
Szalánta község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Szalánta · Többet látni »
Szőkéd
Szőkéd (németül Sukid) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Szőkéd · Többet látni »
Szebény
Szebény község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Baranyai-dombság és Szebény · Többet látni »
Titelicum flórajárás
A Dél-Alföldet és a Dráva-síkot magába foglaló Titelicum flórajárás az Eupannonicum flóravidék déli pereme, illetve (a Dráva-sík) délnyugati, a Slavonicum flóravidék (Dél-, illetve Nyugat-Szlavónia) és a Praeilliricum flóravidék (Dél-Dunántúl) közé ékelődő nyúlványa.
Új!!: Baranyai-dombság és Titelicum flórajárás · Többet látni »
Zárt tölgyes öv
A zárt tölgyes öv a mérsékelt éghajlati öv nedves éghajlatú területének viszonylag csapadékos növényzeti öve, a Kárpát-medence egyik alapvető klímazonális öve.
Új!!: Baranyai-dombság és Zárt tölgyes öv · Többet látni »
