Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)

Index A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)

Oroszlánfigura a Szent Adalbert-templom bejáratától a Magyar Nemzeti Múzeumban, (1190 körül) Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére épült középkori román, később gótikus székesegyház egykoron Magyarország egyik legnagyobb temploma volt, szépsége miatt méltán kapta a régi magyar széptemplom nevét.

28 kapcsolatok: A középkori Szent Adalbert székesegyház, Akantuszlevél, Bakócz-graduále, Bakócz-kápolna, Bélletes kapu, Collegium Christi (Esztergom), December 16., Esztergom, Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái, Esztergom története, Esztergomi bazilika, Esztergomi vár, Gótikus építészet Magyarországon, III. Béla magyar király, III. István magyar király, Koppány vezér, Magyar klasszikus zene, Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, Magyarország építészete, Magyarországi műemlékek listája, Porta speciosa, Prímási Levéltár, Reneszánsz építészet Magyarországon, Szécsi Dénes (püspök), Szent Ágota, Szent Korona-tan, Telegdi Csanád, 1172.

A középkori Szent Adalbert székesegyház

#ÁTIRÁNYÍTÁS A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom).

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és A középkori Szent Adalbert székesegyház · Többet látni »

Akantuszlevél

Római akantuszlevél-motívum elöl- és oldalnézetben Akantuszleveles pilaszterfejezet az esztergomi bazilika kupoladobjában (1885–1886) Az akantuszlevél az építészetben és a képzőművészetben használt díszítőmotívum, a medveköröm (Acanthus) vagy idegen eredetű szóval akantusz stilizált levélzete.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Akantuszlevél · Többet látni »

Bakócz-graduále

A Bakócz-gratulále első lapja, alul a Bakócz–Erdődy címer a bíborosi jelvények nélkül A Bakócz-graduále egy kétkötetes reneszánsz kódex, amely a mise énekeit gyűjti egybe.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Bakócz-graduále · Többet látni »

Bakócz-kápolna

Bakócz-kápolna A Bakócz-kápolnát Bakócz Tamás érsek a 16. század elején saját sírhelyének építtette az esztergomi Várhegyen álló középkori Szent Adalbert székesegyház mellékkápolnájaként.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Bakócz-kápolna · Többet látni »

Bélletes kapu

A jáki templom főbejárata, a nyugati kapu pompás bélletes díszítésű kapuja, a magyarországi román kori építészet egyik legszebb példája A bélletes kapu a román kori templomépítészet egyik jellemző építészeti és épületszobrászati alkotása.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Bélletes kapu · Többet látni »

Collegium Christi (Esztergom)

A Collegium Christi pauperum scholarium, Krisztus-kollégium vagy szegény tanulók kollégiuma egy Esztergomban, az 1390-es évek elején életre hívott alapítvány, nevelőház, mely százharminc évig működött a székesegyházi iskola mellett.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Collegium Christi (Esztergom) · Többet látni »

December 16.

Névnapok: Aletta, Etelka + Adelaida, Adelheid, Aggeus, Alba, Alett, Alitta, Alvina, Aser, Azár, Beáta, Elke, Euzébia, Fehéra, Fehérke, Heidi, Hófehérke, Nauzika, Özséb, Tihamér.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és December 16. · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergom · Többet látni »

Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái

Esztergom sok középkori egyházi épülete az 1500-1600-as években fokozatosan elpusztult a török elleni háborúkban.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái · Többet látni »

Esztergom története

A ma Komárom-Esztergom vármegyei Esztergom település már Árpád-ház korában nagyon fontos szerepet játszott a magyarság történelmében, amit részben kitűnő földrajzi elhelyezkedésének köszönhetett.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergom története · Többet látni »

Esztergomi bazilika

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergomi bazilika · Többet látni »

Esztergomi vár

Az esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll, a Komárom-Esztergom vármegyei Esztergom óvárosában.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergomi vár · Többet látni »

Gótikus építészet Magyarországon

A Mátyás-templomMagyarország gótikus stílusú építészete a 13. század második felében kezdett meghonosodni és a 16. század elejéig virágzott.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Gótikus építészet Magyarországon · Többet látni »

III. Béla magyar király

III.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és III. Béla magyar király · Többet látni »

III. István magyar király

III.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és III. István magyar király · Többet látni »

Koppány vezér

Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Koppány vezér · Többet látni »

Magyar klasszikus zene

Mátyás-graduáléból Az alábbi szócikk a magyar klasszikus zene történetével foglalkozik.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Magyar klasszikus zene · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma

A Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja, az esztergomi vár bástyarendszerének déli pontján található a Szent István tér 1.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma · Többet látni »

Magyarország építészete

Magyarország építészetén a Magyar Királyság és Magyarország területének építészetét értjük a honfoglalástól napjainkig.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Magyarország építészete · Többet látni »

Magyarországi műemlékek listája

Az alábbiakban Magyarország kb.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Magyarországi műemlékek listája · Többet látni »

Porta speciosa

A porta speciosa magyarul ékes kaput, gyönyörűséges kaput jelent.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Porta speciosa · Többet látni »

Prímási Levéltár

Az esztergomi Prímási Levéltár Magyarország legnagyobb egyházi levéltára.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Prímási Levéltár · Többet látni »

Reneszánsz építészet Magyarországon

A sárospataki vár Lorántffy-loggiája belvárosi plébániatemplom egyik tabernákulumánPattantyús Manga: Nagyrévy András és a pesti belvárosi plébániatemplom reneszánsz tabernákulumai. In: Művészettörténeti Értesítő, 1998/3-4. 219–228. o. A gyergyószárhegyi Lázár-kastély pártázata A magyarországi reneszánsz építészet a középkori Magyar Királyság, illetve az 1526-os mohácsi csatavesztést követően létrejött utódállamai, a korai újkori királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség területén megjelenő, itáliai és német reneszánsz mintákat követő, elsősorban külföldi mesterekhez kötődő építészeti stílus- és korjelenség.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Reneszánsz építészet Magyarországon · Többet látni »

Szécsi Dénes (püspök)

Szécsi Dénes (Felsőlendva, 1410 körül – Esztergom, 1465. február 1.) középkori magyar főpap és politikus, bíboros, esztergomi érsek, nyitrai és egri püspök, Magyarország első prímása volt; 1449–1464 között kancellári hivatalt is viselt.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Szécsi Dénes (püspök) · Többet látni »

Szent Ágota

Szent Ágota (231 körül – 251. február 5.) szűz és vértanú, keresztény szent.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Szent Ágota · Többet látni »

Szent Korona-tan

koronázási jelvények az Országházban A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Szent Korona-tan · Többet látni »

Telegdi Csanád

Telegdi Csanád (Mezőtelegd, 1280 körül – ?, 1349. december) esztergomi érsek.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Telegdi Csanád · Többet látni »

1172

Nincs leírás.

Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és 1172 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »