Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: Amerikai Egyesült Államok, Amszterdam, Öttusa a nyári olimpiai játékokon, Öttusa-világbajnokok listája, Balczó András, Budapest, Csepel SC, Diszkoszvetés, Európa-bajnokság, Futószámok, Gerelyhajítás, Lovaglás, Magyarország, Második világháború, Olümpiai játékok, Olimpiai bajnok öttusázók listája, Peking, Pierre de Coubertin, Sportlövészet, Stadionfutás, Távolugrás, Vívás, Vörös Zsuzsanna, 1909, 1911, 1912. évi nyári olimpiai játékok, 1927, 1928, 1935, 1941, 1945, 1946, 1947, 1960, 1972, 2004. évi nyári olimpiai játékok, 2008. évi nyári olimpiai játékok, 2009, 2016. évi nyári olimpiai játékok.
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Öttusa és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Amszterdam
Amszterdam Hollandia fővárosa és egyben legnagyobb települése. A fővárosi státuszát a holland alkotmány határozza meg, bár a kormány székhelye Hága.
Új!!: Öttusa és Amszterdam · Többet látni »
Öttusa a nyári olimpiai játékokon
Az öttusa a nyári olimpiai játékokon először 1912-ben, Stockholmban szerepelt, és azóta mindig része az olimpiai programnak, 2000-től a nők számára is kiírják a versenyt.
Új!!: Öttusa és Öttusa a nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Öttusa-világbajnokok listája
110px Az alábbi táblázatok az öttusa világbajnokait tartalmazzák.
Új!!: Öttusa és Öttusa-világbajnokok listája · Többet látni »
Balczó András
Balczó András (Kondoros, 1938. augusztus 16. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar öttusázó, az öttusasport történetének egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Öttusa és Balczó András · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Öttusa és Budapest · Többet látni »
Csepel SC
A Csepel SC Magyarország azon klubjainak egyike amelyik a rendszerváltás előtt többször is bajnokságot nyert, majd utána pénzügyi problémák miatt egyre lejjebb csúszott, jelenleg a Megye I-ben szerepel.
Új!!: Öttusa és Csepel SC · Többet látni »
Diszkoszvetés
Mürón Diszkobolosz nevű bronzszobrának 2. századi rekonstrukciója A diszkoszvetés az atlétika sportág egyik dobószáma.
Új!!: Öttusa és Diszkoszvetés · Többet látni »
Európa-bajnokság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eb (egyértelműsítő lap).
Új!!: Öttusa és Európa-bajnokság · Többet látni »
Futószámok
Atlétikapálya rajza Az atlétikában a futószámok síkfutásból, gát- és akadályfutásból állnak, de idetartozik a gyaloglás versenyszám is.
Új!!: Öttusa és Futószámok · Többet látni »
Gerelyhajítás
A versenyző hátrahajlik közvetlenül az eldobás előtt, így ad a nekifutáson felüli további lendületet a gerelynek Középiskolai atléta nekifutása Eldobott gerely A gerelyhajítás az atlétikai versenyek egyik önálló versenyszáma, amely azonban szerepel az összetett atlétikai számokban is (például tízpróba, hétpróba).
Új!!: Öttusa és Gerelyhajítás · Többet látni »
Lovaglás
A lovaglás haladó lovon végzett mozgástevékenység: a ló irányítása, egyensúlyozás és együttes ritmikus mozgás.
Új!!: Öttusa és Lovaglás · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Öttusa és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Öttusa és Második világháború · Többet látni »
Olümpiai játékok
Bejárat az Olümpiai stadionba Az olümpiai játékok (görög betűkkel τὰ Ὀλύμπια) rendszeresen ismétlődő atlétikai és vallási rendezvénysorozat volt az ókori Görögországban Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában.
Új!!: Öttusa és Olümpiai játékok · Többet látni »
Olimpiai bajnok öttusázók listája
150px Az alábbi táblázatok az újkori olimpiai játékok öttusa olimpiai bajnokait ismertetik.
Új!!: Öttusa és Olimpiai bajnok öttusázók listája · Többet látni »
Peking
Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: Öttusa és Peking · Többet látni »
Pierre de Coubertin
Pierre de Frédy, Baron de Coubertin (Párizs, 1863. január 1. – Genf, 1937. szeptember 2.) francia pedagógus, történész, sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója, 1896 és 1925 között elnöke.
Új!!: Öttusa és Pierre de Coubertin · Többet látni »
Sportlövészet
Fémpárbaj verseny az indítás után kb. fél másodperccel: a lövészek (kép szélei) felemelt keze már megindult a fegyver felé, de még nem húzták elő, a 12 cél még áll. Előtérben a bíró A sportlövészet lőfegyverekkel (hideglő- és tűzfegyverekkel) űzött szabadidős, félprofi, vagy profi sporttevékenység.
Új!!: Öttusa és Sportlövészet · Többet látni »
Stadionfutás
A stadionfutás (görög betűkkel στάδιον, azaz sztadion) az ókori görög olümpiai játékok versenyszáma, i. e. 776-tól i. e. 724-ig annak egyetlen versenye.
Új!!: Öttusa és Stadionfutás · Többet látni »
Távolugrás
thumb A távolugrás atlétikai versenyszám, az ugrószámok egyike.
Új!!: Öttusa és Távolugrás · Többet látni »
Vívás
2004-es athéni olimpián Küzdelem a páston (videó) A vívás technikai jellegű küzdősport.
Új!!: Öttusa és Vívás · Többet látni »
Vörös Zsuzsanna
Vörös Zsuzsanna (Székesfehérvár, 1977. május 4. –) olimpiai bajnok öttusázó.
Új!!: Öttusa és Vörös Zsuzsanna · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Öttusa és 1909 · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Öttusa és 1911 · Többet látni »
1912. évi nyári olimpiai játékok
Az 1912.
Új!!: Öttusa és 1912. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1927
Nincs leírás.
Új!!: Öttusa és 1927 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Öttusa és 1928 · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Öttusa és 1935 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Öttusa és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Öttusa és 1945 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Öttusa és 1946 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Öttusa és 1947 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Öttusa és 1960 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Öttusa és 1972 · Többet látni »
2004. évi nyári olimpiai játékok
A XXVIII.
Új!!: Öttusa és 2004. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
2008. évi nyári olimpiai játékok
A XXIX.
Új!!: Öttusa és 2008. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Öttusa és 2009 · Többet látni »
2016. évi nyári olimpiai játékok
A 2016.
Új!!: Öttusa és 2016. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
