Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Bajorország, Baltikum, Dánia, December 9., Finnország, Habsburg-ház, Harmincéves háború, I. Gusztáv svéd király, III. Zsigmond lengyel király, IX. Károly svéd király, Karélia, Krisztina svéd királynő, Lützen, Lützeni csata (1632), Lengyelország, Livónia, November 6., Október 12., Október 30., Oroszország, Protestantizmus, Skandinávia, Stockholm, Svéd királyok listája, Svédország, Svédország történelme, Svédország uralkodóinak listája, Szászország, Uppsala, Vasa-ház, 1594, 1611, 1617, 1632.
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Bajorország · Többet látni »
Baltikum
A Baltikum országai A Baltikum (más szóval Balti régió vagy Balti térség) a Balti-tenger környékének, illetve az ott található országok különböző csoportjainak nem minden esetben egyértelmű elnevezése.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Baltikum · Többet látni »
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Dánia · Többet látni »
December 9.
Névnapok: Natália + Ábel, Delila, Filotea, Gardénia, Georgina, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Leona, Natali, Natasa, Noella, Péter, Pető, Piládész, Üdvöske, Valéria, Zsorzsett.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és December 9. · Többet látni »
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Finnország · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Habsburg-ház · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Harmincéves háború · Többet látni »
I. Gusztáv svéd király
Vasa Gusztáv (született Gustav Eriksson; 1496. május 12. – Stockholm, Svéd Királyság, 1560. szeptember 29.), a Vasa-dinasztia alapítója, előbb Svédország alkirálya 1521 és 1523 között, majd annak királya I. Gusztáv néven 1523-tól 1560-as haláláig.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és I. Gusztáv svéd király · Többet látni »
III. Zsigmond lengyel király
Vasa Zsigmond (Mariefred, 1566. június 20. – Varsó, 1632. április 30.), a Vasa-házból származó svéd királyi herceg, aki III.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és III. Zsigmond lengyel király · Többet látni »
IX. Károly svéd király
IX.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és IX. Károly svéd király · Többet látni »
Karélia
A Karél Köztársaság (oroszul Респу́блика Карелия, karjalaiul Karjalan tašavalta, finnül Karjalan tasavalta) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Karélia · Többet látni »
Krisztina svéd királynő
Krisztina (1626. december 8., Stockholm – 1689. április 19., Róma) Svédország királynője 1632-től 1654-ig.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Krisztina svéd királynő · Többet látni »
Lützen
Lützen város Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Lützen · Többet látni »
Lützeni csata (1632)
A lützeni csata a harmincéves háború egyik döntő csatája volt, melyben a jobban felszerelt és lelkesebb svéd csapatok uralkodójuk elvesztésének ellenére legyőzték a Wallenstein vezette császári hadsereget.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Lützeni csata (1632) · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Lengyelország · Többet látni »
Livónia
Livónia más néven Livland, Livánia, Lívföld a mai Észtország és Lettország területének történelmi neve.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Livónia · Többet látni »
November 6.
Névnapok: Lénárd + Leonárd, Leonarda, Leonárdó, Leonyid.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és November 6. · Többet látni »
Október 12.
Névnapok: Miksa + Edvin, Edvina, Fáta, Maximilián, Misa, Pilár, Rezső, Szeráf, Szerafin, Szerafina, Tirzusz.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Október 12. · Többet látni »
Október 30.
Névnapok: Alfonz + Alfonza, Alfonzin, Alfonzina, Arzén, Aszter, Éneás, Fáni, Fanni, Kolos, Kolozs, Pompónia, Roderik, Rodrigó, Stefánia, Stefi, Zenóbia, Zinaida, Zinajda.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Október 30. · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Oroszország · Többet látni »
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Protestantizmus · Többet látni »
Skandinávia
Skandinávia Skandinávia Észak-Európa, illetve annak egy részének elnevezése.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Skandinávia · Többet látni »
Stockholm
Stockholm (latinul Holmia; finnül Tukholma) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Stockholm · Többet látni »
Svéd királyok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Svédország uralkodóinak listája.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Svéd királyok listája · Többet látni »
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Svédország · Többet látni »
Svédország történelme
Svédország történelme i. e. 12 000 körül kezdődött, amikor a sarki jégtakaró visszahúzódásával megjelentek a terület első lakói.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Svédország történelme · Többet látni »
Svédország uralkodóinak listája
Az alábbi táblázat Svédország uralkodóinak sorát tartalmazza.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Svédország uralkodóinak listája · Többet látni »
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Szászország · Többet látni »
Uppsala
Uppsala (régebben Upsala) (ejtsd: üppszaala, IPA) Uppsala megye székhelye, és lakosával Svédország negyedik legnagyobb városa Stockholm, Göteborg és Malmö után.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Uppsala · Többet látni »
Vasa-ház
I. Vasa Gusztáv A Vasa család nemesi címere A Vasa család királyi címere A Vasa-dinasztia 1521 és 1654 között Svédországban és 1587 és 1668 között Lengyelországban uralkodó királyi ház volt.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és Vasa-ház · Többet látni »
1594
Nincs leírás.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és 1594 · Többet látni »
1611
Nincs leírás.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és 1611 · Többet látni »
1617
Nincs leírás.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és 1617 · Többet látni »
1632
Nincs leírás.
Új!!: II. Gusztáv Adolf svéd király és 1632 · Többet látni »
