Északi-középhegység és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Északi-középhegység és Magyarország

Északi-középhegység vs. Magyarország

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Északi-középhegység és Alföld · Alföld és Magyarország · Többet látni »

Andezit

Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.

Északi-középhegység és Andezit · Andezit és Magyarország · Többet látni »

Észak-Magyarország

Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.

Észak-Magyarország és Északi-középhegység · Észak-Magyarország és Magyarország · Többet látni »

Börzsöny (hegység)

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.

Északi-középhegység és Börzsöny (hegység) · Börzsöny (hegység) és Magyarország · Többet látni »

Bükk-vidék

A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.

Északi-középhegység és Bükk-vidék · Bükk-vidék és Magyarország · Többet látni »

Bentonit

A bentonit az agyagnak egy fajtája, aminek több változata is létezik, attól függően, milyen domináns elemek találhatók benne.

Északi-középhegység és Bentonit · Bentonit és Magyarország · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Északi-középhegység és Duna · Duna és Magyarország · Többet látni »

Dunántúli-középhegység

A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.

Északi-középhegység és Dunántúli-középhegység · Dunántúli-középhegység és Magyarország · Többet látni »

Hernád (folyó)

A Hernád (szlovákul Hornád) a Sajó legnagyobb, bal parti mellékfolyója.

Északi-középhegység és Hernád (folyó) · Hernád (folyó) és Magyarország · Többet látni »

Heves–Borsodi-dombság

A Heves–Borsodi-dombság a Mátrától északra, a Bükk-hegységtől északnyugatra elterülő földrajzi táj.

Északi-középhegység és Heves–Borsodi-dombság · Heves–Borsodi-dombság és Magyarország · Többet látni »

Hollókő

Hollókő (németül: Rabenstein, szlovákul: Havraní Kameň) egy község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Északi-középhegység és Hollókő · Hollókő és Magyarország · Többet látni »

Ipoly

A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Északi-középhegység és Ipoly · Ipoly és Magyarország · Többet látni »

Kaolinit

A kaolinitfélék a fillo- vagy rétegszilikátok alosztályának agyagásványok alcsoportjába tartozó ásványcsoport.

Északi-középhegység és Kaolinit · Kaolinit és Magyarország · Többet látni »

Kékes

A Kékes Magyarország legmagasabb hegycsúcsa.

Északi-középhegység és Kékes · Kékes és Magyarország · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Északi-középhegység és Magyar Tudományos Akadémia · Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország · Többet látni »

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Északi-középhegység és Mátra · Mátra és Magyarország · Többet látni »

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Északi-középhegység és Mészkő (kőzet) · Mészkő (kőzet) és Magyarország · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Északi-középhegység és Miskolc · Magyarország és Miskolc · Többet látni »

Perlit (kőzet)

Duzzasztott perlit A perlit viszonylag magas víztartalmú, speciális riolit- vagy dácitváltozat, természetes körülmények között is előforduló vulkanikus üveg kőzet.

Északi-középhegység és Perlit (kőzet) · Magyarország és Perlit (kőzet) · Többet látni »

Pilis (hegység)

A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.

Északi-középhegység és Pilis (hegység) · Magyarország és Pilis (hegység) · Többet látni »

Riolit

A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg.

Északi-középhegység és Riolit · Magyarország és Riolit · Többet látni »

Sajó (folyó)

A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.

Északi-középhegység és Sajó (folyó) · Magyarország és Sajó (folyó) · Többet látni »

Szőlő

Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.

Északi-középhegység és Szőlő · Magyarország és Szőlő · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Északi-középhegység és Szlovákia · Magyarország és Szlovákia · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Északi-középhegység és Tisza · Magyarország és Tisza · Többet látni »

Tufa

Bazalttufa, Kis-Somlyó hegy Piroklaszt törmelékár anyagából képződik a tufa A tufa vagy darázskő robbanásos vulkáni kitörés során a vulkanikus törmelékár keletkezésekor a porból és hamuból létrejött lazább szerkezetű kőzet, néha lyukacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre, és vagy megkeményedett, összeálló állapotban került a felszínre, vagy pedig – ami gyakoribb eset – a víz hordta össze és rétegekben lerakta azt.

Északi-középhegység és Tufa · Magyarország és Tufa · Többet látni »

Visegrádi-hegység

A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.

Északi-középhegység és Visegrádi-hegység · Magyarország és Visegrádi-hegység · Többet látni »

Zempléni-hegység

A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része.

Északi-középhegység és Zempléni-hegység · Magyarország és Zempléni-hegység · Többet látni »

Zeolitcsoport

Zeolit A zeolitcsoport tagjai víztartalmú alumoszilikátok, melyekben a víztartalom jelentős része reverzibilis és alacsony hőmérsékleten eltávolítható.

Északi-középhegység és Zeolitcsoport · Magyarország és Zeolitcsoport · Többet látni »