Közötti hasonlóságok Égitest és Naprendszer
Égitest és Naprendszer 48 közös dolog (a Uniópédia): Akkréciós korong, Barna törpe, Bolygó, Ceres (törpebolygó), Csillag, Csillagrendszer, Eris (törpebolygó), Exobolygó, Fényév, Föld, Földközeli objektum, Fehér törpe, Fekete törpe, G színképtípusú csillag, Galaxis, H II régió, Haumea (törpebolygó), Hold, Hold (égitesttípus), Jupiter, Kőzetbolygó, Kentaur típusú objektum, Kisbolygó, Kisbolygóöv, Kuiper-öv, Makemake (törpebolygó), Mars (bolygó), Merkúr, Meteoroid, Nap, ..., Neptunusz (bolygó), Oort-felhő, Planetáris köd, Pluto (törpebolygó), Protocsillag, Protoplanetáris korong, Rövidperiódusú üstökös, Spirálgalaxis, Szaturnusz, Szórt korong, Szupernóva, Törpebolygó, Trójai csoport, Uránusz, Vénusz, Vörös óriás, Világegyetem, 90377 Sedna. Bővíteni index (18 több) »
Akkréciós korong
A fekete lyuk körül akkréciós korongot képez a körülötte keringő fősorozati csillagból (sárga) belé áramló anyag. Az akkréciós korongra merőlegesen, annak két oldalán poláris jetek alakulnak ki. (a kép illusztráció) Az akkréciós korong (vagy anyagbefogási korong) egy központi test körül keringő diffúz anyag (általában por, gáz vagy plazma) áramlása közben létrejövő szerkezet.
Égitest és Akkréciós korong · Akkréciós korong és Naprendszer ·
Barna törpe
A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Égitest és Barna törpe · Barna törpe és Naprendszer ·
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Égitest és Bolygó · Bolygó és Naprendszer ·
Ceres (törpebolygó)
A Ceres (latinul Cerēs, más jelöléssel 1 Ceres, (1) Ceres; szimbólum) a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben, és az egyetlen, amely a kisbolygóövben helyezkedik el, így típusának egyedüli képviselője. Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801. január 1-jén, részben Zách János Ferenc hozzájárulásával; nevét Ceres római istennő után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a római mitológiában. Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben; olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja.Pitjeva, E. V.;, in Kurtz, D. W. (Ed.), Proceedings of IAU Colloquium No. 196: Transits of Venus: New Views of the Solar System and Galaxy, 2004 A legújabb megfigyelések felfedték, hogy a kisebb, szabálytalan alakú, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben a Ceres gömb alakú. Felszíne vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keverékéből állhat. Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik. Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel. Felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet. A NASA 2007. szeptember 27-én indította a Vesta és a Ceres felderítésére a Dawn űrszondát. A Dawn űrszonda VIR nevű műszere infravörös fényben képes volt nagy területen szerves anyagot kimutatni a Ceres felszínén. A szerves anyagok főleg egy nagyjából 1000 km²-es területen találhatók, például az Ernutet kráter belsejében, annak a déli peremén, továbbá a kráteren kívüli területen onnan délnyugat felé. Egy másik nagy terület, ahol szerves anyagok találhatók, a kráter északnyugati pereme és a kráterből kidobódott anyaggal borított rész. Több más, néhány négyzetkilométer kiterjedésű területen van még ilyen anyag, a krátertől nyugatra és keletre is. Szerves anyag található még az Inamahari kráter egy kisebb részén, ami az Ernutettől 400 km-re van.
Égitest és Ceres (törpebolygó) · Ceres (törpebolygó) és Naprendszer ·
Csillag
date.
Égitest és Csillag · Csillag és Naprendszer ·
Csillagrendszer
Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag található.
Égitest és Csillagrendszer · Csillagrendszer és Naprendszer ·
Eris (törpebolygó)
A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé felfelé mozgó pötty az Eris A Hubble űrtávcső képe az Erisről, balra lefelé látható a Dysnomia Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest Az Eris színképe, a Gemini Obszervatórium felvétele Az Eris, kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris (ideiglenesen, korábbi ragadványnevén Xéna; szimbólum) a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida a Naprendszerben.
Égitest és Eris (törpebolygó) · Eris (törpebolygó) és Naprendszer ·
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Égitest és Exobolygó · Exobolygó és Naprendszer ·
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Égitest és Fényév · Fényév és Naprendszer ·
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Égitest és Föld · Föld és Naprendszer ·
Földközeli objektum
A 2004 FH földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt (a kép közepén), földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma A földközeli objektum (angol rövidítéssel: NEO, azaz Near-Earth Object) olyan aszteroida, üstökös vagy nagy meteoroid, melynek pályája 1,3 CsE távolságon belül keresztezi a Föld pályáját és így elvileg fennáll az ütközés lehetősége.
Égitest és Földközeli objektum · Földközeli objektum és Naprendszer ·
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Égitest és Fehér törpe · Fehér törpe és Naprendszer ·
Fekete törpe
A fekete törpe egy feltételezett égitest, egy Nap-méretű csillag fejlődésének végső stádiuma, egy olyan fehér törpe lenne, amely kihűlt, és a kozmikus háttérsugárzásnál alig erősebben sugároz.
Égitest és Fekete törpe · Fekete törpe és Naprendszer ·
G színképtípusú csillag
A Nap G színképtípusú csillag A G színképtípusú csillag olyan csillag, melynek felszíni hőmérséklete 5-6000 K.
Égitest és G színképtípusú csillag · G színképtípusú csillag és Naprendszer ·
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Égitest és Galaxis · Galaxis és Naprendszer ·
H II régió
NGC 604, óriási H II régió a Triangulum-galaxisban. A H II régió gázból és plazmából álló, világító csillagközi felhő, amelynek átmérője a több száz fényévet is elérheti, és a belsejében csillagképződés zajlik.
Égitest és H II régió · H II régió és Naprendszer ·
Haumea (törpebolygó)
Neptunusz (szürke) pályája A Haumea (szimbólum) a Kuiper-övben keringő törpebolygó, kisbolygó-jelöléssel: (136108) Haumea.
Égitest és Haumea (törpebolygó) · Haumea (törpebolygó) és Naprendszer ·
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Égitest és Hold · Hold és Naprendszer ·
Hold (égitesttípus)
Charon (animáció) A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.
Égitest és Hold (égitesttípus) · Hold (égitesttípus) és Naprendszer ·
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Égitest és Jupiter · Jupiter és Naprendszer ·
Kőzetbolygó
kőzetbolygó illusztráció A csillag- és bolygókutatásban a Föld-szerű (vagy földi és tellúr) égitest vagy (ha bolygóról vagy exobolygóról van szó) kőzetbolygó olyan objektum, amely szilárd felszínnel rendelkezik, saját gravitációja által megközelítőleg gömb alakúvá formálódik és alapvetően kőzetből áll (gyakran fémes maggal).
Égitest és Kőzetbolygó · Kőzetbolygó és Naprendszer ·
Kentaur típusú objektum
Ismert helyzetű égitestek a Naprendszer külső részén. A narancs színnel jelölt kentaurok a Kuiper-övnél (zölddel jelölve) beljebb találhatók A kentaur típusú objektumok jeges, üstökösszerű égitestek a Naprendszerben, melyek az üstökösöknél kisebb excentricitásúak, és pályájuk a Jupiter és a Neptunusz közé esik.
Égitest és Kentaur típusú objektum · Kentaur típusú objektum és Naprendszer ·
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Égitest és Kisbolygó · Kisbolygó és Naprendszer ·
Kisbolygóöv
3 pontban keringő Hilda kisbolygók A Föld-Hold rendszer Lagrange-pontjai 5 pontok stabilak A kisbolygóöv vagy aszteroidaöv a Naprendszerben a Mars és a Jupiter pályája közötti, nagy mennyiségű kisbolygót tartalmazó területe.
Égitest és Kisbolygóöv · Kisbolygóöv és Naprendszer ·
Kuiper-öv
A Kuiper-öv ("kájper-öv) a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv, melyet Gerard Kuiper csillagász tiszteletére nevezték el.
Égitest és Kuiper-öv · Kuiper-öv és Naprendszer ·
Makemake (törpebolygó)
A Makemake (kiejtése: írás szerint; szimbólum) a Kuiper-övben található törpebolygó.
Égitest és Makemake (törpebolygó) · Makemake (törpebolygó) és Naprendszer ·
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Égitest és Mars (bolygó) · Mars (bolygó) és Naprendszer ·
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Égitest és Merkúr · Merkúr és Naprendszer ·
Meteoroid
A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben, amely túl kicsi ahhoz, hogy kisbolygónak tekinthessük.
Égitest és Meteoroid · Meteoroid és Naprendszer ·
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Égitest és Nap · Nap és Naprendszer ·
Neptunusz (bolygó)
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.
Égitest és Neptunusz (bolygó) · Naprendszer és Neptunusz (bolygó) ·
Oort-felhő
Az Oort-felhő és a Kuiper-öv művészi ábrázolása A Naprendszert alkotó égitestek méretarányos ábrázolása (fent balról jobbra, majd lent jobbról balra kell haladni) Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy – csillagászati egységnyi távolságok között található feltételezett üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.
Égitest és Oort-felhő · Naprendszer és Oort-felhő ·
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Égitest és Planetáris köd · Naprendszer és Planetáris köd ·
Pluto (törpebolygó)
Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.
Égitest és Pluto (törpebolygó) · Naprendszer és Pluto (törpebolygó) ·
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Égitest és Protocsillag · Naprendszer és Protocsillag ·
Protoplanetáris korong
Protoplanetáris korongok az Orion-köd fiatal csillagai körül, a Hubble űrtávcső felvétele Éléről látszó protoplanetáris korong az AU Microscopii csillag körül. A csillag képe ki van takarva Lapjáról látszó protoplanetáris korong a HD 107146 csillag körül. A csillag képe ki van takarva A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek.
Égitest és Protoplanetáris korong · Naprendszer és Protoplanetáris korong ·
Rövidperiódusú üstökös
Rövidperiódusú üstökösnek nevezzük a 200 év vagy annál kisebb keringési idejű üstökösöket illetve azokat az üstökösöket, melyeknek már több perihéliumon való áthaladását sikerült megfigyelni (például 153P/Ikeya-Zhang).
Égitest és Rövidperiódusú üstökös · Naprendszer és Rövidperiódusú üstökös ·
Spirálgalaxis
Vadászebek csillagképben. Lapjáról látunk rá, az egyik spirálkarvégén látható legnagyobb kísérőgalaxisa, az NGC 5195. Spirálkarjaiban fiatal, kék csillagok nyílthalmazai mellett vörösen fénylenek a H II régiók, melyekben csillagkeletkezés zajlik halo, valamint középen a galaxismag A spirálgalaxisok a szabályos galaxisok egyik fő csoportja, melyeknél a galaxismagot lapos korong veszi körül, amelyben spirálkarok helyezkednek el.
Égitest és Spirálgalaxis · Naprendszer és Spirálgalaxis ·
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Égitest és Szaturnusz · Naprendszer és Szaturnusz ·
Szórt korong
A szórt korong a Naprendszer külső részén, a Kuiper-övön túl egy égitestekkel gyéren benépesített terület.
Égitest és Szórt korong · Naprendszer és Szórt korong ·
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Égitest és Szupernóva · Naprendszer és Szupernóva ·
Törpebolygó
Ceres törpebolygó a ''Dawn'' űrszonda fényképén A bolygók csillagászati kategóriájának definíciós rendszere Pluto az ''New Horizons'' fényképén Haumea és két holdja, a Hiʻiaka és Namaka (művészi ábrázolás) Makemake elképzelt látképe (művészi ábrázolás) Eris, ahogyan a Hubble űrtávcső felvételén látszik A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között.
Égitest és Törpebolygó · Naprendszer és Törpebolygó ·
Trójai csoport
3 pontban keringó Hilda-kisbolygók 5 pontok stabilak. Az öt Lagrange-pont a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat. A trójai csoport pozíciója 2008. december 21-én Max Wolf, aki felfedezte a Nap-Jupiter rendszer trójai csoportjának első kisbolygóját Trójai csoportnak azokat a kisbolygó- (aszteroida-) halmazokat nevezik a Naprendszerben, amelyek a bolygók, Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak.
Égitest és Trójai csoport · Naprendszer és Trójai csoport ·
Uránusz
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.
Égitest és Uránusz · Naprendszer és Uránusz ·
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Égitest és Vénusz · Naprendszer és Vénusz ·
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Égitest és Vörös óriás · Naprendszer és Vörös óriás ·
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Égitest és Világegyetem · Naprendszer és Világegyetem ·
90377 Sedna
A Sedna pályája. Az óramutató járásának irányában a Naprendszert egyre jobban kicsinyítve: Baloldalt felül a legelső képen a belső Naprendszer, a kisbolygóövvel Jupiterig. A második képen a teljes Naprendszer a Kuiper-övvel, és a Sedna, pályájának Naphoz legközelebbi pontján. A harmadik képen a Sedna teljes elnyúlt pályáját látjuk. A negyedik képen az Oort-felhő van, ahogy korábban elképzeltük, közepén a Sedna pályájával. A Sedna megtalálása azt mutatja, hogy egy belsőbb része is van az Oort-felhőnek A 90377 Sedna (szimbólum) Neptunuszon túli törpebolygó, melyet 2003.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Égitest és Naprendszer
- Mi van a közös Égitest és Naprendszer
- Közötti hasonlóságok Égitest és Naprendszer
Összehasonlítását Égitest és Naprendszer
Égitest 151 kapcsolatokat, ugyanakkor Naprendszer 421. Ami közös bennük 48, a Jaccard index 8.39% = 48 / (151 + 421).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Égitest és Naprendszer. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: