Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Zala (folyó) és Zala vármegye
Zala (folyó) és Zala vármegye 16 közös dolog (a Uniópédia): Őrség, Balaton, Folyami rák, Kaptúra, Kis-Balaton, Magyarország, Mura (Dráva), Pleisztocén, Principális-csatorna, Rába, Salomvár, Türje, Vas vármegye, Zalacséb, Zalaegerszeg, Zalavár.
Őrség
skanzen egyik lakóépülete, 12934. számú műemlék Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.
Zala (folyó) és Őrség · Zala vármegye és Őrség ·
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Balaton és Zala (folyó) · Balaton és Zala vármegye ·
Folyami rák
Főtt folyami rák A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába sorolt tízlábú rákok (Decapoda) rendjében a névadó Astacidae család (és az egész alrendág) karakterfaja, az édesvízi rákok három, Magyarországon őshonos fajának egyike.
Folyami rák és Zala (folyó) · Folyami rák és Zala vármegye ·
Kaptúra
A kaptúra (más néven „folyólefejeződés”) vízrajzi szakkifejezése azt a jelenséget írja le, amikor egy mélyebben fekvő folyóvölgy oldalazó, vagy hátráló erózió révén elér egy másik, magasabban fekvő folyóvölgyet, és így az abban folyó víz átcsap – például egy rendkívüli árvíz alkalmával – az alacsonyabban futó mederbe, és ettől kezdve ezt a folyásirányt követi.
Kaptúra és Zala (folyó) · Kaptúra és Zala vármegye ·
Kis-Balaton
A Kis-Balaton A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez.
Kis-Balaton és Zala (folyó) · Kis-Balaton és Zala vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Zala (folyó) · Magyarország és Zala vármegye ·
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Mura (Dráva) és Zala (folyó) · Mura (Dráva) és Zala vármegye ·
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Pleisztocén és Zala (folyó) · Pleisztocén és Zala vármegye ·
Principális-csatorna
A Principális-csatorna Zala vármegyében, Misefán ered.
Principális-csatorna és Zala (folyó) · Principális-csatorna és Zala vármegye ·
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Rába és Zala (folyó) · Rába és Zala vármegye ·
Salomvár
Salomvár község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Salomvár és Zala (folyó) · Salomvár és Zala vármegye ·
Türje
Türje község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.
Türje és Zala (folyó) · Türje és Zala vármegye ·
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Vas vármegye és Zala (folyó) · Vas vármegye és Zala vármegye ·
Zalacséb
Zalacséb község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Zala (folyó) és Zalacséb · Zala vármegye és Zalacséb ·
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Zala (folyó) és Zalaegerszeg · Zala vármegye és Zalaegerszeg ·
Zalavár
Zalavár község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Zala (folyó) és Zala vármegye
- Mi van a közös Zala (folyó) és Zala vármegye
- Közötti hasonlóságok Zala (folyó) és Zala vármegye
Összehasonlítását Zala (folyó) és Zala vármegye
Zala (folyó) 52 kapcsolatokat, ugyanakkor Zala vármegye 729. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 2.05% = 16 / (52 + 729).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Zala (folyó) és Zala vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
