Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
82 kapcsolatok: Arad vármegye, Árpád-kor, Őraljaboldogfalva, Bakonycsernye, Baranya vármegye, Barcaföldvár, Benevár, Bihar vármegye, Csiklingvár, Délvidék, Dézna, Döbrönte, Dinnyés, Dombóvár, Drégely vára, Drégelypalánk, Erdély, Fehérkő vára, Fejér vármegye, Felsőcsernáton, Felvidék, Gárdony, Guinness Rekordok Könyve, Háromszék vármegye, Hátszeg, Hőnig, Heves vármegye, Izakonyha, Január 4., Kárpátalja, Kórógy (Horvátország), Körösszeg, Kővárhely, Kereki, Kissebes, Komárom vármegye, Komlóska, Krassó-Szörény vármegye, Lászlóvára, Lippa, Liptó vármegye, Magyarország, Máramaros vármegye, Mátrafüred, Mecseknádasd, Nagy-Magyarország, Nagytalmács, Nógrád vármegye, Partium, Pest vármegye, ..., Poroszló (település), Sátorosbánya, Sebesrom, Sebesvár vára, Solymár, Solymári vár, Solymos vára (Magyarország), Solymos vára (Románia), Somogy vármegye, Somoskői vár, Sorkifalud, Szabolcs (település), Szabolcs vármegye, Szabolcsi földvár, Szarvaskő vára, Székesfehérvár, Szeben vármegye, Szerém vármegye, Szlavónia, Tátika-vár, Temes vármegye, Tolna vármegye, Vas vármegye, Vértessomló, Visk, Vitányvár, Zala vármegye, Zalaszántó, Zágráb vármegye, Zemplén vármegye, Zimony, 2018. Bővíteni index (32 több) »
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Arad vármegye · Többet látni »
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Árpád-kor · Többet látni »
Őraljaboldogfalva
A Kendeffy-kastély Őraljaboldogfalva (románul Sântămăria-Orlea) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Őraljaboldogfalva · Többet látni »
Bakonycsernye
Bakonycsernye Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Bakonycsernye · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Baranya vármegye · Többet látni »
Barcaföldvár
Földvár (szászul Märrembirg) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Barcaföldvár · Többet látni »
Benevár
A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában, a Somor- és a Csatorna-patakok közötti Benevár-bérc déli végén, mintegy 470 méter magasságban található.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Benevár · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Bihar vármegye · Többet látni »
Csiklingvár
A vár információs táblája A Csiklingvár egy várrom-vármaradvány Magyarországon, a Fejér vármegyei Bakonycsernye közelében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Csiklingvár · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Délvidék · Többet látni »
Dézna
Dézna (románul Dezna) falu Romániában, Arad megyében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Dézna · Többet látni »
Döbrönte
Döbrönte község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Döbrönte · Többet látni »
Dinnyés
Dinnyés (a középkorban: Dinnyésméd) Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó délkeleti partján fekvő település.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Dinnyés · Többet látni »
Dombóvár
Dombóvár város Tolna vármegyében, a Dombóvári járás székhelye.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Dombóvár · Többet látni »
Drégely vára
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Drégely vára · Többet látni »
Drégelypalánk
Drégelypalánk község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Drégelypalánk · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Erdély · Többet látni »
Fehérkő vára
Fehérkő vára a somogyi dombok között húzódó Kereki községben, egy 283 méter magas domb csúcsán helyezkedik el.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Fehérkő vára · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Fejér vármegye · Többet látni »
Felsőcsernáton
Felsőcsernáton (románul Cernatu de Sus) Csernáton településrésze Romániában, Székelyföldön, Kovászna megyében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Felsőcsernáton · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Felvidék · Többet látni »
Gárdony
Gárdony Fejér vármegyében, a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Gárdony · Többet látni »
Guinness Rekordok Könyve
A Guinness Rekordok Könyve a világ legnagyobb rekordgyűjteménye, amely olyan nemzetközileg elismert és hitelesített rekordokat jelentet meg, amelyek az emberi teljesítőképesség vagy a természet szélsőségeiként jönnek létre.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Guinness Rekordok Könyve · Többet látni »
Háromszék vármegye
Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Háromszék vármegye · Többet látni »
Hátszeg
right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Hátszeg · Többet látni »
Hőnig
Hőnig (szlovákul Hanigovce, németül Hönigsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Hőnig · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Heves vármegye · Többet látni »
Izakonyha
Izakonyha, 1901-ig Konyha (korábban Cuhea, jiddisül קעכניא) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Izakonyha · Többet látni »
Január 4.
Névnapok: Leona, Titusz + Agamemnon, Aggeus, Amélia, Angéla, Angyal, Angyalka, Benáta, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Izabel, Izabell, Izabella, Rut.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Január 4. · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Kárpátalja · Többet látni »
Kórógy (Horvátország)
Kórógy magyar falu Kelet-Horvátországban, a Valkó (Vuka) folyó bal partján.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Kórógy (Horvátország) · Többet látni »
Körösszeg
Körösszeg (románul Cheresig) falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Körösszeg · Többet látni »
Kővárhely
Kővárhely (szlovákul Podhradie) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Kővárhely · Többet látni »
Kereki
Kereki egy község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Kereki · Többet látni »
Kissebes
Kissebes (románul Poieni) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Kissebes · Többet látni »
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Komárom vármegye · Többet látni »
Komlóska
Komlóska község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Komlóska · Többet látni »
Krassó-Szörény vármegye
Krassó-Szörény vármegye (latinul Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Krassó-Szörény vármegye · Többet látni »
Lászlóvára
Lászlóvára, 1911-ig Koronini (korábban Pescari, helyi nevén Coronin) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Lászlóvára · Többet látni »
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Lippa · Többet látni »
Liptó vármegye
Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Liptó vármegye · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Magyarország · Többet látni »
Máramaros vármegye
Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Máramaros vármegye · Többet látni »
Mátrafüred
Mátrafüred település Heves vármegyében; a hegyvidéki üdülőhely Gyöngyös része.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Mátrafüred · Többet látni »
Mecseknádasd
Mecseknádasd község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Mecseknádasd · Többet látni »
Nagy-Magyarország
Az 1880-as népszámlálás alapján készült etnográfiai térkép (Hátsek Ignác, 1885) Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres térképe Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti megoszlásáról. A térkép „vörös térkép” néven is ismert a magyar nemzetiség jelzésére használt szín alapjánhttp://www.geographic.hu/index.php?act.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Nagy-Magyarország · Többet látni »
Nagytalmács
260px Az evangélikus templom Nagytalmács (románul Tălmaciu, németül Talmesch) város Romániában, Szeben megyében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Nagytalmács · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Nógrád vármegye · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Partium · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Pest vármegye · Többet látni »
Poroszló (település)
Poroszló község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Poroszló (település) · Többet látni »
Sátorosbánya
Sátorosbánya község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Sátorosbánya · Többet látni »
Sebesrom
Sebesrom (1899-ig Rujen, románul Turnu Ruieni) falu Romániában Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Sebesrom · Többet látni »
Sebesvár vára
Sebesvár romjai Sebesvár az azonos nevű faluban (vagy Sebesváralja), a mai Romániában, Kolozs megyében található.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Sebesvár vára · Többet látni »
Solymár
Solymár nagyközség Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Solymár · Többet látni »
Solymári vár
A solymári vár, amit a turisztikai irodalom gyakran (sajnálatosan téves módon) Szarkavár néven tart számon, egy középkori vár, mely Solymár mellett, a Pilis és a Budai-hegység magaslatai között emelkedik, a Mátyás-domb nevű alacsony, de meredek oldalú dombon.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Solymári vár · Többet látni »
Solymos vára (Magyarország)
Solymos vára romos állapotban fennmaradt középkori vár Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Zempléni-hegységben.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Solymos vára (Magyarország) · Többet látni »
Solymos vára (Románia)
Solymos vára (Șoimuș) műemlék Romániában, Arad megyében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Solymos vára (Románia) · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Somogy vármegye · Többet látni »
Somoskői vár
A somoskői vár a magyar–szlovák országhatár túloldalán, az egykor önálló községnek számító, ma Salgótarjánhoz tartozó Somoskő fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetben.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Somoskői vár · Többet látni »
Sorkifalud
Sorkifalud község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Sorkifalud · Többet látni »
Szabolcs (település)
Szabolcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Szabolcs (település) · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Szabolcsi földvár
Szabolcs vezér szobra a vár bejáratánál A szabolcsi földvár a Tisza folyó bal partján, a mai Szabolcs település közvetlen közelében található erődítmény, amelyet a régészeti feltárások eredményei szerint 950 körül emeltek.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Szabolcsi földvár · Többet látni »
Szarvaskő vára
Szarvaskő 14.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Szarvaskő vára · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Székesfehérvár · Többet látni »
Szeben vármegye
Szeben vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Szeben vármegye · Többet látni »
Szerém vármegye
Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Szerém vármegye · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Szlavónia · Többet látni »
Tátika-vár
A Tátika-vár Zalaszántó közelében, a Keszthelyi-fennsík egyik bazaltcsúcsán található középkori várrom.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Tátika-vár · Többet látni »
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Temes vármegye · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Tolna vármegye · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Vas vármegye · Többet látni »
Vértessomló
Vértessomló község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Vértessomló · Többet látni »
Visk
Visk (1992-ig Вишкове) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Visk · Többet látni »
Vitányvár
A Vitányvár egy vár Vértessomlón.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Vitányvár · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaszántó
Zalaszántó község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Zalaszántó · Többet látni »
Zágráb vármegye
Mátyás király halálakor Zágráb vármegye (horvátul: Zagreb) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Zágráb vármegye · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Zemplén vármegye · Többet látni »
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és Zimony · Többet látni »
2018
----.
Új!!: Várpark (Dinnyés) és 2018 · Többet látni »
