Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Tuva és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Tuva és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

Tuva vs. Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

Tuva (hivatalosan Tuvai Köztársaság, oroszul Республика Тыва, tuvai nyelven Тыва Республика) az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága az ország délkeleti részén. Területe 170 500 km², 2005-ben becsült népessége 305 510 fő volt. A 2021-es népszámláláson a lakosság mintegy 88,7%-a az őshonos tuvai néphez tartozónak vallotta magát. 1912-ig a Csing Birodalom része, majd 1914-től orosz protektorátus volt, 1921-től pedig független állam Tuvai Népköztársaság néven. 1944-ben a Szovjetunió bekebelezte, az OSZSZSZK része lett Tuvai autonóm területként, majd 1961-ben autonóm szovjet szocialista köztársasággá (Tuvai ASSZK) alakult. Arzsán-2 kurgán Arzsán-2, szkíta arany melldísz Tuva neve két tudományterület művelői számára igen ismerősen cseng. Az egyik a fizikusoké, a másik a régészeké. A fizikusok számára egy érdekes epizód Richard Feynman amerikai fizikus terve: szeretett volna eljutni Tuvába a "vasfüggöny" korszakban, de nem sikerült ezt a tervét megvalósítania. A régészek számára azonban a nevezetes szkíta és hun ásatások kapcsán ismerős a köztársaság neve. Különösen az Arzsán-1 és Arzsán-2 királysírok gazdagsága fordította a régészet és a történettudomány figyelmét Tuvára. A Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság egyik autonóm köztársasága volt a Szovjetunió ázsiai felében, Kizil központtal.

Közötti hasonlóságok Tuva és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

Tuva és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 11 közös dolog (a Uniópédia): Baj-tajgai járás, Erzini járás, Kizil, Kizili járás, Mongun-tajgai járás, Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság, Szovjetunió, Szut-holi járás, Tuvai autonóm terület, Tuvai Népköztársaság, Tuvai nyelv.

Baj-tajgai járás

A Baj-tajgai járás a Tuva Köztársaságban A Baj-tajgai járás (oroszul Бай-Тайгинский кожуун, tuvai nyelven Бай-Тайгa кожуун) Oroszország egyik járása a Tuvai Köztársaságban.

Baj-tajgai járás és Tuva · Baj-tajgai járás és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »

Erzini járás

Az Erzini járás a Tuvai Köztársaságban Az Erzini járás (oroszul Эрзинский кожуун, tuvai nyelven Эрзин кожуун) Oroszország egyik járása a Tuvai Köztársaságban.

Erzini járás és Tuva · Erzini járás és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »

Kizil

Kizil a Tuvai Köztársaság fővárosa az Oroszországi Föderációban, Szibéria déli részén.

Kizil és Tuva · Kizil és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »

Kizili járás

A Kizili járás a Tuva Köztársaságban A Kizili járás (oroszul Кызылский кожуун, tuvai nyelven Кызыл кожуун) Oroszország egyik járása a Tuvai Köztársaságban.

Kizili járás és Tuva · Kizili járás és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »

Mongun-tajgai járás

A Mongun-tajgai járás a Tuva Köztársaságban A Mongun-tajgai járás (oroszul Монгун-Тайгинский кожуун, tuvai nyelven Мөңгүн-Тайга кожуун) Oroszország egyik járása a Tuvai Köztársaságban.

Mongun-tajgai járás és Tuva · Mongun-tajgai járás és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »

Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság

Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (Oroszországi SZSZSZK vagy OSZSZSZK; oroszul: Росси́йская Сове́тская Федерати́вная Социалисти́ческая Республика; másként Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság, OSZFSZK, Oroszországi Szovjetköztársaság, Oroszországi Föderáció, Szovjet-Oroszország vagy egyszerűen Oroszország) a leghosszabb ideig fennállt kommunista állam volt.

Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság és Tuva · Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Szovjetunió és Tuva · Szovjetunió és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »

Szut-holi járás

A Szut-holi járás a Tuva Köztársaságban A Szut-holi járás (oroszul Сут-Хольский кожуун, tuvai nyelven Сүт-Хөл кожуун) Oroszország egyik járása a Tuvai Köztársaságban.

Szut-holi járás és Tuva · Szut-holi járás és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »

Tuvai autonóm terület

A Tuvai autonóm terület az OSZSZSZK egyik autonóm régiója volt a Szovjetunió ázsiai felében, nagyjából a mai Tuva területén, Kizil központtal.

Tuva és Tuvai autonóm terület · Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és Tuvai autonóm terület · Többet látni »

Tuvai Népköztársaság

A Tuvai Népköztársaság történelmi ázsiai állam 1921 és 1944 között.

Tuva és Tuvai Népköztársaság · Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és Tuvai Népköztársaság · Többet látni »

Tuvai nyelv

A tuvai nyelv (más néven tuvin; tuvaiul тыва дыл tyva dyl) az altaji nyelvcsalád, azon belül a török nyelvek csoportjába sorolható természetes nyelv, a tuvai nép tagjai beszélik.

Tuva és Tuvai nyelv · Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és Tuvai nyelv · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Tuva és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

Tuva 38 kapcsolatokat, ugyanakkor Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 13. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 21.57% = 11 / (38 + 13).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Tuva és Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »