Közötti hasonlóságok Absolon Dániel és Thököly Imre
Absolon Dániel és Thököly Imre 25 közös dolog (a Uniópédia): Erdély, Evangélikus kereszténység, Faygel Péter, Felső-Magyarország, I. Apafi Mihály, I. Lipót magyar király, III. János lengyel király, Késmárk, Kurucok, Labancok, Lengyelország, Magyarország, Munkács, Nagysomkút, Oszmán Birodalom, Radics András, Sopron, Szepessy Pál, Teleki Mihály (főgenerális), V. Károly lotaringiai herceg, Varsó, Wesselényi Pál, Wesselényi-összeesküvés, XIV. Lajos francia király, Zrínyi Ilona.
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Absolon Dániel és Erdély · Erdély és Thököly Imre ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Absolon Dániel és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és Thököly Imre ·
Faygel Péter
Faygel (Fajgel, Fáygel, Fájgel) Péter (? - 1710?) a kuruc idők egyik jelentős, változatos életutat befutott személyisége.
Absolon Dániel és Faygel Péter · Faygel Péter és Thököly Imre ·
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Absolon Dániel és Felső-Magyarország · Felső-Magyarország és Thököly Imre ·
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Absolon Dániel és I. Apafi Mihály · I. Apafi Mihály és Thököly Imre ·
I. Lipót magyar király
I.
Absolon Dániel és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Thököly Imre ·
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Absolon Dániel és III. János lengyel király · III. János lengyel király és Thököly Imre ·
Késmárk
Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában.
Absolon Dániel és Késmárk · Késmárk és Thököly Imre ·
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Absolon Dániel és Kurucok · Kurucok és Thököly Imre ·
Labancok
Herendi Porcelánmúzeum tulajdonahttp://www.irodalmiradio.hu/femis/muveszetek/4muveszek/m_menu/madarasz/01madarasz.htm Kuruc és labanc, irodalmiradio.hu Kuruc-labanc összecsapás Kuruc-labanc csatajelenet A labancok (laboncok, loboncok) a 17–18. században, elsősorban a Thököly vezette felkelés és a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarországon tartózkodó, többségében német Habsburg-hű csapatok és a dinasztia magyar párthíveinek elnevezése volt.
Absolon Dániel és Labancok · Labancok és Thököly Imre ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Absolon Dániel és Lengyelország · Lengyelország és Thököly Imre ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Absolon Dániel és Magyarország · Magyarország és Thököly Imre ·
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Absolon Dániel és Munkács · Munkács és Thököly Imre ·
Nagysomkút
Nagysomkút (románul Șomcuta Mare, németül Gross-Schomkut) fiatal város Romániában Máramaros megyében.
Absolon Dániel és Nagysomkút · Nagysomkút és Thököly Imre ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Absolon Dániel és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Thököly Imre ·
Radics András
Radics András (1640 körül – Kassa, 1711. február 13. után) köznemes, a később kurucoknak nevezett bujdosók egyik portai követe; Munkács, majd Kassa várkapitánya.
Absolon Dániel és Radics András · Radics András és Thököly Imre ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Absolon Dániel és Sopron · Sopron és Thököly Imre ·
Szepessy Pál
Szepessy (Szepesy, Szepessi, Szepesi) Pál (? – 1685) Borsod vármegyéből származó protestáns kisnemes, a később kurucoknak nevezett bujdosók egyik legtevékenyebb vezére volt.
Absolon Dániel és Szepessy Pál · Szepessy Pál és Thököly Imre ·
Teleki Mihály (főgenerális)
Széki gróf Teleki Mihály (Nagyvárad, 1634. – Zernest, 1690. augusztus 21.) Erdély főgenerálisa, I. Apafi Mihály fejedelem főtanácsosa.
Absolon Dániel és Teleki Mihály (főgenerális) · Teleki Mihály (főgenerális) és Thököly Imre ·
V. Károly lotaringiai herceg
V.
Absolon Dániel és V. Károly lotaringiai herceg · Thököly Imre és V. Károly lotaringiai herceg ·
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Absolon Dániel és Varsó · Thököly Imre és Varsó ·
Wesselényi Pál
Wesselényi Pál (1654? – 1694) báró, a később kurucoknak nevezett bujdosók egyik vezére volt.
Absolon Dániel és Wesselényi Pál · Thököly Imre és Wesselényi Pál ·
Wesselényi-összeesküvés
Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.
Absolon Dániel és Wesselényi-összeesküvés · Thököly Imre és Wesselényi-összeesküvés ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Absolon Dániel és XIV. Lajos francia király · Thököly Imre és XIV. Lajos francia király ·
Zrínyi Ilona
Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.
Absolon Dániel és Zrínyi Ilona · Thököly Imre és Zrínyi Ilona ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Absolon Dániel és Thököly Imre
- Mi van a közös Absolon Dániel és Thököly Imre
- Közötti hasonlóságok Absolon Dániel és Thököly Imre
Összehasonlítását Absolon Dániel és Thököly Imre
Absolon Dániel 33 kapcsolatokat, ugyanakkor Thököly Imre 274. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 8.14% = 25 / (33 + 274).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Absolon Dániel és Thököly Imre. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: