Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Romániai magyarok és Székelyek
Romániai magyarok és Székelyek 58 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Aranyosszék, Bihar megye, Brassó, Brassó megye, Budapest, Bukovinai székelyek, Buzău megye, Csángók, Csík vármegye, Csíkszék, Csíkszereda, Déva, Első világháború, Erdély, Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi szászok, Gyergyószentmiklós, Gyimes, Gyulafehérvár, Hargita megye, Háromszék, Honfoglalás, Hunok, Ialomița megye, Kányádi Sándor, Kárpátok, Kolozsvár, Kommunizmus, Kovászna megye, ..., Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Maros megye, Marosvásárhely, Máramaros megye, Márton Áron, Második bécsi döntés, Második világháború, Moldvai csángók, Nagyvárad, Németek, Ortodox kereszténység, Párizsi békeszerződések, Prahova megye, Római katolikus egyház, Románia, Románok, Székelyföld, Szeben megye, Tamási Áron, Temes vármegye, Toró Tibor, Trianoni békeszerződés, Udvarhely vármegye, Venczel József, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század. Bővíteni index (28 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Romániai magyarok · Amerikai Egyesült Államok és Székelyek ·
Aranyosszék
az első katonai felmérés térképének részletén Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Aranyosszék és Romániai magyarok · Aranyosszék és Székelyek ·
Bihar megye
Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia északnyugati részén a Partium területén található.
Bihar megye és Romániai magyarok · Bihar megye és Székelyek ·
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és Romániai magyarok · Brassó és Székelyek ·
Brassó megye
Brassó megye (románul județul Brașov) Erdély keleti részén, Románia közepén helyezkedik el.
Brassó megye és Romániai magyarok · Brassó megye és Székelyek ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Romániai magyarok · Budapest és Székelyek ·
Bukovinai székelyek
320px A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le.
Bukovinai székelyek és Romániai magyarok · Bukovinai székelyek és Székelyek ·
Buzău megye
Buzău (magyarul: Bodza) megye Románia középső keleti részében, Havasalföldön, Munténia közepén.
Buzău megye és Romániai magyarok · Buzău megye és Székelyek ·
Csángók
Csángó zászló Csángó címer Csángó migráció A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve.
Csángók és Romániai magyarok · Csángók és Székelyek ·
Csík vármegye
Csík vármegye (németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között.
Csík vármegye és Romániai magyarok · Csík vármegye és Székelyek ·
Csíkszék
Csíkszék régies helyi hagyományokban olykor Csíkország egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Csíkszék és Romániai magyarok · Csíkszék és Székelyek ·
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Csíkszereda és Romániai magyarok · Csíkszereda és Székelyek ·
Déva
Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.
Déva és Romániai magyarok · Déva és Székelyek ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Romániai magyarok · Első világháború és Székelyek ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Romániai magyarok · Erdély és Székelyek ·
Erdélyi fejedelmek listája
link.
Erdélyi fejedelmek listája és Romániai magyarok · Erdélyi fejedelmek listája és Székelyek ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Erdélyi szászok és Romániai magyarok · Erdélyi szászok és Székelyek ·
Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.
Gyergyószentmiklós és Romániai magyarok · Gyergyószentmiklós és Székelyek ·
Gyimes
Gyimes (románul Ghimeș) falu Romániában, Erdélyben, Bákó megyében.
Gyimes és Romániai magyarok · Gyimes és Székelyek ·
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Gyulafehérvár és Romániai magyarok · Gyulafehérvár és Székelyek ·
Hargita megye
Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el.
Hargita megye és Romániai magyarok · Hargita megye és Székelyek ·
Háromszék
Háromszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Háromszék és Romániai magyarok · Háromszék és Székelyek ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Honfoglalás és Romániai magyarok · Honfoglalás és Székelyek ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Hunok és Romániai magyarok · Hunok és Székelyek ·
Ialomița megye
Ialomița (magyarosan: Jalomica) Románia egyik megyéje.
Ialomița megye és Romániai magyarok · Ialomița megye és Székelyek ·
Kányádi Sándor
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kányádi Sándor és Romániai magyarok · Kányádi Sándor és Székelyek ·
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Kárpátok és Romániai magyarok · Kárpátok és Székelyek ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Kolozsvár és Romániai magyarok · Kolozsvár és Székelyek ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Kommunizmus és Romániai magyarok · Kommunizmus és Székelyek ·
Kovászna megye
Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje.
Kovászna megye és Romániai magyarok · Kovászna megye és Székelyek ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Romániai magyarok · Magyar nyelv és Székelyek ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Romániai magyarok · Magyarok és Székelyek ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Romániai magyarok · Magyarország és Székelyek ·
Maros megye
Maros megye Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan.
Maros megye és Romániai magyarok · Maros megye és Székelyek ·
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Marosvásárhely és Romániai magyarok · Marosvásárhely és Székelyek ·
Máramaros megye
Máramaros megye Románia északi részén helyezkedik el.
Máramaros megye és Romániai magyarok · Máramaros megye és Székelyek ·
Márton Áron
Márton Áron katolikus pap, Erdély püspöke, címzetes érsek.
Márton Áron és Romániai magyarok · Márton Áron és Székelyek ·
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Második bécsi döntés és Romániai magyarok · Második bécsi döntés és Székelyek ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Romániai magyarok · Második világháború és Székelyek ·
Moldvai csángók
A moldvai csángók a magyar szóhasználat szerint a Romániában, Moldva régióban élő magyar nyelvű népcsoport tagjai, akik vallási szempontból a moldvai katolikus lakosság részét alkotják.
Moldvai csángók és Romániai magyarok · Moldvai csángók és Székelyek ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Nagyvárad és Romániai magyarok · Nagyvárad és Székelyek ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Németek és Romániai magyarok · Németek és Székelyek ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Ortodox kereszténység és Romániai magyarok · Ortodox kereszténység és Székelyek ·
Párizsi békeszerződések
A párizsi békeszerződések aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára, 1947.
Párizsi békeszerződések és Romániai magyarok · Párizsi békeszerződések és Székelyek ·
Prahova megye
Prahova megye Románia közép-déli részén helyezkedik el.
Prahova megye és Romániai magyarok · Prahova megye és Székelyek ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Római katolikus egyház és Romániai magyarok · Római katolikus egyház és Székelyek ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Románia és Romániai magyarok · Románia és Székelyek ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Romániai magyarok és Románok · Románok és Székelyek ·
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Romániai magyarok és Székelyföld · Székelyek és Székelyföld ·
Szeben megye
Szeben megye Románia közepén helyezkedik el, Erdélyben.
Romániai magyarok és Szeben megye · Székelyek és Szeben megye ·
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
Romániai magyarok és Tamási Áron · Székelyek és Tamási Áron ·
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Romániai magyarok és Temes vármegye · Székelyek és Temes vármegye ·
Toró Tibor
Toró Tibor (Énlaka, 1931. július 16. – Temesvár, 2010. október 17.) romániai magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Romániai magyarok és Toró Tibor · Székelyek és Toró Tibor ·
Trianoni békeszerződés
date.
Romániai magyarok és Trianoni békeszerződés · Székelyek és Trianoni békeszerződés ·
Udvarhely vármegye
Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között.
Romániai magyarok és Udvarhely vármegye · Székelyek és Udvarhely vármegye ·
Venczel József
Venczel József (Csíkszereda, 1913. november 4. – Kolozsvár, 1972. március 16.) társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró.
Romániai magyarok és Venczel József · Székelyek és Venczel József ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Romániai magyarok · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Székelyek ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Romániai magyarok és Székelyek
- Mi van a közös Romániai magyarok és Székelyek
- Közötti hasonlóságok Romániai magyarok és Székelyek
Összehasonlítását Romániai magyarok és Székelyek
Romániai magyarok 352 kapcsolatokat, ugyanakkor Székelyek 500. Ami közös bennük 58, a Jaccard index 6.81% = 58 / (352 + 500).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Romániai magyarok és Székelyek. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
