Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Romániai magyarok és Szatmár vármegye

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Romániai magyarok és Szatmár vármegye

Romániai magyarok vs. Szatmár vármegye

Románia 2011-es etnikai térképe (a magyar többségű területeket zöld szín jelöli) Romániai magyarok (2002) A magyar kisebbség százalékos aránya a teljes népesség körében Románia megyéiben A magyar lakosság számbeli eloszlása Románia megyéiben 20% feletti magyarsággal rendelkező városok és községek Romániában, a 2011-es népszámlálás adatai szerint. A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja, Románia legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbsége. Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.

Közötti hasonlóságok Romániai magyarok és Szatmár vármegye

Romániai magyarok és Szatmár vármegye 12 közös dolog (a Uniópédia): Magyarok, Magyarország, Nagybánya, Nagykároly, Németek, Partium, Románia, Románok, Szatmár megye, Szatmárnémeti, Trianoni békeszerződés, Ugocsa vármegye.

Magyarok

Nincs leírás.

Magyarok és Romániai magyarok · Magyarok és Szatmár vármegye · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Romániai magyarok · Magyarország és Szatmár vármegye · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Nagybánya és Romániai magyarok · Nagybánya és Szatmár vármegye · Többet látni »

Nagykároly

Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.

Nagykároly és Romániai magyarok · Nagykároly és Szatmár vármegye · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Németek és Romániai magyarok · Németek és Szatmár vármegye · Többet látni »

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Partium és Romániai magyarok · Partium és Szatmár vármegye · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Románia és Romániai magyarok · Románia és Szatmár vármegye · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Romániai magyarok és Románok · Románok és Szatmár vármegye · Többet látni »

Szatmár megye

Szatmár megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.

Romániai magyarok és Szatmár megye · Szatmár megye és Szatmár vármegye · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Romániai magyarok és Szatmárnémeti · Szatmár vármegye és Szatmárnémeti · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Romániai magyarok és Trianoni békeszerződés · Szatmár vármegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Ugocsa vármegye

Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.

Romániai magyarok és Ugocsa vármegye · Szatmár vármegye és Ugocsa vármegye · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Romániai magyarok és Szatmár vármegye

Romániai magyarok 352 kapcsolatokat, ugyanakkor Szatmár vármegye 53. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 2.96% = 12 / (352 + 53).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Romániai magyarok és Szatmár vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »