Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Zsigmond magyar király
Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Zsigmond magyar király 14 közös dolog (a Uniópédia): Cillei Borbála, Gediminas litván nagyfejedelem, I. Lajos magyar király, I. Ulászló lengyel király, II. Richárd angol király, III. Kázmér lengyel király, IV. Károly német-római császár, Kaliszi Hedvig lengyel királyné, Litvániai Anna lengyel királyné, Luxemburgi Anna angol királyné, Mária magyar királynő, Piast Erzsébet pomerániai hercegné, Prága, Római katolikus egyház.
Cillei Borbála
Cillei Borbála (1392 – Mělník, Csehország, 1451. július 11.) (németül: Barbara von Cilli; csehül: Barbora Cellská; szlovénül és horvátul: Barbara Celjska) magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense.
Cillei Borbála és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Cillei Borbála és Zsigmond magyar király ·
Gediminas litván nagyfejedelem
Gediminas (kb. 1275 – 1341 decembere), Litvánia nagyfejedelme 1316-tól 1341-ig.
Gediminas litván nagyfejedelem és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Gediminas litván nagyfejedelem és Zsigmond magyar király ·
I. Lajos magyar király
I.
I. Lajos magyar király és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · I. Lajos magyar király és Zsigmond magyar király ·
I. Ulászló lengyel király
I.
I. Ulászló lengyel király és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · I. Ulászló lengyel király és Zsigmond magyar király ·
II. Richárd angol király
II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.
II. Richárd angol király és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · II. Richárd angol király és Zsigmond magyar király ·
III. Kázmér lengyel király
III.
III. Kázmér lengyel király és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · III. Kázmér lengyel király és Zsigmond magyar király ·
IV. Károly német-római császár
IV.
IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · IV. Károly német-római császár és Zsigmond magyar király ·
Kaliszi Hedvig lengyel királyné
Kaliszi Hedvig (1266 körül – Ószandec, Lengyel Királyság, 1339. december 10.) a Piast-ház nagy-lengyel ágából származó lengyel hercegnő, Jámbor Boleszláv és Magyarországi Boldog Jolán leánya, aki Łokietek Ulászlóval kötött házassága révén lengyel fejedelemné 1306-tól, majd királyné 1320-tól hitvese 1333-as haláláig.
Kaliszi Hedvig lengyel királyné és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Kaliszi Hedvig lengyel királyné és Zsigmond magyar király ·
Litvániai Anna lengyel királyné
Litvániai Anna (1309/10 – 1339. május 26.), születési neve: Aldona,,,,, litván nagyhercegnő, házassága révén lengyel királyné.
Litvániai Anna lengyel királyné és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Litvániai Anna lengyel királyné és Zsigmond magyar király ·
Luxemburgi Anna angol királyné
Luxemburgi Anna (Prága, 1366. május 11. – Richmond-palota (ma London), 1394. június 7.) Anglia királynéja.
Luxemburgi Anna angol királyné és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Luxemburgi Anna angol királyné és Zsigmond magyar király ·
Mária magyar királynő
Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.
Mária magyar királynő és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Mária magyar királynő és Zsigmond magyar király ·
Piast Erzsébet pomerániai hercegné
Piast Erzsébet (1326/30/4 – 1361),,,, lengyel királyi hercegnő, házassága révén pomerániai hercegné.
Piast Erzsébet pomerániai hercegné és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Piast Erzsébet pomerániai hercegné és Zsigmond magyar király ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Prága · Prága és Zsigmond magyar király ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Zsigmond magyar király
- Mi van a közös Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Zsigmond magyar király
- Közötti hasonlóságok Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Zsigmond magyar király
Összehasonlítását Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Zsigmond magyar király
Pomerániai Erzsébet német-római császárné 25 kapcsolatokat, ugyanakkor Zsigmond magyar király 263. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 4.86% = 14 / (25 + 263).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Zsigmond magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
