Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Első világháború és Oszmán Birodalom
Első világháború és Oszmán Birodalom 51 közös dolog (a Uniópédia): Afrika, Anatólia, Antant, Ausztria, Azerbajdzsán, Bagdad, Balkán (térség), Baszra, Bécs, Belgrád, Bosznia-Hercegovina, Brit Birodalom, Bukarest, Bulgária, Dardanellák, Egyesült Királyság, Első Balkán-háború, Enver pasa, Erdély, Európa, Földközi-tenger, Franciaország, Gallipoli (félsziget), Görögország, Ifjútörök mozgalom, Imperializmus, Irán, Közel-Kelet, Lausanne-i békeszerződés, Lengyelek, ..., Lengyelország, Magyarország, Medina (Szaúd-Arábia), Moldva (fejedelemség), Montenegró, Moszul, Mustafa Kemal Atatürk, Német Császárság, Oroszország, Osztrák–Magyar Monarchia, Perzsa-öböl, Sèvres-i békeszerződés, Spanyolország, Szófia, Szerbia, Szuez, Törökország, Ukrajna, V. Mehmed oszmán szultán, VI. Mehmed oszmán szultán, Zsidók. Bővíteni index (21 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Afrika és Első világháború · Afrika és Oszmán Birodalom ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Első világháború · Anatólia és Oszmán Birodalom ·
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Antant és Első világháború · Antant és Oszmán Birodalom ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Első világháború · Ausztria és Oszmán Birodalom ·
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Azerbajdzsán és Első világháború · Azerbajdzsán és Oszmán Birodalom ·
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Bagdad és Első világháború · Bagdad és Oszmán Birodalom ·
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Balkán (térség) és Első világháború · Balkán (térség) és Oszmán Birodalom ·
Baszra
Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).
Baszra és Első világháború · Baszra és Oszmán Birodalom ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Első világháború · Bécs és Oszmán Birodalom ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Első világháború · Belgrád és Oszmán Birodalom ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Bosznia-Hercegovina és Első világháború · Bosznia-Hercegovina és Oszmán Birodalom ·
Brit Birodalom
A Brit Birodalom terjeszkedése és területeinek módosulásai (animációs térkép) A Brit Birodalomhoz tartozó területek A Brit Birodalom Anglia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége volt.
Brit Birodalom és Első világháború · Brit Birodalom és Oszmán Birodalom ·
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Bukarest és Első világháború · Bukarest és Oszmán Birodalom ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Első világháború · Bulgária és Oszmán Birodalom ·
Dardanellák
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.
Dardanellák és Első világháború · Dardanellák és Oszmán Birodalom ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Egyesült Királyság és Első világháború · Egyesült Királyság és Oszmán Birodalom ·
Első Balkán-háború
Az első Balkán-háború a Balkán-szövetség tagjainak – Bulgária, Szerbia, Görögország, Montenegró – az Oszmán Birodalom ellen vívott, 1912.
Első Balkán-háború és Első világháború · Első Balkán-háború és Oszmán Birodalom ·
Enver pasa
İsmail Enver (oszmán-törökül: اسماعیل انور پاشا), ismertebb nevén Enver pasa (oszmán-törökül:انور پاشا,, 1881. november 22. – 1922. augusztus 4.) oszmán katonatiszt, az ifjútörökök vezetője, a Balkán-háború és az első világháború alatt az ország tényleges irányítója volt.
Első világháború és Enver pasa · Enver pasa és Oszmán Birodalom ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Első világháború és Erdély · Erdély és Oszmán Birodalom ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Első világháború és Európa · Európa és Oszmán Birodalom ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Első világháború és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Oszmán Birodalom ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Első világháború és Franciaország · Franciaország és Oszmán Birodalom ·
Gallipoli (félsziget)
A Gallipoli (törökül Gelibolu Yarımadası, régi magyar neve Gyelepoly) félsziget Törökország európai részén, Çanakkale tartományban.
Első világháború és Gallipoli (félsziget) · Gallipoli (félsziget) és Oszmán Birodalom ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Első világháború és Görögország · Görögország és Oszmán Birodalom ·
Ifjútörök mozgalom
Az ifjútörök mozgalom (törökül Jön Türkler) eredetileg az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeiben működő, heterogén, nacionalista, alkotmánypárti politikai tömörülés volt, amely 1908-tól kis megszakítással 1918-ig kezében tartotta az állam irányítását.
Első világháború és Ifjútörök mozgalom · Ifjútörök mozgalom és Oszmán Birodalom ·
Imperializmus
Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz. Az imperializmus (a latin nyelvből: imperare „uralkodni“; imperium „birodalom“; mint Imperium Romanum) a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés, erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági kizsákmányolását és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.
Első világháború és Imperializmus · Imperializmus és Oszmán Birodalom ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Első világháború és Irán · Irán és Oszmán Birodalom ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Első világháború és Közel-Kelet · Közel-Kelet és Oszmán Birodalom ·
Lausanne-i békeszerződés
Törökország határai a Lausanne-i békeszerződés alapján A lausanne-i békeszerződést 1923.
Első világháború és Lausanne-i békeszerződés · Lausanne-i békeszerződés és Oszmán Birodalom ·
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Első világháború és Lengyelek · Lengyelek és Oszmán Birodalom ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Első világháború és Lengyelország · Lengyelország és Oszmán Birodalom ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Első világháború és Magyarország · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Első világháború és Medina (Szaúd-Arábia) · Medina (Szaúd-Arábia) és Oszmán Birodalom ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Első világháború és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Oszmán Birodalom ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Első világháború és Montenegró · Montenegró és Oszmán Birodalom ·
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Első világháború és Moszul · Moszul és Oszmán Birodalom ·
Mustafa Kemal Atatürk
Mustafa Kemal Atatürk (Selânik, Oszmán Birodalom, 1881. március 12. (május 19.) – Isztambul, Törökország, 1938. november 10.), 1934.
Első világháború és Mustafa Kemal Atatürk · Mustafa Kemal Atatürk és Oszmán Birodalom ·
Német Császárság
A Német Császárság (Deutsches Kaiserreich, hivatalosan Deutsches Reich) a német egyesítéstől fennálló nemzetállam, amely II. Vilmos császár 1918.
Első világháború és Német Császárság · Német Császárság és Oszmán Birodalom ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Első világháború és Oroszország · Oroszország és Oszmán Birodalom ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Első világháború és Osztrák–Magyar Monarchia · Oszmán Birodalom és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Első világháború és Perzsa-öböl · Oszmán Birodalom és Perzsa-öböl ·
Sèvres-i békeszerződés
Törökország (Oszmán Birodalom) a sèvres-i békeszerződés után. Sárgával jelölve Törökország maradék területe, ebből a függőlegesen vonalazott területek a győztes antanthatalmak befolyási övezetei, illetve a tengerszorosok nemzetközi demilitarizált övezete. A sèvres-i békeszerződést 1920.
Első világháború és Sèvres-i békeszerződés · Oszmán Birodalom és Sèvres-i békeszerződés ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Első világháború és Spanyolország · Oszmán Birodalom és Spanyolország ·
Szófia
Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.
Első világháború és Szófia · Oszmán Birodalom és Szófia ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Első világháború és Szerbia · Oszmán Birodalom és Szerbia ·
Szuez
Szuez egy tengeri kikötőváros Egyiptom északkeleti részén, a Vörös-tenger Szuezi-öblének északi partján, a Szuezi-csatorna déli végéhez közel.
Első világháború és Szuez · Oszmán Birodalom és Szuez ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Első világháború és Törökország · Oszmán Birodalom és Törökország ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Első világháború és Ukrajna · Oszmán Birodalom és Ukrajna ·
V. Mehmed oszmán szultán
V.
Első világháború és V. Mehmed oszmán szultán · Oszmán Birodalom és V. Mehmed oszmán szultán ·
VI. Mehmed oszmán szultán
VI.
Első világháború és VI. Mehmed oszmán szultán · Oszmán Birodalom és VI. Mehmed oszmán szultán ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Első világháború és Oszmán Birodalom
- Mi van a közös Első világháború és Oszmán Birodalom
- Közötti hasonlóságok Első világháború és Oszmán Birodalom
Összehasonlítását Első világháború és Oszmán Birodalom
Első világháború 540 kapcsolatokat, ugyanakkor Oszmán Birodalom 370. Ami közös bennük 51, a Jaccard index 5.60% = 51 / (540 + 370).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Első világháború és Oszmán Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
