Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Nemzeti Hadsereg és Nyugat-magyarországi felkelés

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Nemzeti Hadsereg és Nyugat-magyarországi felkelés

Nemzeti Hadsereg vs. Nyugat-magyarországi felkelés

Horthy Miklós Az ellenforradalminak deklarált Nemzeti Hadsereget az első világháború utáni zavaros időszakban, a Tanácsköztársaság idején, a „vörösterror" leküzdésére hozta létre a tiszti csoport első főparancsnoka, Horthy Miklós, 1919. A nyugat-magyarországi felkelés 1921.

Közötti hasonlóságok Nemzeti Hadsereg és Nyugat-magyarországi felkelés

Nemzeti Hadsereg és Nyugat-magyarországi felkelés 15 közös dolog (a Uniópédia): Antant, Bethlen István (politikus), Budapest, Első világháború, Gömbös Gyula, Héjjas Iván, Horthy Miklós (kormányzó), Magyarország, Magyarországi Tanácsköztársaság, Ostenburg-Moravek Gyula, Prónay Pál, Rongyos Gárda, Sopron, Soproni népszavazás, Trianoni békeszerződés.

Antant

Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.

Antant és Nemzeti Hadsereg · Antant és Nyugat-magyarországi felkelés · Többet látni »

Bethlen István (politikus)

László Fülöp: Bethlen István díszmagyarban Gróf bethleni Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) jogász, mezőgazdász, politikus.

Bethlen István (politikus) és Nemzeti Hadsereg · Bethlen István (politikus) és Nyugat-magyarországi felkelés · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Nemzeti Hadsereg · Budapest és Nyugat-magyarországi felkelés · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Nemzeti Hadsereg · Első világháború és Nyugat-magyarországi felkelés · Többet látni »

Gömbös Gyula

Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.

Gömbös Gyula és Nemzeti Hadsereg · Gömbös Gyula és Nyugat-magyarországi felkelés · Többet látni »

Héjjas Iván

Vitéz Héjjas Iván (Kecskemét, 1890. január 19. – Vigo, Spanyolország, 1950 decembere) katonatiszt, országgyűlési képviselő.

Héjjas Iván és Nemzeti Hadsereg · Héjjas Iván és Nyugat-magyarországi felkelés · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Horthy Miklós (kormányzó) és Nemzeti Hadsereg · Horthy Miklós (kormányzó) és Nyugat-magyarországi felkelés · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Nemzeti Hadsereg · Magyarország és Nyugat-magyarországi felkelés · Többet látni »

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Magyarországi Tanácsköztársaság és Nemzeti Hadsereg · Magyarországi Tanácsköztársaság és Nyugat-magyarországi felkelés · Többet látni »

Ostenburg-Moravek Gyula

Gratteni lovag Ostenburg-Moravek Gyula, olykor Morawek (Marosvásárhely, 1884. december 2. – Budapest, 1944. január 12.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.

Nemzeti Hadsereg és Ostenburg-Moravek Gyula · Nyugat-magyarországi felkelés és Ostenburg-Moravek Gyula · Többet látni »

Prónay Pál

Tótprónai és blatnicai Prónay Pál Sándor István Gábor (Romhány, 1874. november 2. – 1946 vagy később) magyar katonatiszt, lajtai bán.

Nemzeti Hadsereg és Prónay Pál · Nyugat-magyarországi felkelés és Prónay Pál · Többet látni »

Rongyos Gárda

A Rongyos Gárda jelvénye A Rongyos Gárda 1919.

Nemzeti Hadsereg és Rongyos Gárda · Nyugat-magyarországi felkelés és Rongyos Gárda · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Nemzeti Hadsereg és Sopron · Nyugat-magyarországi felkelés és Sopron · Többet látni »

Soproni népszavazás

A soproni népszavazás emléktáblája A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921.

Nemzeti Hadsereg és Soproni népszavazás · Nyugat-magyarországi felkelés és Soproni népszavazás · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Nemzeti Hadsereg és Trianoni békeszerződés · Nyugat-magyarországi felkelés és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Nemzeti Hadsereg és Nyugat-magyarországi felkelés

Nemzeti Hadsereg 48 kapcsolatokat, ugyanakkor Nyugat-magyarországi felkelés 138. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 8.06% = 15 / (48 + 138).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Nemzeti Hadsereg és Nyugat-magyarországi felkelés. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »