Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Naprendszer és Világűr
Naprendszer és Világűr 124 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Ammónia, Augusztus 24., Augusztus 25., Űrtörténelem, Barna törpe, Bolygó, Callisto, Ceres (törpebolygó), Csillag, Csillagászat, Csillagászati egység, Dactyl (hold), December 14., December 15., December 2., December 3., Eris (törpebolygó), Európai Űrügynökség, Europa, Exobolygó, Exoszféra, Fényév, Fénysebesség, Föld, Föld-típusú bolygók, Földsúroló kisbolygó, Február 3., Fehér törpe, Galaxis, ..., Galilei-holdak, Galileo, Ganymedes, Gáz, Gravitáció, Halley-üstökös, Haumea (törpebolygó), Hélium, Hőmérséklet, Hidrogén, Hintamanőver, Hold, Hold (égitesttípus), Io (hold), Január 14., Január 24., Január 4., Július 1., Jupiter, Kilométer, Kisbolygó, Kozmikus por, Lagrange-pont, Lakható övezet, Légkör, Lemeztektonika, Luna–1, Luna–9, Magellan űrszonda, Magfúzió, Makemake (törpebolygó), Mariner–10, Mariner–2, Mariner–4, Mars (bolygó), Mars Express, Marsz–3, Mágneses mező, Május 30., Március 29., Műhold, Merkúr, MESSENGER, Metán, Meteor, Meteorit, Molekula, Nap, Napszél, NASA, Nemzetközi Csillagászati Unió, Nitrogén, November 28., Nyomás, Október 4., Oort-felhő, Oxigén, Püthagorasz, Pioneer–10, Pioneer–11, Planetáris köd, Pluto (törpebolygó), Protoplanetáris korong, Proxima Centauri, Retrográd mozgás, Sebesség, Skylab-program, Spirálgalaxis, Spitzer űrtávcső, Szaturnusz, Szén-dioxid, Szeptember 1., Szputnyik–1, Szupernóva, Tűzhányó, Tömeg, Tejútrendszer, Titan (hold), Titán (hold), Trójai csoport, Triton (hold), Uránusz, Vénusz, Víz, Vörös óriás, Vörös törpe, Venyera-program, Venyera–7, Viking-program, Világegyetem, Voyager-program, Voyager–1, Voyager–2, 243 Ida. Bővíteni index (94 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Naprendszer · Amerikai Egyesült Államok és Világűr ·
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Ammónia és Naprendszer · Ammónia és Világűr ·
Augusztus 24.
Névnapok: Bertalan + Albert, Alberta, Albertin, Albertina, Alicia, Aliz, Barta, Bartal, Bartó, Barton, Bartos, Báruk, Berzsián, Detre, Erzsébet, Jonatán, Mihaéla, Szilvánusz, Taksony.
Augusztus 24. és Naprendszer · Augusztus 24. és Világűr ·
Augusztus 25.
Névnapok: Lajos, Patrícia + Délibáb, Elemér, Elmira, József, Marinetta, Tamás, Tomázia, Tomazina.
Augusztus 25. és Naprendszer · Augusztus 25. és Világűr ·
Űrtörténelem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Űrkorszak.
Naprendszer és Űrtörténelem · Világűr és Űrtörténelem ·
Barna törpe
A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Barna törpe és Naprendszer · Barna törpe és Világűr ·
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Bolygó és Naprendszer · Bolygó és Világűr ·
Callisto
A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben.
Callisto és Naprendszer · Callisto és Világűr ·
Ceres (törpebolygó)
A Ceres (latinul Cerēs, más jelöléssel 1 Ceres, (1) Ceres; szimbólum) a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben, és az egyetlen, amely a kisbolygóövben helyezkedik el, így típusának egyedüli képviselője. Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801. január 1-jén, részben Zách János Ferenc hozzájárulásával; nevét Ceres római istennő után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a római mitológiában. Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben; olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja.Pitjeva, E. V.;, in Kurtz, D. W. (Ed.), Proceedings of IAU Colloquium No. 196: Transits of Venus: New Views of the Solar System and Galaxy, 2004 A legújabb megfigyelések felfedték, hogy a kisebb, szabálytalan alakú, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben a Ceres gömb alakú. Felszíne vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keverékéből állhat. Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik. Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel. Felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet. A NASA 2007. szeptember 27-én indította a Vesta és a Ceres felderítésére a Dawn űrszondát. A Dawn űrszonda VIR nevű műszere infravörös fényben képes volt nagy területen szerves anyagot kimutatni a Ceres felszínén. A szerves anyagok főleg egy nagyjából 1000 km²-es területen találhatók, például az Ernutet kráter belsejében, annak a déli peremén, továbbá a kráteren kívüli területen onnan délnyugat felé. Egy másik nagy terület, ahol szerves anyagok találhatók, a kráter északnyugati pereme és a kráterből kidobódott anyaggal borított rész. Több más, néhány négyzetkilométer kiterjedésű területen van még ilyen anyag, a krátertől nyugatra és keletre is. Szerves anyag található még az Inamahari kráter egy kisebb részén, ami az Ernutettől 400 km-re van.
Ceres (törpebolygó) és Naprendszer · Ceres (törpebolygó) és Világűr ·
Csillag
date.
Csillag és Naprendszer · Csillag és Világűr ·
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Csillagászat és Naprendszer · Csillagászat és Világűr ·
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Csillagászati egység és Naprendszer · Csillagászati egység és Világűr ·
Dactyl (hold)
243 Idáról. Jobbra halványan látszik a Dactyl. A Dactyl egy kisméretű hold, mely a 243 Ida kisbolygó körül kering.
Dactyl (hold) és Naprendszer · Dactyl (hold) és Világűr ·
December 14.
Névnapok: Szilárda + Agnabella, Agnella, Beriszló, Bertold, Boleszláv, Boroszló, Ders, Derzs, Konor, Konrád, Kurt, Szilárd, Szilárda.
December 14. és Naprendszer · December 14. és Világűr ·
December 15.
Névnapok: Valér + Detre, Dezsér, Dezsider, Dezső, Mária, Valérián.
December 15. és Naprendszer · December 15. és Világűr ·
December 2.
Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.
December 2. és Naprendszer · December 2. és Világűr ·
December 3.
Névnapok: Ferenc, Olívia + Atala, Atália, Atika, Berend, Lúciusz, Xavér, Xavéria, Zoárd, Zoárda, Zuárd.
December 3. és Naprendszer · December 3. és Világűr ·
Eris (törpebolygó)
A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé felfelé mozgó pötty az Eris A Hubble űrtávcső képe az Erisről, balra lefelé látható a Dysnomia Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest Az Eris színképe, a Gemini Obszervatórium felvétele Az Eris, kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris (ideiglenesen, korábbi ragadványnevén Xéna; szimbólum) a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida a Naprendszerben.
Eris (törpebolygó) és Naprendszer · Eris (törpebolygó) és Világűr ·
Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.
Európai Űrügynökség és Naprendszer · Európai Űrügynökség és Világűr ·
Europa
Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.
Europa és Naprendszer · Europa és Világűr ·
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Exobolygó és Naprendszer · Exobolygó és Világűr ·
Exoszféra
A földi légkör szerkezete Az exoszféra a földi légkör legfelső, kb.
Exoszféra és Naprendszer · Exoszféra és Világűr ·
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Fényév és Naprendszer · Fényév és Világűr ·
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Fénysebesség és Naprendszer · Fénysebesség és Világűr ·
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Föld és Naprendszer · Föld és Világűr ·
Föld-típusú bolygók
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőzetbolygó.
Föld-típusú bolygók és Naprendszer · Föld-típusú bolygók és Világűr ·
Földsúroló kisbolygó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földközeli objektum.
Földsúroló kisbolygó és Naprendszer · Földsúroló kisbolygó és Világűr ·
Február 3.
Névnapok: Balázs + Airton, Arion, Ariton, Balmaz, Blazsena, Celerina, Csinszka, Izrael, Oszkár, Oszlár.
Február 3. és Naprendszer · Február 3. és Világűr ·
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Fehér törpe és Naprendszer · Fehér törpe és Világűr ·
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Galaxis és Naprendszer · Galaxis és Világűr ·
Galilei-holdak
Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.
Galilei-holdak és Naprendszer · Galilei-holdak és Világűr ·
Galileo
A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.
Galileo és Naprendszer · Galileo és Világűr ·
Ganymedes
A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.
Ganymedes és Naprendszer · Ganymedes és Világűr ·
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Gáz és Naprendszer · Gáz és Világűr ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Gravitáció és Naprendszer · Gravitáció és Világűr ·
Halley-üstökös
A Halley-üstökös legkorábbi ábrázolása a bayeux-i kárpiton található (1066) A Halley-üstökös (kiejtése /ˈhælɪ/ (IPA)) (hivatalos nevén 1P/Halley) (Edmond Halley (1656–1742) angol csillagászról kapta nevét) a Kuiper-övből származó, rövid keringési idejű üstökös, amelyet minden 75-76.
Halley-üstökös és Naprendszer · Halley-üstökös és Világűr ·
Haumea (törpebolygó)
Neptunusz (szürke) pályája A Haumea (szimbólum) a Kuiper-övben keringő törpebolygó, kisbolygó-jelöléssel: (136108) Haumea.
Haumea (törpebolygó) és Naprendszer · Haumea (törpebolygó) és Világűr ·
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Hélium és Naprendszer · Hélium és Világűr ·
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Hőmérséklet és Naprendszer · Hőmérséklet és Világűr ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Hidrogén és Naprendszer · Hidrogén és Világűr ·
Hintamanőver
Sebesség növelése hintamanőverrel Sebesség csökkentése hintamanőverrel A gravitációs hintamanőver az égi mechanikában és az űrhajózásban egy égitest gravitációs mezejének és sebességkülönbségének felhasználása egy űreszköz pályájának és sebességének megváltoztatására.
Hintamanőver és Naprendszer · Hintamanőver és Világűr ·
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Hold és Naprendszer · Hold és Világűr ·
Hold (égitesttípus)
Charon (animáció) A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.
Hold (égitesttípus) és Naprendszer · Hold (égitesttípus) és Világűr ·
Io (hold)
Az Io (görög Ἰώ) a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül.
Io (hold) és Naprendszer · Io (hold) és Világűr ·
Január 14.
Névnapok: Bódog + Ámon, Ámos, Edömér, Félix, Gotfrid, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Ilárion, Larion, Laurent, Malakiás, Oresztész, Orion, Uriás, Uriel, Uros, Vidor.
Január 14. és Naprendszer · Január 14. és Világűr ·
Január 24.
Névnapok: Timót + Balár, Bános, Bertram, Erik, Erika, Ferenc, Metella, Miléna, Oxána, Surány, Surd, Szaléz, Szalók, Szénia, Taddeus, Tádé, Timóteus, Timóteusz, Vera, Veron, Verona, Veronika, Veronka, Xénia.
Január 24. és Naprendszer · Január 24. és Világűr ·
Január 4.
Névnapok: Leona, Titusz + Agamemnon, Aggeus, Amélia, Angéla, Angyal, Angyalka, Benáta, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Izabel, Izabell, Izabella, Rut.
Január 4. és Naprendszer · Január 4. és Világűr ·
Július 1.
Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.
Július 1. és Naprendszer · Július 1. és Világűr ·
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Jupiter és Naprendszer · Jupiter és Világűr ·
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Kilométer és Naprendszer · Kilométer és Világűr ·
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Kisbolygó és Naprendszer · Kisbolygó és Világűr ·
Kozmikus por
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bolygóközi por.
Kozmikus por és Naprendszer · Kozmikus por és Világűr ·
Lagrange-pont
5 pontok stabilak. ''Az öt ''Lagrange-pont'' (zölddel jelölve), két, egymás körül keringő égitesthez (például Nap-sárga, Föld-kék) viszonyítva'' A Lagrange-pont (librációs pont, illetve L1, L2, L3, L4, L5 pontok) a csillagászatban a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat.
Lagrange-pont és Naprendszer · Lagrange-pont és Világűr ·
Lakható övezet
A lakható övezet vagy lakhatósági zóna egy csillagrendszer ama területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni.
Lakható övezet és Naprendszer · Lakható övezet és Világűr ·
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Légkör és Naprendszer · Légkör és Világűr ·
Lemeztektonika
A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek területtartó ábrázolása A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.
Lemeztektonika és Naprendszer · Lemeztektonika és Világűr ·
Luna–1
A Luna–1 szovjet űrszonda.
Luna–1 és Naprendszer · Luna–1 és Világűr ·
Luna–9
A Luna–9 (Luna E–6M) (oroszul: Hold) második generációs szovjet holdautomata, a Luna-program része.
Luna–9 és Naprendszer · Luna–9 és Világűr ·
Magellan űrszonda
A NASA Magellan űrszondája több mint négy évig gyűjtött adatokat a Vénuszról.
Magellan űrszonda és Naprendszer · Magellan űrszonda és Világűr ·
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Magfúzió és Naprendszer · Magfúzió és Világűr ·
Makemake (törpebolygó)
A Makemake (kiejtése: írás szerint; szimbólum) a Kuiper-övben található törpebolygó.
Makemake (törpebolygó) és Naprendszer · Makemake (törpebolygó) és Világűr ·
Mariner–10
Mariner–10 az amerikai Mariner-program tizedik űrszondája.
Mariner–10 és Naprendszer · Mariner–10 és Világűr ·
Mariner–2
Mariner–2 az amerikai Mariner-program második űrszondája, Vénusz-szonda.
Mariner–2 és Naprendszer · Mariner–2 és Világűr ·
Mariner–4
A Mariner–4 az amerikai Mariner-program negyedik űrszondája.
Mariner–4 és Naprendszer · Mariner–4 és Világűr ·
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Mars (bolygó) és Naprendszer · Mars (bolygó) és Világűr ·
Mars Express
A Mars Express az első európai marskutató űrszonda.
Mars Express és Naprendszer · Mars Express és Világűr ·
Marsz–3
A Marsz–3 a szovjet Marsz-program harmadik, sikeresen elinduló űrszondája.
Marsz–3 és Naprendszer · Marsz–3 és Világűr ·
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Mágneses mező és Naprendszer · Mágneses mező és Világűr ·
Május 30.
Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.
Május 30. és Naprendszer · Május 30. és Világűr ·
Március 29.
Névnapok: Auguszta + Augusztina, Baracs, Barancs, Bercel, Bertold, Bertolda, Cirill, Dioméd, Gerle, Jónás, Kirill, Lestár.
Március 29. és Naprendszer · Március 29. és Világűr ·
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Műhold és Naprendszer · Műhold és Világűr ·
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Merkúr és Naprendszer · Merkúr és Világűr ·
MESSENGER
A MESSENGER (MErcury: Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) a Discovery-program hetedik űrszondája, a Merkúr bolygó első műholdja.
MESSENGER és Naprendszer · MESSENGER és Világűr ·
Metán
A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.
Metán és Naprendszer · Metán és Világűr ·
Meteor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Meteor (csillagászat).
Meteor és Naprendszer · Meteor és Világűr ·
Meteorit
A Willamette-meteorit A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig.
Meteorit és Naprendszer · Meteorit és Világűr ·
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Molekula és Naprendszer · Molekula és Világűr ·
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Nap és Naprendszer · Nap és Világűr ·
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Naprendszer és Napszél · Napszél és Világűr ·
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
NASA és Naprendszer · NASA és Világűr ·
Nemzetközi Csillagászati Unió
A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union, IAU) a világ nemzeti csillagászati társaságait egyesítő nemzetközi szervezet.
Naprendszer és Nemzetközi Csillagászati Unió · Nemzetközi Csillagászati Unió és Világűr ·
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Naprendszer és Nitrogén · Nitrogén és Világűr ·
November 28.
Névnapok: Stefánia + Dezdemóna, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Stefi, Szókratész, Terensz, Terestyén, Trisztán.
Naprendszer és November 28. · November 28. és Világűr ·
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Naprendszer és Nyomás · Nyomás és Világűr ·
Október 4.
Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.
Naprendszer és Október 4. · Október 4. és Világűr ·
Oort-felhő
Az Oort-felhő és a Kuiper-öv művészi ábrázolása A Naprendszert alkotó égitestek méretarányos ábrázolása (fent balról jobbra, majd lent jobbról balra kell haladni) Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy – csillagászati egységnyi távolságok között található feltételezett üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.
Naprendszer és Oort-felhő · Oort-felhő és Világűr ·
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Naprendszer és Oxigén · Oxigén és Világűr ·
Püthagorasz
Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.
Naprendszer és Püthagorasz · Püthagorasz és Világűr ·
Pioneer–10
Pioneer–10 (angol: úttörő) amerikai bolygóközi űrszonda, amit a Pioneer-program keretében indítottak a Jupiter körzetébe.
Naprendszer és Pioneer–10 · Pioneer–10 és Világűr ·
Pioneer–11
Pioneer–11 (angolul: úttörő) amerikai űrszonda a Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe, bolygóközi szonda.
Naprendszer és Pioneer–11 · Pioneer–11 és Világűr ·
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Naprendszer és Planetáris köd · Planetáris köd és Világűr ·
Pluto (törpebolygó)
Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.
Naprendszer és Pluto (törpebolygó) · Pluto (törpebolygó) és Világűr ·
Protoplanetáris korong
Protoplanetáris korongok az Orion-köd fiatal csillagai körül, a Hubble űrtávcső felvétele Éléről látszó protoplanetáris korong az AU Microscopii csillag körül. A csillag képe ki van takarva Lapjáról látszó protoplanetáris korong a HD 107146 csillag körül. A csillag képe ki van takarva A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek.
Naprendszer és Protoplanetáris korong · Protoplanetáris korong és Világűr ·
Proxima Centauri
A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.
Naprendszer és Proxima Centauri · Proxima Centauri és Világűr ·
Retrográd mozgás
Mars látszólagos retrográd mozgása az égbolton, 2003-ban A Mars retrográd mozgásának ábrázolása a geocentrikus világkép alapján(Johannes Kepler illusztrációja az ''Astronomia Nova'' 1609-es kiadásában) Retrográd mozgásnak nevezzük a csillagászatban egy természetes vagy mesterséges égitest olyan mozgását, ami az adott rendszerben lévő legtöbb égitest mozgásával ellentétes irányú.
Naprendszer és Retrográd mozgás · Retrográd mozgás és Világűr ·
Sebesség
A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.
Naprendszer és Sebesség · Sebesség és Világűr ·
Skylab-program
A Skylab–program az Amerikai Egyesült Államok negyedik űrprogramja volt a Holdra szállást sikerrel teljesítő Apollo-programot követően 1973-1974 között, egyben ez lett az első amerikai űrállomás a világűrben, számos rekordot megdöntve, többek között a maga idejében a valaha Föld körüli pályára állított űreszköz rekordját.
Naprendszer és Skylab-program · Skylab-program és Világűr ·
Spirálgalaxis
Vadászebek csillagképben. Lapjáról látunk rá, az egyik spirálkarvégén látható legnagyobb kísérőgalaxisa, az NGC 5195. Spirálkarjaiban fiatal, kék csillagok nyílthalmazai mellett vörösen fénylenek a H II régiók, melyekben csillagkeletkezés zajlik halo, valamint középen a galaxismag A spirálgalaxisok a szabályos galaxisok egyik fő csoportja, melyeknél a galaxismagot lapos korong veszi körül, amelyben spirálkarok helyezkednek el.
Naprendszer és Spirálgalaxis · Spirálgalaxis és Világűr ·
Spitzer űrtávcső
A Spitzer űrtávcső (angolul: Spitzer Space Telescope, korábbi név: Space Infrared Telescope Facility, rövidítve: SIRTF vagy SST) egy infravörös tartományban működő csillagászati műhold, az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat negyedik, egyben utolsó tagja.
Naprendszer és Spitzer űrtávcső · Spitzer űrtávcső és Világűr ·
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Naprendszer és Szaturnusz · Szaturnusz és Világűr ·
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Naprendszer és Szén-dioxid · Szén-dioxid és Világűr ·
Szeptember 1.
Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.
Naprendszer és Szeptember 1. · Szeptember 1. és Világűr ·
Szputnyik–1
A Szputnyik–1 (oroszul: Спутник-1), vagy más jelzéssel PSZ–1 (PSZ – Prosztyejsij Szputnyik) szovjet műhold.
Naprendszer és Szputnyik–1 · Szputnyik–1 és Világűr ·
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Naprendszer és Szupernóva · Szupernóva és Világűr ·
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Naprendszer és Tűzhányó · Tűzhányó és Világűr ·
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Naprendszer és Tömeg · Tömeg és Világűr ·
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Naprendszer és Tejútrendszer · Tejútrendszer és Világűr ·
Titan (hold)
A Titan (görög Τιτάνας) a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Naprendszer második legnagyobb holdja a Ganymedes után.
Naprendszer és Titan (hold) · Titan (hold) és Világűr ·
Titán (hold)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Titan (hold).
Naprendszer és Titán (hold) · Titán (hold) és Világűr ·
Trójai csoport
3 pontban keringó Hilda-kisbolygók 5 pontok stabilak. Az öt Lagrange-pont a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat. A trójai csoport pozíciója 2008. december 21-én Max Wolf, aki felfedezte a Nap-Jupiter rendszer trójai csoportjának első kisbolygóját Trójai csoportnak azokat a kisbolygó- (aszteroida-) halmazokat nevezik a Naprendszerben, amelyek a bolygók, Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak.
Naprendszer és Trójai csoport · Trójai csoport és Világűr ·
Triton (hold)
A Triton a Naprendszer hetedik és a Neptunusz legnagyobb holdja.
Naprendszer és Triton (hold) · Triton (hold) és Világűr ·
Uránusz
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.
Naprendszer és Uránusz · Uránusz és Világűr ·
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Naprendszer és Vénusz · Vénusz és Világűr ·
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Naprendszer és Víz · Víz és Világűr ·
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Naprendszer és Vörös óriás · Vörös óriás és Világűr ·
Vörös törpe
Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.
Naprendszer és Vörös törpe · Vörös törpe és Világűr ·
Venyera-program
A szovjet Venyera-program keretében 1961 és 1983 között 16 űrszondát küldtek a Vénusz kutatására.
Naprendszer és Venyera-program · Venyera-program és Világűr ·
Venyera–7
A Venyera–7 (oroszul: Венера–7) szovjet 4V–1 típusú űrszonda, melyet a Venyera-programban indítottak a Vénusz bolygó felé.
Naprendszer és Venyera–7 · Venyera–7 és Világűr ·
Viking-program
A Viking leszállóegységek modellje A Viking-program keretében a NASA két űrszondát indított a Marsra.
Naprendszer és Viking-program · Viking-program és Világűr ·
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Naprendszer és Világegyetem · Világegyetem és Világűr ·
Voyager-program
A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t. A két űrszonda azóta túlszárnyalta az elvárásokat, csillagközi térbe értek.
Naprendszer és Voyager-program · Világűr és Voyager-program ·
Voyager–1
A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.
Naprendszer és Voyager–1 · Világűr és Voyager–1 ·
Voyager–2
A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.
Naprendszer és Voyager–2 · Világűr és Voyager–2 ·
243 Ida
A 243 Ida aszteroida a Kisbolygóövben.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Naprendszer és Világűr
- Mi van a közös Naprendszer és Világűr
- Közötti hasonlóságok Naprendszer és Világűr
Összehasonlítását Naprendszer és Világűr
Naprendszer 421 kapcsolatokat, ugyanakkor Világűr 344. Ami közös bennük 124, a Jaccard index 16.21% = 124 / (421 + 344).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Naprendszer és Világűr. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
